Svédország, Konungariket Sverige: alkotmányos királyság Észak-Európában. - Határai: Északi-tenger, Norvégia, Finno., Botteni-öböl, Balti-tenger. Ter-e 449.964 km², főv-a Stockholm. Hiv. nyelve a svéd. 1997: 8.847.600 lakos. - I. Története. 1. A kezdetektől a központi hatalom megteremtéséig. A jégkorszaki jég visszahúzódása után egy, a mai No. és Schonen közötti természetes átjárón nomád vadászok és halászok érkeztek ~ K-i tengerparti területeire. A part mentén egyre északabbra húzódtak, és amikor a természetes átjáró Kr. e. 5000 k. eltűnt, letelepültek Közép-~ban (elsősorban a Mälaren tó környékén) és É-~ partvidékén. Tacitus az 1. sz: Germania c. művében Suionesnek mondja őket, ez a svéd nép első említése. ~ D-i részét és Gottland szigetét a dán szigeteken át a gótok telepítették be, ennek ideje bizonytalan. 150 k. világtérképén Ptolemaiosz ábrázolta először Skandináviát (Scandza). A svédek lassan háttérbe szorították a gótokat. A Kr. u. 1-5. sz: élénk keresk. zajlott a római birod-mal, a római termékek messze É-ra eljutottak. A korábbi kollektív berendezkedéssel szemben ekkoriban már erősebben rétegzett a társad. Megjelent a rúnaírás. - Az 5. sz-tól a hatalom néhány helyre összpontosult, majd a svéd hősmondák szerint az uppsalai törzsfők (az Yngling, később a Sköldiung család) ragadták magukhoz a hatalmat. - A 800 k. kezdődő, Ny-ra induló dán és norvég viking rablóhadjáratokban részt vettek az akkor Dániához tartozó mai D-svéd tartományok vikingjei is. A közép-~i (Väster- és Östergötland, valamint Svealand) vikingek útjai főként K-re irányultak. A nagy orosz folyókon lehajózva elérték Konstantinápolyt (Miklagård) és a Kaszpi-tó mellékét (Särkland). Ezek főként keresk. vállalkozások voltak, de a (varégoknak is nev.) vikingeknek jelentős szerepe volt a kijevi nagyfejedelemség létrejöttében is, melynek fejed-ei skandináv eredetűek (→Oroszország). A viking hadjáratokat általában nagyarányú gyarmatosítás követte, és kereskedővárosokat alapítottak (pl. Birka 700 u., Sigtuna 1000 k., mindkettő a Mälaren tó partján), melyek a luxuscikkekkel (K-ről ezüst és selyem, Ny-ról fegyverek és üveg, É-ról szőrme valamint rabszolgák) való nemzetk. keresk-ből gazdagodtak meg. - 2. A királyság első századai. A 10. sz. végén Győzedelmes Erik (935-1000) egyesítette egész ~ot és Dániát. Fia, Gondos (Skötkonung) Olaf kir. (ur. 994-1012) 1008: megkeresztelkedett, a svédek nagy része azonban a 12. sz-ig pogány maradt. A 11. sz. elején a kirság saját thinggel (törvényhozással) és igazságszolgáltatással rendelkező önálló vidékek laza szövetsége (Väster- és Östergötland, Svealand és Småland D-en), melyeket a kir. személye (1060-1130: a Stenkil-ház tagjai) tartott össze. A kir. hatalom nem volt erős, emiatt a kir-t választották, ami 1130-1250: rendszeres trónviszályokat szült a felváltva uralkodó Sverker és Erik nemzetség között (1130: I. Sverker, 1156: IX. [Szt] Erik, 1160: VII. Károly [Sverker fia], 1167: Knut [IX. Erik fia], 1196: II. Sverker [VII. Károly fia], 1208: X. Erik [Knut fia], 1216: I. János [II. Sverker fia], 1222-50: XI. Erik [X. Erik fia] uralkodott). A 12-13. sz: kereszteshadjáratok ürügyén újra napirendre került a K felé való terjeszkedés, IX. Erik a 12. sz. közepén meghódította Finno-ot. Ebben az időszakban a kir. után a kormányzóé (jarl) volt a 2. legfontosabb hatalmi pozíció, az utolsó és egyik leghatalmasabb jarl, Birger (1210 k.