Stróbl Alajos, liptóújvári (Liptóújvár, Liptó vm., 1856. jún. 21.-Bp., 1926. dec. 13.): szobrász. - 1876-80: a bécsi Képzőműv. Akad-n Zumbuschnál tanult. 1877-: kiállító művész, 1885: a Képzőműv. Főisk. tanára. 40 éven át a legfoglalkoztatottabb emlékműszobrászok egyike. 1878: készült terrakotta Önarcképe, valamint a márvány és bronz mesteri kombinációjával mintázott Perzeusz. A bpi Operaház főpárkányára két zeneszerző szobrát (Cherubini és Spontini) mintázta. 1881: ~ készítette az Operaház főbejárata mellé Erkel Ferenc és Liszt Ferenc ülő alakját, valamint a két szfinx szobrát (1882). Az épület belsejében ~ műve Erkel Ferenc és gr. Bánffy Miklós (1920) márvány mellszobra. További alkalmazott szobrászati munkái: az Andrássy út 23. kariatidái (1882), Spanyol táncosnő, Bacchus és Fandangó a Pesti Vigadó számára (1880-as évek, 1945: mindhárom elpusztult), Iustitia a Kúria számára (1896; 2006: a Legfelsőbb Bíróság Markó u. épületében), Liszt Ferenc ülő szobra a Zeneakad. homlokzatán (1907). A Iustitia másodpéldánya 1945: elpusztult a budai Kir. palotában. I. Ferenc József portréját több közintézmény (Műegy., Ludovika, Földtani Int., Mezőgazd. Múz.) számára elkészítette (1945 után ezeket eltávolították helyükről). Erzsébet kirné mellszobra ma is látható a betléri Andrássy-kastélyban. Egyh. megrendelésre készített művei: Simor János hgprím. szobra az esztergomi baz-ban (1894), Szt István (1904), Szt Gellért és Szt Imre (1904), Szt Ferenc, Szt Alajos (1909) a bpi Szt István-bazilikában, Szt Ferenc a bp-ferencvárosi Assisi Szt Ferenc-plébtp-on (1920). Bpi emlékművei: Halászlány-kút (1885), Arany János-emlékmű (1893), Szt István lovas szobra (1906), Mátyás-kút (1906), Semmelweis Ignác (1906), Károlyi Sándor (1908) Arany János-mellszobor (1912), Jókai Mór (1921). A tervezett Jókai-emlékmű hagyatékban megmaradt mellékalakjait 1929: a Városligetben állították fel Olvasó lányok címmel. Az 1913: felavatott és 1945: nagyrészt elpusztult Mechwart-emlékmű épen maradt mellékalakja (Öntőmunkás) az Öntödei Múz. előtt. Köztéri alkotásai vidéken: gr. Széchenyi István (1904) Nagycenken, Dobó István (1907) Egerben, Arany János (1910) Nagykörösön, gr. Széchenyi István (1913) Szegeden. A Géniusz szobrát (1898) az angliai Stanstedben 1918 után az I. vh. hősi emlékműveként állították fel. Síremlékei közül jelentős a Kerepesi úti temetőben a Kossuth-mauzóleum szobrászati díszítése (1901-09), Arany János (1885), Henneberg Károly (1890), Szilágyi Dezső (1908), Reiner Zsigmond (1910), Zichy Mihály (1916) síremléke. 1900: a Párizsi Világkiállításon Grand Prix-vel jutalmazott Anyánk a 19. sz. hazai szobrászat kiemelkedő alkotása. Gazdag életműve során közel háromszáz portrét készített. Különösen jelentős: Lotz Károly (1884), Schickedanz Albert (1886), Pulszky Ferencné (1890), Jászai Mari (1893), Vajda János (1894), Szilágyi Dezső (1895), br. Kemény Zsigmond (1896), Feleségem (1896), Guido Romanelli (1919). A művész hagyatékában maradt portrék egy részét gr. Klebelsberg Kunó miniszter intézkedésére 1929: megvásárolta az állam. A szegedi Dóm téren 1933: felavatott Nemz. Pantheonban álló mellszobrai: Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Jókai Mór, Székely Bertalan, Munkácsy Mihály, Schulek Frigyes, Lotz Károly, Szinyei Merse Pál, Izsó Miklós, Ferenczy István, Vajda János, Steindl Imre, Deák Ferenc, Arany János. Életművének jelentős részét a M. Nemz. Galéria őrzi. 2006: több kiállítást rendeztek emlékére. Pr.L.

Művészet 1911:2. sz. (Erdey Aladár: ~) - Magyar Művészet 1927:2. sz. (Ybl Ervin: Liptóújvári ~) - Szuchy Tibor: Liptóújvári ~. Bp., 1941. - Henszlmann Lilla: ~. Bp., 1955. - Lyka Károly: Szobrászatunk a századfordulón. Bp., 1983. - Műemléklap 2001:11-12. sz. (Vízy László: Liptóújvári ~ alkotásai a bpi műemlékeken) - Strobl Mihály: A gránitoroszlán. ~. Bp., 2003. - Tóth Vilmos: Síremlékművészet. Bp., 2006.