🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > Sz > Szent László-legenda középkori falképei
következő 🡲

Szent László-legenda középkori falképei: Falusi templomainkban a határvidékeken s néha az orsz. belsejében is látható ~ időben a szkítákig, térben Távol-K-ig (Ordos vidék) mennek vissza, s lényegében a világosság és sötétség küzdelmét ábrázolják, mindig a tp. É-i falán. Szt László nagyváradi sírja köré több kir-unk, egyh. és világi hatalmasságunk temetkezett, Várad pedig mint búcsújáró hely várossá fejlődött. A legendák és csodák nagy része az eu. sztek tört-ének visszhangja, de az elrabolt m. leány megmentése sajátosan m. legenda. Ennek párhuzamai mind tört-ét, mind ábrázolását illetőleg K felé vezetnek. Az eredeti monda sebezhetetlen hőseinek egyike (László) világosban (fehér ló, ezüst páncélzat, világos arcszín, szakáll és haj), a kun sötétben jelenik meg, szájából láng csap ki. Így váltak a ~ a prédikátorok számára a →jó és rossz küzdelmének megtestesítőjévé. - Legendáinak azt a részét, amely a 14. sz. végén annyiszor megjelenik székelyföldi tp-ok falán, Kálti Márk krónikája írásban, a →Magyar Anjou Legendárium és a →Képes Krónika képekben is megőrizte. Legkedveltebb mozzanata a cserhalmi, más néven kerlési ütközet. A Képes Krónika szerint „Szt László herceg meglátott egy pogányt, aki a lova hátán egy szép magyar lányt hurcolt magával. Azt gondolta tehát Szt László herceg, hogy ez a váradi püspök leánya, és ámbár nehéz sebben volt, mégis nagyhamar üldözőbe vette lova hátán, melyet Szögnek nevezett. Midőn azután lándzsavégre megközelítette, semmire sem ment vele, mert az ő lova már nem iramodott gyorsabban, amannak lova sem maradt vissza semennyit sem. Így mintegy kartávolság volt a lándzsa hegye és a kun háta mögött. Rákiáltott tehát Szt László herceg a leányra és mondá: szép húgom, fogd meg a kunt övénél, és vesd magad a földre! Az meg is tette. Mikor a földön hevert, Szt László herceg közelről át akarta szúrni lándzsájával. A lány ekkor nagyon kérte, ne ölje meg, hanem bocsássa el... A szent herceg ezután sokáig vívott a férfiúval, majd elvágta inát és megölte... Nagy volt az örvendezés Magyarország-szerte...” - A Képes Krónika ebből az eseményből a legdrámaibb jelenetet örökítette meg: ~ és a kun birkózását. A Magyar Anjou Legendárium már 6 képet ad, az utolsón a harcban megsebesült Lászlót a Szűz Máriává változó leány gyógyítja meg. - A régi székelyföldi tp-ok (Gelence, Homoródszentmárton, Besenyő, Erdőfüle, Bibarcfalva) falfestményein Szt László legendájából „mindenütt csak a cserhalmi ütközetet, s annak egy epizódját találjuk előadva, amikor ~ az ütközet után egy m. leányt szabadít meg az őt vivő kun rablótól”. - Huszka József az 1880/90-es években székelyföldi ref. és unit. (egykor kat.) tp-ok számos elmeszelt Szt László-freskóját tárta föl. Másolataiból ismerjük Bibarcfalva, Erdőfüle, Homoródszentmárton, Maksa, Marosszentkirály tp-ait, mert puritán fanatizmusból v. műveletlenségből a sz-fordulón ezeket lebontották, Bögöz, Kilyén, Magyarremete freskóit a falubeliek elmeszelték, Nagyajta, Sepsibesenyő, Csíkmenaság falképeit veszendőbe hagyták. Radocsay Dénes dokumentációja szerint csak Csíkszentmihály, Gelence, Székelyderzs ábrázolásait sikerült megőrizni. - A szepesi, hetivásárra utaló Csütörtökhely első neve 1263: Szentlászló. A név még a tatárdúlás előtt idetelepített m. gyepűőröktől származik, akik a lovagkir. oltalma alá helyezték magukat. A helység súlyponti jelentőségét mutatja, hogy a szepesi lándzsásnemesség az egész kk-ban itt tartotta üléseit, pedig ekkor a tájat már főleg németség lakta. - A magyarság Árpád-kori jelenlétét tanúsítják Zsegra 1245: Szentlélek tiszt-ére sztelt tp-ának Szt László-falképei: fölvonuló m. csapat, a kun üldözése, küzdelem, a kun lefejezése, ~ megpihenése. A m. alapítású Vitkfalva Szt Fülöp és Jakab (1298) tp-ának freskóján László győzelme és megpihenése látható. A hajdan ném. lakosságú Svábfalva Fülöp és Jakab tp-ának falkép-maradványait (lovasharc, párviadal) az magyarázza, hogy a falu régebben lándzsások kezén volt. - Szék