-1266) a Folkung dinasztia megalapítója. Alatta befejeződött a svéd és gót törzs egybeolvadása, Stockholm lett a főv., és a Hanza-városokkal kötött szerződések felvirágoztatták ~ iparát. A Folkungok (1250: Waldemar, 1275: I. Magnus, 1290: II. Birger, 1319-63: II. Magnus) alatt megerősödött a közp. hatalom és az egyh., a társad-at a feudális eu. államok mintájára szervezték meg. A papságból s a kir. és a törzsi fejed-ek kíséretéből kialakult a nemesség, mely 1280: az alsnöi határozatokkal adómentességet kapott. A nemesség és a pp-ök képviselői alkották a birod. tanácsot. A nemesség hatalmának a (nem öröklődő!) hűbérbirtok volt az alapja, a rajtuk levő várak a közigazg. közp-jai. 1288: ~hoz csatolták Gotlandot, a 14. sz. közepén átmenetileg dán ter-eket is, II. Magnus 1350: megörökölte Norvégiát, és egységes törvénykezést vezetett be az egész birod-ban. A Folkung kir. dinasztián belüli trónviszályok miatt a 14. sz. elején megerősödött a főnemesség. II. Magnust 1363: megfosztották trónjától, de amikor az utódául választott Mecklenburgi Albrecht meg akarta erősíteni hatalmát, 1389: őt is elűzték. - 3. A kalmári unió (1389-1523). 1388: egy nemesi felkelés Margit dán kirnőt hívta meg ~ kirnőjének. Albrecht kir. legyőzése után 1389: alatta egyesült Dánia, Norvégia és ~. 1397: Margit unokaöccsét, Pomerániai Eriket koronázták trónörökössé, és a létrejött kalmári unióban megszűnt ~ függetlensége. Margit (ur. 1389-1412) és XIII. Erik (ur. 1412-39) visszaszorította a nemesek hatalmát. A birod. tanács elvesztette hatalmát, központosított, Dániából irányított közigazg-t építettek ki. - 1434-36: a parasztok által is támogatott Engelbrekt-fölkelés megbuktatta és elűzte a kir-t. A következő évtizedekben teljes volt a zűrzavar, állandósultak a belső harcok és sűrűn váltották egymást az uralkodók. A pol. hatalom a tanácsos arisztokrácia kezében összpontosult, köztük azonban súlyos megosztottságot jelentett a kalmári unióhoz való viszonyuk. Egyes időszakokban a közös kir-t ~ban is elismerték, a közbeeső időben 1448-57, 1464-65: és 1467-70: VIII. Károly svéd kir. ill. svéd kormányzók (1470: Sten Sture, 1504: Svante Sture, 1512: Sten Sture) uralkodtak. 1477: Uppsalában megalapították az első svéd egy-et, a 15. sz. végén megjelentek az első svéd nyelvű nyomtatott kv-ek. II. Keresztély dán kir. (ur. 1513-23), legyőzve svéd ellenfeleit, 1520: trónra került, majd XI: a stockholmi vérfürdőben kivégeztetett mintegy 600 ellenzéki svéd nemest és polgárt, mire Gustav Wasa vezetésével kitört a szabharc. Wasát 1521: birod. kormányzóvá, Lübeck támogatásával 1523: (I. Gusztáv néven) királlyá vál., s ~ kilépett a kalmári unióból. - 4. A svéd nagyhatalom létrejötte és bukása. Miután II. Keresztély Dániában is megbukott, enyhült a két orsz. viszonya. 1533: ~nak sikerült leráznia Lübecktől való függését is. I. Gusztáv (ur. 1523-60) megtörte a pp-ök világi hatalmát, és 1527-től bevezette a reformációt (lásd II. 2.). A hithű dalekarli parasztság lázadásait 3x verték le. Elkobozták az összes birtok mintegy ötödét kitevő egyh. javakat, ami megerősítette a kir. kincstár helyzetét. Az új adónemek bevezetése országszerte megmozdulásokat keltett, közülük a legjelentősebb 1532: a Dacke-felkelés. 