Skócia (ang. Scotland): ország Északnyugat-Európában, a Brit-szigetek északi részén. 1707: Nagy-Britannia, 1800: Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyság, 1927: →Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság része. - 78.773 km²-en 2000: 5 millió lakos. Határai: Anglia, Északi-csatorna, Atlanti-óceán, Északi-tenger. -

1. Története. ~ ter-éről a jégkorszakot megelőző leletek is előkerültek, melyek emberi jelenlétről tanúskodnak. A kőkorban főként a szigetek, a tengerparti sáv és a folyók völgye volt lakott, az újkőkori és bronzkori kultúrák szorosan összefüggenek az eu. szárazföld és Skandinávia kultúráival (kultikus →kőkörök és →magaslati kultusz). Kr. e. 500 k. egy ősi kelta népcsop. telepedett meg a mai ~ ter-én. - Kr. u. 43: Claudius róm. cs. hódítása nyomán a brit szg. D-i részén létrejött Britannia prov., melynek helytartója, Agricola 80 k. foglalta el a Caledoniának nevezett É-i rész DK-i ter-eit, ahol táborokat és erődítéseket épített. 84: vsz. az ÉK-i partvidéken megsemmisítette a kaledóniai törzsek egyesített seregét, de a hódítás nem bizonyult tartósnak. A rendszeresen támadó barbárok ellen 123: Hadrianus cs. a Ny-i és K-i part között, a Tyne torkolatától a Solway-öbölig (közel a mai ang-skót határhoz) falat épített. Antoninus Pius (ur. 138-161) 142-ig újra elfoglalta Caledonia D-i részeit, s a tart. legkeskenyebb részén, a Firth- és a Clyde-öböl között újabb falat emeltetett, melyet Septimius Severus cs. 211: megerősíttetett, de 360 u. ez már kevésnek bizonyult a barbárok távoltartására. - 410: a római légiók kivonása után kezdődő sötét korszakból semmiféle írásos emlék nem maradt fenn; ebből az időből származik Arthur kir. és a kerekasztal lovagjai mondaköre. - A 7. sz. elején ~ ter-én 4 orsz. létezett: ÉK-en a →pikteké, a kelta őslakók főtörzséé; ÉNy-on Dalriada, a 300 k. Íro-ból bevándorolt skótok a 6. sz: alapították; DNy-on Strathclyde, a mai Glasgow környéke, a Walesből jött briteké; DK-en Deira és Bernicia, D-en egészen Yorkig, a római légiók kivonulása után érkező angoloké. - A 8. sz. végén a vikingek (→normannok) létesítettek támaszpontokat az É-i partvidéken, a Shetland-, az Orkney-szk-en és a Hebridákon, ahonnan Íro-ot, Angliát és főként ~ É-i ter-eit fosztogatták, s idővel ~ É-i és ÉNy-i részének urai lettek. - 843 k. a piktek és a skótok Kenneth MacAlpin uralma alatt egyesültek Alba kirságában, az utódlást a vezető klánok kb. két évszázadon át választással döntötték el, s a két nép fokozatosan eggyé vált. Alba felségterületét II. Malcolm kir. 1018: az angolszász Northumbria egy részének leigázásával a Tweed folyóig (gyakorlatilag a mai határig) terjesztette ki. Halála után 1034: unokája, I. Duncan került a trónra, aki ekkor már az eredetileg brit Strathclyde kir-a volt, így személyében a szigetek kivételével első ízben egyesültek közös uralkodó alatt a Glasgow-tól és Edinburgh-tól É-ra lévő ter-ek. - Duncant unokatestvére, Macbeth 1040: meggyilkolta, s 1057-ig sikeresen uralkodott. Duncan fia, III. Malcolm 1057: bosszút állt apja gyilkosán, s a trónra lépett. A folytatódó véres viking támadások és a Felföld kelta eredetű patriarchális klánszervezete miatt a skót uralkodók csak nehezen tudták megőrizni függetlenségüket a szomszédos angolokkal szemben. III. Malcolm 1070: feleségül vette (Skóciai Szt) Margitot, Anglia legitim szász trónörökösének nővérét, aki Hódító Vilmos normann hódítása után, 1066: fivérével, Edgarral együtt ~ba menekült. 