🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > Sz > Szepesváralja
következő 🡲

Szepesváralja, Kirchdorf, v. Szepes vm. (Spišské Podhradie, Szl.): 1. város →Szepes várától nyugatra, a →tizenhárom szepesi város egyike, 1412-1772: lengy. fennhatóság alatt volt. - 2. Az ágostonos remeték 1399 k. megkapták a ~ D-i szélén üresen álló Szt Erzsébet ispotályt. I. Zsigmond lengyel kir. 1512: megengedte, hogy ktoruk bővítése érdekében egy telket vásároljanak. 1531: Zsigmond, a ktor perjele paphiány miatt káplánként szolgált ~ pléb-ján. 1442: beginák Szt Erzsébet klastromát is említik. - 3. plébánia a v. szepesi prépság, majd a szepesi egyhm. székesegyházi esp. ker-ében. 1174: alapították. Tp-át Kisboldogasszony tiszt-ére sztelték, a kk. tp. helyén 1829: újat építettek. Főoltára szekrényében Mária szobra, szárnyain Szt Borbála, Margit, Orsolya és Genovéva képe. Genovéva képén, a fújtatón 1521. évszám. A szárnyak külsején Szt Krisztina és Petronella, Dorottya és Julianna. Kehely formájú, bronz keresztkútját a 15. sz: öntötték. - Anyakv-ei 1662-től. Kegyura 1880: a kir. Anyanyelve 1880: ném., szl. - Filiája: Hidegpatak. - 4. A Szt Erzsébet ispotályt (kőkpnát és faházikókat) a 14. sz. 2. felében Henczmann plnos építtette ~ D-i szélén, a patak mellett. Rektorát a mindenkori plnos nevezte ki. 1399: miután az utolsó rektor nem tudott megélni, elhagyta az ispotályt, s az fél évig gazdátlanul állt, majd az ágostonrendi remeték minden előzetes kérés nélkül elfoglalták. Végül a jogsérelem ellenére a lakosság kérésére megengedték, hogy a barátok ott maradjanak. I. Zsigmond lengy. kir. 1512: az igen szűk klastromnak egy szomszédos telket és kertet adott. 1531: utoljára említik perjelét. - 5. A jezsuitákat 1604 u. Pázmány Péter telepítette meg a ~n. 1649: telket kaptak koll. és isk. építésére, de isk-t nem vezettek, saját tp-uk sem volt, kpnájuk a →szepesi prépostság Krisztus Teste-kpnája volt. Házuk mindvégig rezidencia maradt, ahonnan a Szepességet misszionálták. - Házfőnökök: 1625: Gosztonyi István, 1660: Bornemissza András, 1671: Derkay György, 1690: Jankovich György, 1693: Permay László, 1699: Szabolth Ferenc, 1714: Terebessy István, 1720: Répásy Mihály, 1723: Liptay Jakab, 1740: Szamaróczy Pál, 1743: Miskovits György, 1747: Földessy János, 1750: Graff Gábor, 1751: Palugyay János, 1760: Szalay István, Knopf Károly. - 5. Az irgalmasok Istenes Szt Jánosról nev. tp-át, konventjét és 16 ágyas kórházát a lengy. Lubomirski Szaniszló hg. 1650: alapította. Kezdetben a lengy., 1730-tól az ausztriai rtart-hoz tartozott. 1772: került vissza a m. korona alá, akkor már nyilvános gyógyszertárként. 1794. VIII. 9: óriási tűzvész pusztított ~n. 400 ház semmisült meg, köztük az irgalmasok rháza, kórháza és gyógyszertára is. Voltner Mihály irgalmasrendi gyógyszerész vezette az újjáépítést, aki 1885-1915: a patika gondnoka. 1919. I. 1: a cseh rtagok vették birtokukba. - ~ kat. sajtója: 1890-95: Szepesi Közl. H.F.L.-**

Fuxhoffer-Czinár: Monasteriologiae Regni Hungariae libri duo. Pozsony, 1858-60. II:221. - Csánki I:255. - Et. Eml. II:147. - Rupp II:168. - Gerecze II:836. - Schem. Scep. 1911:23. - Radocsay 1955:450. - Divald 1999:386. - Velics II:119. - Schem. Irg. 1878:12. - Baradlai-Bársony I:220. (Mura József Fülöp: A mo-i irgalmasr. gyógyszertárai és gyógyszerészei)

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.