1538-42: külf. mintára átalakították a kir. udvart, az 1544-i västeråsi ogy-en a választott kirság intézményét fölváltotta az örökletes kirság, és átszervezték a közigazg-t. Hatalmas hadiflottát építettek ki. - I. Gusztáv fiát, XIV. Eriket (ur. 1560-68) testvérei börtönbe vetették és vsz. megmérgezték. Öccse, III. János (ur. 1568-92) szimpatizált a jezsuitákkal, de a prot. egyházból nem lépett ki. Fiát, a kat. Zsigmondot (ur. 1592-99; 1587-1632: lengy. kir. is) a prot. rendek 1599: eltávolították a trónról, miután 1593: az uppsalai gyűlésen államegyházzá tették a lutheránus egyházat. A Zsigmond-ellenes pártot vezető Károly hg., Zsigmond nagybátyja 1599: kormányzó lett, IX. Károly néven 1604: megkoronázták, ami éles ellentétet szült ~ és Lengyo. között. - A →Német Lovagrend államának összeomlása után ~ a 16. sz. 2. felétől sorozatos háborúkat viselt baltikumi szomszédaival, Dániával, Lengyo-gal és Oroszo-gal. Károly fia, II. Gusztáv Adolf (ur. 1611-32), sikeresen folytatva e pol-t, a térség elsőszámú hatalmává tette ~ot. Miután meghódította a Ladoga-tó Ny-i és É-i partvidékét valamint a lengy-litván Livóniát, 1630-: a →harmincéves háborút vívó No. felé fordult. Sikereit trónralépésekor a birod. tanács és az ogy. hatáskörének kibővítésével alapozta meg. A birod. tanács határozatai érvényesültek a kormányzásban, valamint a háború és béke, adózás és újoncozás kérdéseiben. Az ogy-ben képviselt 4 rend (1. a nemesség, mely 1612: széleskörű kiváltságokat kapott, a 17. sz. új nemesítésekkel számban megötszöröződött; 2. egyh. rend, az államegyház ideológiájának fenntartója; 3. polgárság, jelentősége a merkantilista gazdpol. révén egyre nőtt; 4. Eu-ban egyedülálló módon a parasztság [~ban sohasem volt jobbágyság, a földbirtokok több mint egyharmada szabad parasztok kezén volt, akik fontos szerepet játszottak, főleg adózási és újoncozási kérdésekben, hiszen a katonák legnagyobb része parasztcsaládokból jött]) tükrözte a kor társad. szerkezetét. A kormányzat és a kormányzottak közötti állandó párbeszéd a magyarázata, hogy a sok háború miatt növekvő terhek ellenére fennmaradt a belső béke. A viszonylag kis népesség (1625: 1,1 mill. lakos) miatt ~ erősen exportorientált merkantilista gazdpol-t folytatott, és elősegítette a szakképzett külföldiek bevándorlását és a külf. (főként holl. és ném.) tőke bevonását. Kiépült a birod. közigazg., és egységesítették a polg. és katonai közigazg. helyi szerveit, melyek egyes intézményei a 21. sz. elején is megvannak. - Az 1631: Breitenfeldnél aratott győzelem után II. Gusztáv Adolf már a ném. korona megszerzésére gondolt, amikor 1632: a Lützen melletti csatában elesett. A kiskorú leánya, Krisztina (ur. 1632-54) helyett kormányzó Axel Oxenstierna birod. kancellár azonban folytatta a háborút. ~ 1643-45: legyőzte Dániát, a brömsebrói békében (1645) megkapta Gotland, Jämtland, Härjedalen és Halland tartományokat, a vesztfáliai békében (1648) Bréma-Verdent, Wismart, Elő-Pomerániát és más területeket. Az 1644: Lengyo. ellen indított újabb háborút, melyhez lengy. oldalon Dánia és Oroszo. is csatlakozott, 1658: a roskildei béke félbeszakította, ekkor svéd uralom alá került többek között Bohuslän, Schonen és Blekinge tartomány. ~ ekkor állt hatalma csúcsán. A háború még abban az évben folytatódott, de amikor X. Károly kir. (ur. 1654-60) hirtelen meghalt, fiának, XI. Károlynak (ur. 1660-97) a gyámjai megkötötték az olivai békét. 