8 gyermekük született, s Margit befolyása ~ normannizálásához vezetett, jelentős változások kezdődtek a keresk-ben, a kézműiparban, a műv-ekben, valamint kulturális és vall. téren. Malcolm legidősebb fiával együtt 1093: Alnwicknél elesett egy angolok elleni csatában. - Fiai, Edgar (ur. 1097-1107), I. Alexander (ur. 1107-24) és I. (Szt) →Dávid (ur. 1124-53) követték a trónon, miközben Anglia, részben házasságokkal, egyre nagyobb befolyásra tett szert a skót uralkodóházban. Dávid kir., aki családi kapcsolatai révén Angliában is az egyik legnagyobb földesúr volt, s olykor fegyveresen is beavatkozott az ang. pol-ba, anglo-normann feudális állammá alakította át ~t. - I. Vilmos kir. (ur. 1165-1214) 1174: ang. fogságba esett, és a falaise-i szerződésben kénytelen volt elismerni az angolok fennhatóságát. Csak fia, II. Alexander (ur. 1214-49) állította helyre a skót kir. bel- és külpol. hatalmát. 1217: elismerte ~ D-i határának a Solway és Tweed közti vonalat, ezzel végleg lemondott ~ jelentős northumbriai érdekeltségeiről. Hosszú idő után először lépett föl a vikingek ellen (e harcok során halt meg Kerrera szg-én), akiket fiának, III. Alexandernak sikerült 1263: végleg legyőznie. Alattvalói az ekkor kezdődő felvirágzás idején kezdték végérvényesen a skótok népének tekinteni önmagukat. - 1286: kihalt a kir. ház, az utódlásért vívott harcban I. Edvard ang. kir. 1292: ~ trónjára segítette John Balliolt, s ezzel hatalmat biztosított Angliának ~ fölött; I. Róbert (ur. 1306-29) bannockburni győzelme (1314) után azonban Angliának 1328: a northamptoni szerződésben el kellett ismernie ~ függetlenségét. Róbert fia, II. Dávid (ur. 1329-71) a →százéves háború kitörésekor a fr-k oldalára állt. - II. Róberttel 1371: leányágon a Stuart-ház került trónra választás útján. A Stuart uralkodók súlyos harcokat vívtak a felföldi klánokkal és a nemességgel. 1412: St. Andrewsban, 1451: Glasgow-ban, 1495: Aberdeenben alapítottak egyetemet. - IV. Jakab (ur. 1488-1513) pol. okokból Tudor Margitot, VIII. Henrik ang. kir. nővérét vette feleségül, de a fr. szöv. miatt így is szembekerült vele, és a Flodden Field-i csatában életét vesztette. VIII. Henrik, miután 1534: elszakadt Rómától, helyzete erősítése érdekében felajánlotta lánya, Mária kezét V. Jakab skót kir-nak (ur. 1513-42), aki azt elutasítva 1537: I. Ferenc fr. kir. leányát, Valois Magdolnát, majd annak gyors halála után 1538: a szintén fr. Marie de Guise-t vette feleségül, tovább élezve ezzel a VIII. Henrikkel szembeni ellentétet. Az angolok 1542. II: megsemmisítő vereséget mértek a skótokra, V. Jakab néhány nappal később meghalt. - Hatnapos leánya, (Stuart) Mária követte a trónon, akit Anglia megpróbált összeházasítani Edvard walesi hg-gel. A skót parlament azonban érvénytelenítette Arran kormányzó erre vonatkozó ígéretét, mire Anglia 1547: újabb súlyos katonai vereséget mért ~ra. A gyermek Máriát 1548: Fro-ba menekítették, 1550-: az anyakirnő kormányzott. Mária 1558. IV: Ferenc fr. trónörökös felesége lett, aki 1559: el is foglalta a trónt, de 1560: meghalt. Mária 1561: visszatért ~ba, ahol John Knox és mások hatására a skót nemesség java már a reformáció híve lett. 1565. VII: Mária váratlanul férjhez ment unokatestvéréhez, Lord Darnley-hoz, akitől 1566. VI: fia született, de a házasság gyorsan megromlott. 