Szabbász, Gót, Szt (Dácia, 334.-372. ápr. 12.): vértanú. - A nyugati gótok népéből származott az ortodox niceai hitvallás követője volt. Vértanúsága a →Makkabeusok korára emlékeztet: a gót fejedelmek bálványáldozatok húsának fogyasztására akarták kényszeríteni a ker-eket. ~ falujában a pogányok azzal akarták az üldözőket becsapni, hogy a ker-ek elé közönséges húst tettek az áldozati hús helyett. ~ kijelentette: „Aki eszik ebből a húsból, nem lehet keresztény.” Kis időre száműzték. Amikor újabb üldözés tört ki, ugyanebből a faluból néhány pogány esküvel akarta bizonyítani, hogy a faluban nincs keresztény. ~ azonban ezt mondta a tanácskozáson: „Helyettem senki se esküdjék, mert keresztény vagyok.” Amikor a poroszlók odaértek, a falu lakói megesküdtek, hogy egyetlen keresztényen kívül nincs több közöttük. ~t a fejedelem elé vezették, ezt azonban pénzvágyában nem érdekelte a vagyontalan keresztény, és bántatlanul hagyta. - Az újabb üldözéskor a törzs fejedelme, Atanarich megtámadta a falut. ~t és Szanszalasz papot megkötözték, bántalmazták és elvezették. Újra áldozati hús evésére akarták őket kényszeríteni, s mivel megtagadták, ~ vízbe fojtották. A poroszlók kiemelték holttestét a vízből, és temetetlenül hagyták. A hívő helytartó, Junius Soranus azonban az ereklyeként tisztelt holttestet szülőföldje templomának ajándékozta. Ü: ápr. 12. - A m. nyelvben neve a Csaba változatban él. **

BS XI:531.

Szabbász, Mar Szabai, Szt (Mutalaszka, Kappadókia, 439.-Szabbász-laura, Jeruzsálem m., 532. dec. 5.): szerzetes. - 5 é. korában elvesztette a szüleit, majd a közeli Flavianae ktorban lett szerz. 457 k. Jeruzsálembe ment, de a városi nyugtalanság fölkeltette a csend és visszavonultság iránti vágyát. Felvételét kérte Nagy Szt Euthümiosz remetekolostorába, aki (fiatalsága miatt) Szt Theoktisztosz (†466/67) ktorába küldte. 469 k. ~ megkezdhette remeteéletét a júdeai hegyek barlangjainak egyik cellájában. A hét 5 napját teljes böjtben, csendes imádságban és kosárfonó munkában töltötte; heti 50 kosárat készített. Csak szombaton és vasárnap ment be a ktorba a lit. ünneplésére. 473: meghalt Euthümiosz, s ~ a Holt-tenger melletti pusztaságba vonult vissza. Életre szóló barátságot kötött Szt Teodóziosszal. - 477-82: a Kidron-völgy Ny-i sziklafalában egy barlangban élt, melyet csak kötéllel lehetett elérni, s mely a palesztinai szerzetesség fejlődésére döntő hatással volt. Egyre többen kérték vezetését, 70 tanítványa a völgy két oldalán lévő barlangokban telepedett le kezdetleges „celláikban”. Idővel ebből nőtt ki Palesztina legnagyobb remetekolostora, a később nagy hírnévre szert tett Nagy Szabbász-lavra. Amikor 150-en voltak, tp-ot építettek és megkezdték az istentiszt-et. Ehhez külső papokra volt szükségük, mert ~ méltatlannak tartotta magát a papi méltóságra, és szerz-eit sem akarta szenteléshez engedni, hogy az elbizakodottság mindenféle lehetőségét kizárja. E felfogása ellenkezést váltott ki, ezért a jeruzsálemi pátr. 491: ~t pappá szentelte és megáldotta új tp-ukat. - ~ a szüleitől örökölt jelentős vagyonból Jerikóban menedékházat épített zarándok v. beteg szerz-ek számára; az egykori →Hürkánia erődítmény helyén fölépítette a Castellion ktort, közelében egy másikat nyitott, amely a noviciátus lett. - 493: a jeruzsálemi pátr. a Jeruzsálem közelében és a vele határos pusztaságban lévő remeteségek és remetektorok archimandritájává, Teodószioszt pedig az összes palesztinai ktor (koinobium) vezetőjévé tette. - 511: ~ követséget vezetett Konstantinápolyba, hogy Anasztasziosz cs-t (ur. 491-518) rábírja a →kalkedoni zsinat tételeinek elfogadására. Hazatérve éveken át részt vett a →monofizitizmus elleni küzdelmekben. 531: ismét követségbe kellett indulnia Bizáncba a szamaritánusok felkelései miatt. A kihallgatáson Jusztinianosz cs-nak úgy tűnt, mintha a tiszteletreméltó aggastyán fejét a napsugarakból kiinduló fényes koszorú venné körül. Odasietett, leborult előtte, örömkönnyek között megcsókolta a fejét, és áldását kérte. ~ azt kérte a cs-tól, hogy Jeruzsálemben építsen fel és rendezzen be egy nagy kórházat. Ü: dec. 5. **

BS XI:533. - SzÉ 1988:618. - Kroll 1993:220.