1668-ig az uppsalai mellett további 3 egy-et, a ppi városokban gimn-okat alapítottak, az írástudatlanság jelentősen csökkent. Az 1772: trónra lépő XI. Károly kir. föladta Magnus Gabriel De la Gardie birod. kancellár addigi óvatos külpol-ját, a schoneni háborúban (1674-79) azonban már megmutatkoztak a hadsereg és a flotta gyengeségei. Károly elkobozta a XIV. Erik óta adományozott (a 17. sz: megháromszorozott!) nemesi birtokokat, és a parasztság, a polgárság és az újjászervezett hadsereg támogatásával korlátlan egyeduralmat épített ki. XII. Károly (ur. 1697-1718) alatt Dánia, Lengy-Szászo. és Oroszo. a nagy északi háborúban (1700-21) a Baltikumot és a Keleti-tengertől D-re eső ter-eket szinte kivétel nélkül visszaszerezte ~tól, a svéd nagyhatalom összeomlott. - 5. A „szabadság korszaka” és a királyi hatalom helyreállítása. Ulrika Eleonóra kirnő (ur. 1718-20), majd férje, I. Frigyes (ur. 1720-51) idején a rendek nagy mértékben korlátozták az általuk választott kir. hatalmát. A továbbra is négyrendi ogy-ben a kalaposok arisztokratikus pártja a manufaktúrákat és a kivitelt támogatva merkantilista gazdpol-t, Oroszo. ellenében Fro-ot támogatva revansista külpol-t képviselt. Az antiarisztokrata sipkások a mezőgazd. érdekeit helyezték előtérbe, és óvatos, Oroszo-gal egyensúlyra törekvő és Anglia felé közeledő külpol-t támogattak. 1741: ~ a fr-k oldalán belépett az osztrák örökösödési háborúba, 1743: vereséget szenvedett Oroszo-tól, s az åbói békében újabb területeket vesztett D-Finno-ban. Frigyes Adolf kir. (ur. 1751-71) idején jutottak el ~ba a felvilágosodás eszméi. Bevezették a sajtószabadságot, érvényesítették a nyilvánosság elvét, föllendült a gazd., a tud. és az irod. 1731: Svéd Kelet-Indiai Társ-ot alapítottak, később az importfüggőség enyhítésére létrehoztak egy manufaktúrákat támogató áll. intézményt is. A legfontosabb exportcikk továbbra is a vas volt, melyet több száz vidéki kohóban dolgoztak föl. A mezőgazd. reformok révén javult a vidéki lakosság helyzete. A jól szervezett parasztság erős pol. pozíciót vívott ki magának az ogy-ben. - III. Gusztáv (ur. 1771-92) az 1772: kikényszerített új alkotmánnyal visszaállította kir. hatalmát. A felvilágosult abszolutizmus híveként reformok sorát vezette be (szeszmonopólium, kórházak építése, körzeti orvosok alkalmazása), létrejöttek az első városi szegényházak. 1786: fr. mintára megalapította a Svéd Tud. Akad-t, operaházat nyitott és támogatta a képzőműv-eket és az építészetet. A belsőépítészet, a bútorasztalosság és az ezüstművesség ter-én ~ban ekkor alakult ki a sajátos gusztaviánus stílus. Kormányzása ugyanakkor egyre önkényesebb lett, és miután a nemesség az 1786-i ogy-en ellene fordult, helyzete megerősítésére 1788-90: háborút indított Oroszo. ellen. Az elégedetlenség egyre többfelé tört ki zendülésekben, míg a kir. 1792: halálos merénylet áldozata lett. Fia, IV. Gusztáv Adolf (ur. 1792-1809) csatlakozott a fr-ellenes koalícióhoz. Amikor Oroszo. 