1567. II: a férj merénylet áldozata lett, a gyilkossággal megvádolt James Hepburnt, Bothwell gr-ját mégis szabadon engedték. Ő 12 nappal később elrabolta a kirnőt, s V. 3: elvált feleségétől. V. 12: Mária nyilvánosan megbocsátott elrablójának, s Orkney hg-évé tette, V. 15: férjhez ment hozzá. Ezekután a nemesség és a hadsereg egyöntetűen Mária ellen fordult, aki 1567. VII: kénytelen volt lemondani fia, VI. Jakab (ur. 1567-1725) javára, ezzel a protestantizmus végleg felülkerekedett ~ban. Máriát egy összeesküvést követően, 1587: Angliában lefejezték. - Amikor Jakab 1603: I. Jakabként Anglia kir-a is lett, megkezdődött a harc ~ beolvasztásáért az ang. államba. A presbiteriánusok I. Károly (ur. 1625-49) ellen még sikerrel védték szabadságukat, annak kivégzése után Cromwellel (1648-51) szemben azonban alulmaradtak, s ő egyesítette ~t Angliával. - Halála után 1658: ~ II. Károlytól (ur. 1660-85) visszakapta alkotmányát, 1661: bevezették az episzkopalizmust. Károly 1681: törvénnyel vonta ellenőrzése alá az egyházat, és megkezdődött a presbiteriánusok üldözése. Különösen 1681-89: véres küzdelmek folytak („gyilkos korszak”). A tehetséges és népszerű VII. Jakab (ur. 1685-89, ang. kir-ként 1688-ig II. Jakab) kísérletet tett NBr. rekatolizálására, a forr. azonban 1688: letette és Fro-ba száműzte őt. Prot. leánya, Mária és annak férje, III. (Orániai) Vilmos (ur. 1689-1702), Holl. kormányzója foglalta el a trónt, amit a skót parlament is elismert. A presbiterianizmus ismét államvallás lett. A törv-es uralkodónak, Stuart Jakabnak mindenekelőtt a skót Felföldön maradtak nagy számban hívei (→jakobiták, 2.), akik között Vilmos 1692: hatalmas mészárlást rendezett. - 1702: Vilmos halála után az utolsó Stuart kirnő, Anna került Anglia és ~ trónjára, akinek uralkodása alatt a skót parlament 1707: a skótok nem kis ellenállása dacára az Angliával való egyesülés mellett döntött, s létrejött →Nagy-Britannia. Törv-be iktatták, hogy a két országnak ezentúl közös, prot. kir-a lesz. A skót parlament feloszlott, ~ részarányánál kevesebb, 45 alsó- és 16 felsőházi képviselőt küldött az új brit parlamentbe. A skót államegyház (Church of Scotland) önállósága és a skót jogrendszer érintetlen maradt, ~ jelentős gazd. és adókedvezményeket kapott. - Anna kirnő halála (1714) után az 1701-i örökösödési törv. alapján a trón a hannoveri kir. családra szállt, melynek első uralkodója I. György (ur. 1714-27), aki nem ismerte jól az ang. viszonyokat, a nyelvet sem beszélte, ezért min-eln-e kormányzott. A jakobiták 1715, 1719 és 1745: fölkeléseket robbantottak ki a Stuart dinasztia visszaállítása érdekében, de 1746: Cullodennél elszenvedett vereségükkel jelentőségüket vesztették. - A 18. sz. elején ~ Eu. egyik legszegényebb országa, mely azonban, kihasználva a NBr. keretei nyújtotta előnyöket és immár békés célokra fordítva saját belső erőforrásait, alig egy évszázad alatt felvirágzott. Teljesen átalakult a keresk., az ipar, a tud-os élet, ~ban is tért hódítottak az eu. felvilágosodás eszméi. A skótok, akik rendszeresen látogatták a kontinens országait, sikeresen ültették át tapasztalataikat a hazai viszonyokra. Sok-sok kiemelkedő felfedezés és tud. eredmény született, Edinburgh-t idővel a „zsenik költőhelyeként” emlegették. Az ipari forr. hatására az 1820-as években a skót (és különösen a lowlandsi) gazd-ban a mezőgazd. helyett az ipar vette át a vezető szerepet, s a textilipar hatására egyre nagyobb szerepet kapott a Felföld juhtenyésztése. Tízezrek áramlottak gyári munkásnak az iparosodott városokba. A 19. sz. elejétől csatornákat, vasutakat építettek, a legfontosabb ipari központtá Glasgow vált, mely London után NBr. 2. legfontosabb városa lett, s környékén települt le az 1840-es