Magyar Katolikus Lexikon > S > Szótér


Szótér (gör.)   →Megváltó

Szótér, Szt, Soterus (Campania, Itália, 2. sz.-Róma, 175): Szt Anicét utódaként 166-175: pápa. - Pápaságáról semmit sem tudunk. Egyetlen válaszlevél maradt fönn, amelyet Dionüsziosz korintusi pp. írt ~nak, melyben szeretetét és jótékonyságát magasztalja. Vtsága kérdéses. - Ü: ápr. 22. - Utóda 175: Szt Eleutherosz. T.J.

LThK IX:893. - BS XI:1327. - Mondin 2001:19.

Szótér János (Zsablya, Bács-Bodrog vm., 1942. dec. 12.-Újvidék, 1991. jan. 3.): faszobrász, restaurátor. - 1918-21: Kovács Mihály faszobrász-mesternél tanult Kulán, 1922: mestervizsgát tett. Belgrádban, Zágrábban, Szabadkán faszobrász, műbútorasztalos. 1953: a Vajdasági Iparművészek és Formatervezők Egyes. alapító tagja. 1954-90: a Tartományi Műemlékvédelmi Int. külső munk. A II. vh. után Boszniában, Szerbiában és a Vajdaságban 19 tp-ot restaurált. - Főbb faragásai: 1924: Ružica-tp., Kalemegdán, Belgrád; 1930: a Szűz Mária-tp. főoltára és a szószék fafaragványai, Újvidék; 1934: Georgije Latić bánáti pp. mauzóleumának ikonosztáza (saját tervrajzai alapján), Nagybecskerek; 1939: a mosorini tp. oltárának faragványai; 1954-58: kishegyesi Szt Anna r.k. tp.; 1957: Szt Teodor Tiron bizánci stílusú ereklyetartója az ürögi szerb ort. hitközség részére; 1961: a peči ort. tp. Boldogasszony-ikonjának fakerete. - Főbb restaurálási munkái: 1945-48: Nikolajev-tp., Újvidék; beočini kolostorok; az écskai és karlócai régi tp.; karlócai kápolnatp.; mihaljevci és kikindai pravoszláv tp. ikonosztáza; hopovói kolostor fafaragványai; 1948: óverbászi r.k. tp. oltára; 1963: bari (Olaszo.) Szt Miklós-tp. fafaragványai. **

KMML III:618.