1807: kilépett abból, ~ 1808: megtámadta. Az orosz csapatok gyorsan elfoglalták Finno-ot és Norrland partjait Umeåig. A svéd vereségek 1809: megbuktatták a kir-t, a fredrikshamni békében ~nak Oroszo. javára le kellett mondania Finno-ról, Ålandról és Lappföldről. - 6. 19-20. század. Az utolsó Wasa-uralkodót, IV. Gusztáv Adolf nagybátyját, XIII. Károlyt csak úgy vál. királlyá (ur. 1809-18), hogy el kellett fogadnia egy új, hatalommegosztásra épülő alkotmányt. Parlamentáris rendszerről még nem lehetett beszélni, de a polgári alapjogokat megfogalmazták. XIII. Károly 1810: fiává fogadta az ogy. által trónörökösnek vál. Jean Baptiste Bernadotte fr. marsallt, aki Károly János néven beteges mostohaapjától hamarosan átvette a kormányzást. Miután Napóleon orosz hadjáratához törvénytelenül megszállta Svéd-Pomerániát, Károly János trónörökös 1812: Oroszo. javára lemondott Finno-ról és részt vett a Napóleon elleni hadjáratban, majd 1814: a kieli békében Svéd-Pomerániáért cserében Dániától megszerezte Norvégiát. Norvégia erre függetlennek nyilvánította magát, de Károly János kikényszerítette az uniót. XIV. Károly János (ur. 1818-44) ezután következetes békepol-t folytatott, mely a svéd semlegesség alapja lett, s rendezte ~ pénzügyeit. - A napóleoni háborúk válságot okoztak ~ gazd-ában, melynek vezető ágazata, a mezőgazd. a 19. sz. első felében jelentősen átalakult (birtokegyesítések és parcellázások). Megrendült a hagyományos vaskohászat, az új technológiák és a (főleg ang.) konkurrencia miatt sok kohót be kellett zárni. 1842: bevezették viszont az iskolakötelezettséget, és minden községnek népisk-t kellett nyitnia. A népességszám az 1815-i 2,5 millióról 1850-re 3,5 millióra, 1900-ra 5,1 millióra emelkedett, ami súlyos szociális problémákat okozott, 1840-1900: mintegy 1,2 mill. svéd hagyta el ~ot. I. Oszkár (ur. 1844-59) és XV. Károly (ur. 1859-72) alatt lépésről lépésre liberalizálták a gazd. életet és társad. reformokat hajtottak végre, az alkotmány reformja során 1865-66: a négyrendi ogy-t is kétkamarás parlament váltotta fel. 1870-től felgyorsult az iparosítás: kiépült a vasúthálózat, az acélgyártásban új technológiákat vezettek be, jelentős iparággá vált a fa- és papíripar, az új találmányok nyomán fejlődött a gép- és elektromos ipar. Miközben ~ a 19. sz. 2. felében agrárországból ipari társad-má vált, a mezőgazd. súlyos válságba került. II. Oszkár kir. (ur. 1872-1907) egyre inkább elfordulva a hagyományos fr. barátságtól minden területen No. felé közeledett. Uralkodását végigkísérték a norvég unió nehézségei, mely az egyre erősödő függetlenségi törekvések hatására 1905: föl is oszlott. Az 1880-as években indult választójogi mozg. nyomán a férfiak V. Gusztáv uralkodásának (1907-50) kezdetén ált. választójogot kaptak, a parlament felsőházát is részben demokratizálták. - Az I. vh. kitörésekor ~ kinyilvánította semlegességét, de a főként No-gal folytatott élénk keresk. miatt a szövetségesek részleges blokád alá helyezték. Megnehezült a lakosság ellátása, az éhínség radikalizálódást okozott a