években Íro-ból bevándorolt százezrek tekintélyes része is. Edinburgh ~ kulturális közp-ja szerepét töltötte be. 1885: önálló skót minisztériumot (Scottish Office) hoztak létre. - Az I. vh. után a főként a nehéziparra épülő skót gazd. hanyatlásnak indult, 1929: ált. sztrájkok törtek ki. A válság mélypontján, 1931: a hajógyári munkások 65%-a munka nélkül maradt. Az egyre romló gazd. helyzetben fölerősödött az igény ~ önálló kormányzására, mire London Edinburgh-ban székelő skót államtitkárt nevezett ki, aki tagja lett a kabinetnek is. Az önállósági törekvések ennek ellenére nem gyengültek, s az 1974: NBr. 2. legnagyobb pártjává váló Skót Nemz. Párt (SNP) népszavazást kezdeményezett ~ korlátozott önállóságáról, amit megszavaztak ugyan, de a szavazás az alacsony részvétel miatt nem volt érvényes. 1997: egy újabb népszavazáson 80%-os részvétel mellett megszavazták ~ részleges függetlenségét, 300 év után 1999. V: ismét önálló skót parlamentet választottak, melynek törv-hozó hatalma az eü., oktatás, helyi önkormányzatok, szociális és lakásügy, gazdpol., igazságszolgáltatás, környezetvédelem, mező- és erdőgazd., halászat, sport, műv. és kultúra, közlekedés területeire terjed ki. A Scottish Office helyébe lépő kormány vezetője a parlament által választott min-eln., 1997-2000: Donald Dewar. -

2. Egyháztörténete. Az első ismert skót pp. a cumbriai Szt Ninian, aki Rómában tanult, és a piktek misszionálása során 397: Whithornnál Galloway-ben megépítette ~ első kőtp-át (Candida Casa, 'Fehér ház'). Utódai közül Szt Kentigern (Mungo) 543-560: Glasgow-ban alapított közösséget, Szt Servanus vsz. az ír Szt Palladius tanítványa. 563: az Íro-ból érkezett Szt Kolumbán ktort alapított Iona szg-én, ahonnan szerz-ei ~ nagy részét misszionálták, D-en Lindisfarne szigetéig jutottak (Szt Aidan, 635 k.). A skótok kelta egyháza bizonyos hagyományai (a húsvét időpontja, liturgikus öltözet, egyházkormányzat) eltértek Rómáétól, ami akkor vált feltűnővé amikor Canterbury (Szt) Ágoston 597: elérte É-Angliát és ~t. A whitbyi zsinat 664: a róm. szokások átvétele mellett döntött, de Szt Adamnanusnak Ionán 685: nem sikerült bevezetnie azokat, az átállás csak 710: Nectan pikt kir. uralkodása idején történt meg. - A 8-9. sz: a skót egyh-nak, különösen az Orkney- és a Shetland-szk-en, valamint a Hebridákon, sok szenvedést okoztak a vikingek támadásai. Az érs. székhelye 865: Ionáról átkerült Dunkeldba, onnan a 10. sz. elején Saint Andrewsba. III. Malcolm kir. felesége, Skót (Szt) Margit teljesen megújította és a Ny-i kerséghez kapcsolta a skót egyházat: kezdeményezésére alapította B. Lanfranc OSB canterburyi érs. (1070-89) Dunfermline-ben azt a ktort, melynek révén ~ban meggyökerezhettek a bencés reformok. I. (Szt) Dávid kir. (ur. 1124-53) bencés, ciszt. és ágostonos apátságokat alapított, és róm. mintára átalakította az egyh. szervezetét (11 egyhm-t és mintegy 1000 pléb-t hozott létre). III. Celesztin p. 1192: Cum universi bullájával Trondheimet (Orkney és The Isles suffr. ppségekkel) és Yorkot (Whithorn suffr-sal) érsséggé tette, a további 10 egyhm-t közvetlenül a Sztszék alá rendelte, ami azt eredményezte, hogy a skót egyh. a korona közvetlen ellenőrzése alá került. IV. Sixtus p. 1472: St. Andrews-t, VIII. Ince 1492: Glasgow-t emelte érsséggé. 