🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > Sz > Szekatúra
következő 🡲

Szekatúra, Secătura-Padureni (Padureni, Bacău m., Moldva, Ro.): falu Bákótól nyugatra, közigazgatásilag Mardzsinénhez csatolták. Neve a román sec, 'kiapadt, száraz' szóból ered, esetleg 'irtás'-t is jelent. - 1632: említik először, amikor Al. Ilies vajda megerősített egy adásvételi szerződést. „Régente rezesek valának” (Jerney). - Lakói 1891: 259, 1912: 259, 1930: 251, 1992: 355 fő. - M. népessége déli csángó nyelvjárást beszél (Jerney). 1890: 250 m., 5 oláh, 4 cigány. „Egykor színmagyar, de már elrománosodott”, „feltűnően rosszul beszélnek magyarul” (Domokos). A 21. sz. elején már csak néhány öreg ismeri a m. nyelvet. - 1842: 148 r.k., 1851: 157 r.k., 1858: 194 r.k., 1930: 244 r.k., 1992: 345 r.k., 10 g.kel. vall. - 1841: Mária Magdolna tiszt-ére szentelt fatp-át 1929: Szt Antal, 1991: Munkás Szt József tiszt-ére sztelték. - Kezdettől Lujzikalugor, újabban (1993?) Terebes filiája. H.P.

Jerney 1851:323. - Gabor 1996:196. - Domokos 2001:118.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.