pol-ban is, megalakult a komm. párt. 1917 tavaszán az ideiglenes Hammarskjöld-kormányt liberális-szocdem. koalíció váltotta föl. - Az 1920-as években a szocdem-k nem voltak képesek önálló kormányzásra, a polgári pártok pedig mélyen megoszlottak, ezért sűrűn váltották egymást a kisebbségi kormányok. Föllendült az ipar, kialakultak a 20. sz: meghatározó nagyvállalatok (pl. Bofors, AGA, SKF, ASEA, Ericsson, Electrolux). A gazd. világválság hatásait a szocialisták és a parasztpárt koalíciója foglalkoztatási programmal és mezőgazd. támogatásokkal igyekezett enyhíteni. 1938: a munkaadók és a szakszervezetek közötti saltsjöbadeni egyezményben letették a „svéd jóléti modell” alapjait. - A II. vh. kezdetén létrejött nagykoalíció ismét kinyilvánította ~ semlegességét, ennek ellenére kezdetben inkább No., 1942/43-tól viszont a szövetségesek követeléseivel szemben bizonyult engedékenynek. 1947: ~ belépett az ENSZ-be, a NATO-ba azonban nem. A háború utáni szocialista kormány visszatért a modern jóléti állam kiépítéséhez. Az alkotmány reformját a 70-es években több lépésben valósították meg. A VI. Gusztáv Adolf (ur. 1950-73) utódaként uralkodó XVI. Károly Gusztávot (1973-) az 1975-i alkotmány gyakorlatilag minden hatalmától megfosztotta. Olof Palme min-elnök (1969-76, 1982-86), aki közvetítő szerepet játszott több nemzetk. konfliktusban, gyilkosság áldozata lett. A világgazd. és az erősödő neoliberális pénzügypol. hatásai a 20. sz. végére erősen megnyirbálták a szociális rendszert, ennek ellenére a pol. váltógazdálkodásban a szocdem-k 1994 óta folyamatosan hatalmon vannak. 1995: ~ (52,3%-os népszavazási aránnyal) belépett az Eu. Unióba, de már 1997: úgy döntött, hogy a valutaunióban nem vesz részt, amit 2003: népszavazás erősített meg. -

II. Egyháztörténete. 1. Középkor. ~ keresk. kapcsolatok és a vikingek révén a 9. sz-tól került érintkezésbe a kereszténységgel. A misszió legrégebbi forrása a Rimbert érs. által írt Vita Anskarii, mely Szt Ansgar hamburg-brémai érs. 830 k. missziós útjairól számol be. Nagy jelentőségűek voltak az angolszász misszion-ok, akik közül később néhányat helyi szentként tiszteltek, pl. Szigfridet Växjöben, Södermanlandi Eskilt és Botvidot Strängnäsben, Västmanlandi Dávidot Västeråsban és Henriket Åbóban. A brémai érsség is, melyhez ~ tartozott, küldött misszion-okat. 1120 k. már számos ppség létezett (köztük az 1104: alapított lundi érsség), melyek többségükben fennmaradtak. 1164: alapították az uppsalai érsséget, ide vitték át az 1160 k. vértanúságot szenvedett IX. Erik kir. ereklyéit. Erik ~ védőszentje, sírja jelentős zarándokhely volt. X. Erik volt 1210: az első svéd uralkodó, akit ker. módon koronáztak meg. Az egyh. jogait kir. kiváltságok garantálták, és a kir. ház tagjai is alapítottak ciszt. ktorokat (pl. Alvastrában, Varnhemben és Nydalában). A Modenai Vilmos pápai legátus vezette skänningei tart. zsin. lényeges kánonjogi rendelkezéseket vett át, köztük a székeskápt. jogát a szabad pp-választásra és a klerikusok cölibátusát. 