1230: domonkosok, 1231: ferencesek, később más rendek érkeztek ~ba, és volt több mint 40 társaskápt. is. - A 15. sz. végén, a reformációt megelőzően a skót egyh. több tekintetben is meggyengült; a reformkísérletek eredménytelenek maradtak, a →kommendás apátok rendszere a ktorok elnéptelenedését, a pléb. javadalmak halmozása pedig a pléb-hálózat szétesését okozta. - 1525: még törv. tiltotta eretnek kv-ek bevitelét, 1528: a lutheri eszmék terjesztéséért megégették Patrick Hamiltont. V. Jakab kir. (ur. 1513-42) nagybátyjával, az ang. VIII. Henrikkel ellentétben nem szakított Rómával, sőt házasságával is ~ kat. kapcsolatait erősítette. A Stuart Mária (ur. 1542-67) helyett kormányzó anyakirnő fr-barát pol-ját a David Beaton bíb. vezette kat. papság támogatta. De miután 1546: George Wishard prot. prédikátort a máglyára küldték, a bíb-t rövidesen meggyilkolták. 1559: John Knox, aki rövid ideig VI. Edvard ang. kir-nak volt a kp-ja, majd Eu-ba száműzték, visszatért és a kálvinisták élére állt. Közben Angliában kudarcot vallott I. (Katolikus) →Mária kirnő (ur. 1553-58) rekatolizációs kísérlete; I. Erzsébet kirnő (ur. 1558-1603) ismét a prot. nemességet támogatta. 1560: Marie de Guise halála után a skót parlament elfogadta a Knox és mások által fogalmazott →skót hitvallást, mely elutasította a pápa hatalmát, eltörölte a sztmisét és bevezette a kálvini teol-t. A skót egyh. presbiteriánus alkotmányt kapott, bár egyelőre célszerűnek látták fenntartani a szuperintendensi intézményt. Puritán lit. rendet vezettek be, amit részletesen 1564: a Book of Common Order szabályozott. Az egyh. javaira a nemesség tette rá a kezét, a prot. lelkészek az egyh. korábbi bevételeinek mindössze 1/6 részét kapták. Amikor Stuart Mária 1561: visszatért Fro-ból, csak magánmisét engedélyeztek számára. - 1567: lemondása után a protestantizmus végleg felülkerekedett ~ban. A kat. hierarchiát föloszlatták, a papságot elbocsátották v. ellehetetlenítették. John Hamiltont, St. Andrews érs-ét 1571: kivégezték, James Beatont, Glasgow érs-ét 1574: száműzték, 1603: Párizsban halt meg. - VI. Jakab kir. (ur. 1567-1625; a Tudor-dinasztia kihalásakor, 1603-tól I. Jakabként Anglia kir-a is) kezdetben nem avatkozott vall. kérdésekbe, de 1581: nyilvánosan hitet tett a protestantizmus mellett. 1587: a ppségeket és a kir. ktorokat parlamenti törv-ekkel megfosztották földbirtokaiktól, s azok zömét a skót nemességnek adták. Közben a prot-ok között az episzkopális irányzat kerekedett felül (1606: újra ppi birtokokat hoztak létre, 1612: a parlament is elismerte az episzkopátust), a presbiteriánus ált. szinodus azonban 1638: megszüntette az episzkopátust. Visszaállítása 1660: a restauráció idején éles vitákat szült, melyekből 1690: a forr-nak köszönhetően a presbiteriánusok kerültek ki győztesként (Church of Scotland). A skót presbiteriánus egyházban történt több szakadás közül az 1843-i volt a legjelentősebb, amikor a Free Church kivált az államegyházból. Ez 1900: United Free Church néven egyesült a United Presbitarian Church-csel, egy kisebbség azonban elutasította az egyesülést, és 2000: is mint Free Church of Scotland létezett. A United Free Church 1929: újra egyesült a skót államegyh-zal, ami újabb szakadást idézett elő, e kisszámú leszakadó alkotja a 21. sz. elején a United Free Church-öt. Az 1690 u. létrejött skót episzkopális egyh. 2000: az →anglikán egyház autonóm tartománya. Többször megpróbálták egyesíteni ~ egyházával. - Bár VI. Jakab kir. kedvelte a katolikusokat, mégis üldözték őket; Ogilvie Szt Jánost 1615: fölakasztották. A ~n kívül, 1576: Douaiban (Fro.) 1600: Rómában, 1603: Párizsban alapított skót koll-okban készítették föl a kat. papokat a rekatolizálásra. A skót jezsuitákkal együtt mérsékelt sikereket értek el a befolyásos családok térítésében. 