Magyar Katolikus Lexikon > S > Szörénység


Szörénység, Szörény, Szörényvidék: történelmi táj a Magyar Királyságban, Erdély délnyugati részén. - A honfoglalás után az első évszázadokban gyepűvidék, gyér szláv lakossággal. A m-ok a 11. sz: szállták meg, a 12. sz: kiterjesztették hatalmukat a →Havasalföld Ny-i vidékére, amelyen →szörényi bánság néven tart-t, az ott lakó kunok térítésére ppséget (→szörényi püspökség) szerveztek. Az É-i tör. tejeszkedés megszüntette a bánságot is, a ppséget is, a ~ a Duna balparti részére zsugorodott. A folyóvölgyek viszonylag gyér kk. magyarsága a 16-17. sz. tör. háborúk alatt elmenekült v. elpusztult, helyükre oláhok települtek. Az Erdélyi Fejedelemség és a tör. hódoltság (változó) határvidéke, a tör. kiűzése után a →temesi bánság része, németeket és szlávokat telepítettek; ezen időtől a Bánát (Bánság) részének tekintik. Hagyományos közp-ja Karánsebes. - 1773: a →Határőrvidék létesítésekor az oláh bánsági ezred ter-e, annak fölszámolása után 1873-80: →Szörény vármegyévé szervezték, az 1880:55. tc-kel →Krassó vármegyével egyesítve megalakították →Krassó-Szörény vármegyét, amit 1920. VI. 4: a →trianoni béke egészben Ro-nak juttatott. A →csanádi püspökséghez tartozó ~ben a 18-19. sz: beköltözött m-ok szórványban élnek; r.k. híveiket 1930-: a →temesvári püspökség gondozza. 88

Turchányi Tihamér: Krassó-Szörény vm. néprajzi viszonyai a mohácsi vész előtti időkben. Lugos, 1901. - Fodor Ferenc: A ~ tájrajza. Bp., 1930. (Gazd-földr. gyűjt. 6.) - Kósa-Filep 1975:183.