1281: egy kir. kiváltságlevél önálló rendnek ismervén el a papságot, fölmentette az adózás alól. Ettől kezdve a pp-ök a birod. tanácsnak is tagjai. A szerz-ek közül nagy jelentőségűek a domonkosok és a ferencesek. Szt Brigitta 1370: elismert rendje (→brigittinák) vadstenai anyakolostorával fontos lelki közp. volt. A 15. sz: a birod. tanács tagjaiként a pp-ök is belebonyolódtak az 1397-től fennálló kalmári unió körüli vitákba. - 2. Újkor. A reformáció ~ban lassú, felülről irányított folyamat volt. I. Gusztáv kir. (ur. 1523-60) a reformáció eszméit az egyh. fölötti befolyásának erősítésére használta föl, és megszakította a kapcsolatokat a róm. kúriával. Az 1527-i västeråsi birod. gyűlés a koronának adta át az egyh. birtokokat, a ktorokat kir. ellenőrzés alá rendelte. Az egyh. elvesztette kiváltságos helyzetét, az egyh. szervezet azonban megmaradt, és a folytonosságot jobban megőrizték, mint más lutheránus országokban. A reformáció elterjedésében prédikátorként és íróként nagy szerepe volt a Wittenbergben tanult Olaus Petri diákonusnak, aki 1531: kancellár lett. 1526: az ÚSz-et, 1541: az egész Bibliát kiadták svédül. 1531: Olaus testvére, Laurentius Petri lett Uppsala érseke. A p. jóváhagyás nélküli szentelést vsz. a Rómában szentelt västeråsi pp. végezte, a svéd ev. egyh. ezért tart igényt az apostoli jogfolytonosságra. Az 1571: kiadott első svéd lutheránus egyh. rendtartás megerősítette az egyh. episzkopális szervezetét. - III. János kir. (ur. 1568-92) lengy. felesége hatására az egyh. egységének helyreállítására törekedett, Antonio →Possevino nunciussal is tárgyalt erről. 1576: bevezetett misekv-e közeledés a kat. liturgiához, ami súlyos konfliktusokhoz vezetett. A rebellis papok a kir. testvérénél, Károly hg-nél találtak menedéket, aki hgségében betiltotta az új lit-t. Miután a kat. Zsigmond, aki egyben Lengyo. kir-a is volt, lépett a svéd trónra (ur. 1592-99), Károly hg. 1593: zsinatot hívott össze Uppsalába, mely elfogadta az →ágostai hitvallást és elvetette János kir. lit-ját. 1595-től kiutasították az országból és megfosztották a javaitól azt, aki elszakadt a lutheránus vallástól. A vadstenai ktort bezárták, az utolsó szerznők és kat. papok is elhagyták ~ot. 1599: a rendek letették a kat. kir-t, Károly vette át a kormányzást. II. Gusztáv Adolf (ur. 1611-32) koronázási esküjében megerősítette az uppsalai határozatokat. A lengy. beszivárgástól félve a katolizálásért bevezették a halálbüntetést. 1624: két svéd konvertitát kivégeztek felségárulásért. Krisztina kirnő (ur. 1632-54) megtérése 1654: még inkább hozzájárult, hogy a katolizálást hazaárulásnak tekintsék. - A 17. sz: lutheránus vall. népi kultúra bontakozott ki. XI. Károly egyeduralma 1680-tól egyre inkább a vall. és egyh. szokások egységesítésére törekedett, 1686: egészen áll. irányítás alá vonta az eredeti lutheri tanítást hirdető egyházat, a 18. sz: megerősödő →pietizmus azonban éles vitákat gerjesztett az egyh. törvénykezésben. Csak a felvilágosodás idején születtek türelmi rendeletek, 1741: a prot-ok, 1781: a kat-ok, 1782: a zsidók számára. A svéd állampolgároknak azonban 1860-ig tiltották, hogy az államegyházon („Svéd Egyház”) kívül más vall. közösséghez tartozzanak. Még 1860: is kiutasítottak az országból 6 nőt, akik katolizáltak. Ezután a lutheri tanítástól való elszakadás már nem számított bűncselekménynek, az államegyházból való kilépés azonban még sokáig súlyos következményekkel járt. Csak 1951: vált a vallásszabadság a vall. élet alapelvévé. 