1622: a Propaganda Fide kongr. megalapítása után javult a kat-ok helyzete; 1627: újabb skót koll-ot alapítottak Madridban (1771: Valladolidba, 1988: Salamancába került át). - A skót világi papok előbb az angol missz. (Anglia ap. vikariátusa) alá tartoztak, 1653: ~ saját ap. prefektúrát kapott. A világi papoknál lényegesen többen voltak a jezsuiták, bencések, ferencesek. 1694: Thomas Nicholson pp. vezetésével létrehozták ~ ap. vikariátusát, mely 1727: szétvált az ősi kelta nyelvet beszélő Highlands-ra és a Lowland District-re. Highlands valamint a szigetek egyes területei kat-ok maradtak. A kat-ellenes törvények I. Károly (ur. 1625-49) kivégzése, de még inkább 1688 u. egyre szigorúbbak lettek. Sok kat. támogatta a Stuartok restaurációja érdekében kitört fölkeléseket; különösen az 1746: Cullodennél elszenvedett vereségüket követte súlyos üldözés. A 18. sz. elején gondot okoztak a világi és szerz. papok közti feszültségek, valamint a párizsi koll-ban jelentkező janzenista törekvések is. 1717: szem-ot alapítottak a Lowlands számára Scalanban, majd hamarosan a Highlands számára Lismore-ban, melyek nemcsak a papképzést szolgálták, hanem bázist jelentettek az ap. vikáriusok számára is, akik közül különösen a lowlandsi George Hay (1778-1805) jelentős. - A kat. vallásról hozott 1793-i, valamint az 1829-i emancipációs törv. eltörölte a kat-ok elleni szankciókat. 1793-tól a brit kormány menedéket nyújtott fr. száműzötteknek, köztük papoknak és apácáknak is. A douai és párizsi skót koll-ok bezárása miatt szükségessé vált egy nagyobb szem. létrehozása ~ban, ezért 1829: az aberdeeni Blairs College-ba vonták össze a scalani és a lismore-i szem-okat. Blairs később kisszem. lett, 1986: bezárták. - A meghiúsult jakobita fölkelések, valamint a highlandsi erdők 19. sz. eleji kiirtása következtében nagy kat. kivándorlás kezdődött Kanadába, az 1798-i ír fölkelés leverését követően viszont sok ír kat. érkezett ~ba. A skót pp-ök és ír világi papok között feszültségek is támadtak. A kat-ok száma 1800: 30.000, 1827: 70.000 (ekkor ~t K-i, Ny-i és É-i vikariátusra osztották), 1851: kb. 146.000 (a népesség 5%-a), 1878: 333.000, legtöbbjük Glasgow-ban és környékén élt. A 20. sz. vh-kat követő menekülthullámok ismét növelték a kat-ok számát, 1963: 812.000 (a népesség 13%-a). - XIII. Leó p. Ex supremo bullája 1878: visszaállította a skót hierarchiát: St. Andrews és Edinburgh 4-4 szuffr-sal érsség lett, Glasgow-t közvetlenül Róma alá rendelte, 1947: érsség. - 1918-ig a kat. isk-kat kizárólag az egyh. tartotta fenn, az akkor hozott oktatási törv. a helyi szervekre ruházta a magániskolák költségeinek viselését. A kat. nevelésügyben ekkor kezdődő föllendülés elősegítette a skót kat-ok beépülését a társad-ba, és hozzájárult ahhoz, hogy elmúljék gettósodásuk. Egyúttal intenzívebbé váltak a Church of Scotland és más vallási csoportosulások közötti kapcsolatok. - ~ 5 mill. lakójából 2000: 750.000 r.k. (15%), 900.000 (18%) a Church of Scotland híve 1600 kongr-ban, kb. 60.000 (1,5%) a skót episzkopális egyházhoz tartozik. A római és a salamancai skót szem-on kívül a r.k. papságot a glasgow-i Chester's College-ban és az edinburgh-i Gillis College-ban képzik. Glasgow-ban kat. tanítóképző van. - Érsségei és ppségei 2005: Glasgow, Motherwell, Paisley; Saint Andrews and Edinburgh, Aberdeen, Argyll and The Isles, Dunkeld, Galloway. **

Pallas XV:28. - LThK 1937. IX:326; 1993. IX:244. - AP 2005:1129.