Nagyboldogasszony-tp-ában a kutatók elmeszelt Szt László-legendára gyanakszanak. A sárosi Kisszeben ~-freskóit nem sikerült megmenteni. A tatárdúlás után bevándorolt szepesi németség megőrizte ugyan a freskókat, de a szt kir. tiszt-ét nem ápolta tovább, hanem a maga rajnavidéki szülőföldjének patrocíniumaihoz ragaszkodott (Quirinus, Szervác, Lénárd, Ottília, Orsolya). - A kultusz a tatárdúlással délebbre szorult gyepűőrző m. világ eleven emlékezeteként gyökeret vert a helyére települő szlovákság körében is. 1957: Nagylomnic tp-ának sekrestyéjében tártak föl a 14. sz. elejéről, a kor legkiválóbb hazai alkotásai közé tartozó Szt László-freskókat: a kun üldözése, viadal, a kun legyőzése. Lászlónak a Szepességben található kultikus emlékei a hajdani m. szakrális tájat idézik. A gömöri m. Hosszúszó (Hosszúaszó, 12. sz.) és Kecső (1332) korai Szt László-patrocíniumai, a Kacsics-nemzetség alapításai a szepesi lándzsások példájára a „Gömörőr” társad. patronálását célozzák. Gömörben, későbbi szl. környezetben is találkozunk László-falképekkel, amelyek a m. kegyúr szándékából talán még szintén a határvédelem eszmei emlékei: Gömörrákos (cserhalmi ütközet, 14. sz.), Karaszkó (indulás az ütközetbe, a csata, birkózás, a kun lefejezése, megpihenés, 14. sz.). - Szt László-freskót rejt Hárskút, Rimabánya és Feketeardó tp-a is. 1965 k. tárták föl Tereske hajdani apátsági tp-ának falképtöredékeit. Földrajzilag ide sorolható még a borsodi Szalonna is. Megviselt Szt László-freskók bukkantak elő a kassai Szt Mihály-kpnában. - 1319: Drugeth Fülöp Középnémeti közelében, a Hernád szg-én ~ tiszt-ére kpnát építtetett a pálosok számára. A szt kir. ereklyéje (ujja) előtt esküt tettek, s búcsújáró kultusz is kifejlődött mellette. IV. Béla 1251: megalapította Turóc, másként Znióváralja prem. prépságát. Ősi fészkében, Necpál faluban a Justh család bizonyára nem véletlenül ajánlotta a kegyúri egyh-at ~ oltalmába. A román jellegű tp. Ipolyi Arnold szerint talán még a 12. sz-ból való. Föltárt freskóiról, így a Szt László-legendáról a 20. sz. elején másolat készült. - A Ny-i gyepűvidék ~-kultuszát idézik Velemér, s főleg Bántornya freskóciklusai, továbbá Sárvár, Léka, Őrisziget, Pinkamiske, Belatinc, Zalalövő, Bucsuszentlászló nagyrészt kk. eredetű patrocíniumai. - Mintha a kk. ikgr. gyakorlatot követné, ciklust pótolná a Bucsuszentlászló ferences ktorában őrzött 16, eredetileg 18 barokk táblakép (1742), melyeket az alsó folyosón lévő falfelületeken galériaszerűen helyeztek el. - Peremarton tp-ának szentélyében a Szt László-legenda néhány mozzanatát Cymbal barokk freskói örökítik meg. A tp-ot a szt kir. tiszt-ére emeltette a kegyúr veszprémi kápt. A pozsonyi prím. palota Szt László-kpnájának freskói Maulbertsch alkotásai. - Szt László legendája gótikus szárnyasoltáraink táblaképein is föltűnik, legtöbbször István kir. társaságában: Bártfa (16. sz. eleje), Bélakorompa (1516), Nagyturány (1490), Háromszlécs (1510), Hizsnyó (1508), Liptószentkereszt (1510), Ludrófalva (1510), Márkfalva (1517), Mohos, Nagytótlak (1490), Pónik (1390), Szepeshely (Szentháromság-oltár, Háromkirályok-oltár, Mária halála-oltár, 1470), Túrócbéla (1520), Vitkfalva (1480), Zsidve (1508). Kk. ~-oltárok: Várad, Buda (várbeli temetőkpna, 1436), Esztergom (1397), Gyulafehérvár (1451). - Gótikus faszobrai: Bártfa (Jézus születése-oltár, 1480), Gánóc (1480), Káposztafalva (1516, m. sztek társaságában), Kassa (1470), Kisszeben (1510), Mateóc (1500), Necpál, Szepeshely (1499). - Alapítója, Szt László emlékezetét a zágrábi szegyh. szárnyasoltárral tisztelte meg, táblaképein Szt László életének horvát vonatkozásai. - A Krakkó melletti Bielany ktora számára Tommaso Dolabella a 17. sz. elején Szt László-ciklust festett: László tp-ot látogat, alamizsnát osztogat, ostorozza magát, meghal, sztté avatják. L.Gy.

Horváth Cyrill: Szt László legendáink eredetéről. Bp., 1928. - Györffy György: László király emlékezete. Bp., 1977. - Athleta Patriae. Bp., 1980. - László Gyula: A Szt László legenda kk. falképei. Bp., 1986.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.