1961: megszüntették a kolostori tilalmat, de 1977-ig csak áll. engedéllyel lehetett ktort alapítani. - A 19. sz: az egyházon belül egyre nagyobb teret nyert az →ébresztő mozgalom, valamint egyes szabadegyházak (→baptisták, →metodisták, később a →pünkösdista mozgalom és az →Üdvhadsereg). A 20. sz. elején a Fiatal Egyház mozgalom föllendülést hozott a Svéd Egyházban. Jelentős teológus volt az →ökumenizmusért sokat tevékenykedő Nathan →Söderblom érs., valamint Einar Billing (1871-1939), Anders Nygren (1890-1978) és Gustaf Emanuel Hildebrand Aulén (1879-1977) pp-ök. Fontos szerepet játszott az Angliából eredő High Church-mozgalom (→anglikán egyház, →Oxford-mozgalom), mely hozzájárult az istentiszt. megújulásához és az úrvacsora felértékelődéséhez. - 1781: újra engedélyezték a kat. egyházat, 1783: svéd ap. vikariátust állítottak fel, de csak egy 1860-i törv. engedélyezte, hogy svéd állampolgárok katolizáljanak. 1920: kereken 4000 kat., 12 pap és 87 szerznő volt. Különös jelentősége volt a jezsuiták megjelenésének, fontos szerepet játszottak a tanító és betegápoló Erzsébet- és József-nővérek is. 1923: Elisabeth Hesselblad révén a brigittinák egy új ága kezdte meg az életét ~ban. A II. Vat. Zsinatig (1962-65) az egyh. munka konvertiták megnyerésére és egyfajta zárt kat. miliő megteremtésére irányult. 1953: ~ Stockholm székhellyel kat. ppség lett, 1977-ig a →Hitterjesztési Kongregációhoz tartozott. - 3. Az egyház mai helyzete, statisztika. 1945 u. a bevándorlók és menekültek jelentősen felduzzasztották a svéd kat. egyházat, mely 166.000 tagjával 1999: Skandináviában a legnagyobb létszámú kat. közösség. A kat-ok 60 %-a 38 helyi közösséghez, 40 %-uk saját pappal rendelkező nemz. csoportokhoz tartozik. 1999: 145 pap és diákonus, 6 ktor és 250 szerznő volt. A kat. papok és szerz-ek többsége külf. származású. A kat. közösségekben jelentős szerepet játszanak a konvertiták. Hubertus Brandenburg pp. idején (1977-98) a kat. egyh. elismert helyi egyh. és az ökumenikus párbeszéd megbecsült résztvevője lett. 1986: ökumenikus énekeskv-et, 1996: ökumenikus zsolozsmáskv-et adtak ki. 1998: Anders Arborelius lett az első ~ban született kat. pp. a reformáció óta. - 1995: a Svéd Egyh. zsinata elfogadta az államegyházi rendszer megszüntetéséről szóló törv-t, mely 2000: lépett hatályba. 1996 óta a svédek születésükkor nem válnak automatikusan az államegyház tagjává. 1997: a svéd állampolgárok 85 %-a tartozott az államegyházhoz. 1982: ~ teljeskörű diplomáciai kapcsolatot létesített a Szentszékkel, 1983-: a kat. isk-k állami támogatást kapnak. Nagy jelentőségű volt II. János Pál p. 1989-i ~i látogatása. A svéd és a kat. értékrend közti szakadék azonban a 21. sz. elején is megvan. A 13 ev. egyhm. pp-eit a kormány nevezi ki. 1957: az ogy. bevezette a Svéd Egyházban a nők papságát, ami a High Church és az óhitűek heves tiltakozását váltotta ki és megosztotta az egyh. életet. 1997 óta a svéd államegyházban a női papság elfogadása szentelési feltétel, ekkor nevezték ki az első svéd pp-nőt is. **

Pallas XV:302. - Larousse III:659. - LThK 1993. IX:330. - Földünk 2000:274. - Borovi 2000:73.