Magyar Katolikus Lexikon > S > Szék


Szék, Sechen, Székakna, v. Szolnok-Doboka vm. (Sic, Ro.): 1. plébánia a v. erdélyi egyhm. belső-szolnoki főesp. ker-ében. - 1291: Zek. Papja 1332: Elyas, 1376: Stephanus, 1459: Georgius, 1489: Dominicus, 1507: Gallus, 1522: Martinus. A hitújításkor (1556) ref. lett. 1714-től ferences atyák telepedtek le. A pléb-t 1742: alapították újra. Nep. Szt János-tp-át 1742: építették. Anyakönyvei 1849-től. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m., rum. - Filiái 1917: Boncnyires, Császári, Göc, Gyulatelke, Kispulyan, Kisszék, Marokháza, Mezőszava, Omboztelke, Vasasszentegyed, Vasasszentiván, Vízszilvás. - 1992: szórvány-lelkész: Portik Hegyi Kelemen és Farkas Árpád. - 2. Nepomuki Szt János ferences konvent. A Désről kijáró atyáknak 1741: Vigler Márton adományozott telket. 1742: átvették a pléb. vezetését. 1754: rendházat, 1781: isk-t nyitottak. - Lakói 1910: 373 r.k., 614 g.k., össz. 1397 (filiákkal); 1940: 317 r.k., 537 g.k., 2 g.kel., 3 ev., 3512 ref., 43 izr., 5 unit., 12 bapt., 13 egyéb vall., össz. 4444. **-Sz.B.

Gerecze II:878, 1182. - Schem. Trans. 1913:218. - Györffy II:56. - Léstyán 2000. II:43. - György 1930:335. - Cat. Steph. 1947:56.

Szék, apátság, Tolna vm.   →cikádori apátság