Magyar Katolikus Lexikon > S > Szibilla könyvek


Szibilla könyvek: 1. görög hexameterekben szerkesztett jóslatok gyűjteménye, mely a Szólón idejében élt és a trójai Gergiszben eltemetett hellészpontuszi szibillától származott. Erüthraebe, innen Kumaebe, majd Tarquinius Superbus (ur. Kr. e. 534-509) idejében Rómába került. - A monda szerint a kumaei szibilla a kir-nak 9 könyv jóslatot kínált megvételre, s igen nagy árat kért értük, mert szavai szerint a városnak, sőt talán a világnak sorsa is meg volt bennük írva. Tarquinius sokallta az árat, a szibilla eltávozott, s 3 kv-et a tűzbe dobván, a megmaradt 6-ot ismét az előbbi áron kínálta. A kir. természetesen ismét drágállotta, mire a szibilla ismét elégetett 3 kv-et, s az utóbbi 3 kv-ért is annyit kért, mint előbb. Ekkor végre Tarquinius megadta a kért összeget, és a kv-eket ezentúl a római állam legszentebb kincseiként Jupiter capitoliumi tp-a alatt egy üregben őrizték. Mikor e kv-ek Kr. e. 83: a capitoliumi nagy tűzvészben elpusztultak, a szenátus követeket küldött különböző vidékekre, így Iliumba, Erüthrae-be, Samusba, hasonló jóslatok gyűjtésére. Ezen újabb gyűjt-t más, itáliai eredetű szibilla-jóslatokkal együtt a helyreállított tp-ban helyezték el, ahonnan Kr. e. 12: Augustus mint pontifex maximus Apolló palatinusi tp-ába vitette át. Itt maradtak e kv-ek Kr. u. 405-ig, mikor a hagyomány szerint Stilicho tűzbe dobatta őket. - A jóslatokat mindig a szenátus rendeletére és nem a jövendő kifürkészése végett kérdezték meg, hanem nagy csapások (dögvész, földrengés, rossz előjelek stb.) esetén az istenek kiengesztelése céljából, a néppel pedig sohasem a jóslatot, hanem csak az előírt engesztelő áldozat módját közölték. E kv-ekben főleg a trójai vidéken tisztelt istenekről és szert-okról volt szó, s ez az oka, hogy idegen istenek és szert-ok korán behatoltak a róm. államvallásba, a gör. isteneket a nemzeti istenekkel azonosították, s a róm. vallás a gör. típus szerint átalakult. - Tarquinius a hagyomány szerint a ~ őrzésére papi testületet szervezett, melynek tagjai felelősek voltak a kv-ek épségéért és tartalmuk titokban tartásáért. A jóslatokat az állam rendeletére kérdezték meg, s ők magyarázták a szavak értelmét és állapították meg a szükséges szert-okat is. - 2. 12 kv-ből álló gör. szibilla-jóslatok. Kr. e. 2. sz.-Kr. u. 5. sz: alexandriai zsidók és ker-ek írták. Prófécia formában előadott történetek, jóslatok a Megváltó jöveteléről, tp-okról, városokról, népekről, a róm. birod. későbbi sorsáról, felváltva erkölcsi szabályokkal és költői leírásokkal. A gyűjtő neve ismeretlen, Lactantius után, talán Justinianus korában élt. **

Pecz II/2:777.