🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > S > Sepsi szék
következő 🡲

Sepsi szék, Sebesi szék, Szent György szék, 1224 k.-1849 (1876. jún. 19.): közigazgatási terület a Magyar Királyság délkeleti határvidékén, Erdélyben, a →székelyek földjén. - É-on Miklósvár szék, Felső-Fehér vm., K-en Kézdi szék és Orbai szék, D-en Havasalföld (országhatár), Ny-on Felső-Fehér vm. és Brassó vidék (Barcaság) határolta. - D-Erdélyből a Sebes folyó vidékéről 1224: az →Andreanum után a Háromszéki-medencébe költözött székelyek nemzetségenként magukkal vitték a kézdi, orbai és sepsi (sebesi) származási helyük nevét s alakították ki önkormányzatukat; az újkorban (Miklósvár székkel együtt) →Háromszék közigazg. egységét alkották. A II. András (ur. 1205-35) betelepítette szászok átvették a székely helységek nevét: (Szász)kézd, (Szász)orbó és (Szász)sebes, s az önkormányzati formát (→szász székek). - 1459. XI. végén a 3 nemz. unióját megújító segesvári gyűlésen Miklósvár szék küldöttei ~ bekebelezési törekvései miatt panaszkodtak, ott Miklósvár szék önállóságát okl-ben megerősítették. 1506. XII: az →agyagfalvi gyűlésen a fegyveres fölkelést tiltó okmányt ~ részéről Kálnoki Bálint, Czirják Balázs, Daczó Péter s Mikó Mihály mint →primorok írták alá. 1540: havaselvi és moldvai hadak a Barcaságot, ~, Kézdi és Csíkszéket pusztították. - Székely Mózes erdélyi fejed. 1603. VII. 17-i vesztett csatája és halála után az oláh hordák egész ~et végigrabolták. 1658. VIII: a törökök háromszéki portyájakor 5 ezernél több embert rabságba hurcoltak barmokkal vegyes tömegben, főleg ~ és Miklósvár szék 9 napi dúlása után elvonultak. - 1756-63: a →hétéves háború idején Bruckenthal Samu br. (1721-1803) kezdeményezésére porosz hadifoglyokat és szökött katonákat telepítettek le Erdélyben, ~ is átvett kb. 50 porosz hadifoglyot, nagyobbrészt mesterembereket, akiknek családja később odaköltözött (a szászoktól megkülönböztetve ezeket németeknek nevezték). - II. József (ur. 1780-90), az Udvarhely megyéhez csatolt Bikfalva, Magyaros, Sepsikőröspatak, Sepsimartonos kivételével, ~et a Barcasággal, Kézdi, Miklósvár és Orbai székkel együtt Háromszék megye néven egyesítette (innen ered a valójában 4 szék gyűjtőneve). 1790-1849: ismét önkormányzat. Közgyűléseinek állandó székháza nem volt, Sepsiszentgyörgyön ideiglenesen magánházban gyűléseztek addig, amíg székházuk 1832: fölépült. - 1848. XI. 12: a sepsiszentgyörgyi székgyűlésen Berde Mózsa kormánybiztossal elhatározták Háromszék önvédelmét. A szabharc idején a sepsiszentgyörgyi nők 111.560 töltényt gyártottak. Gábor Áron (1814-49) Thuróczi Mózes iparos segítségével Hermányban, utóbb Kézdivásárhelyen, Szentkereszten, Sepsiszentgyörgyön kezdte meg az ágyúgyártást; csakhamar 7, azután 1849. VI. 20-ig még 63 (többnyire 6 fontos) bronz-, réz- és vaságyút öntetett, amikhez a székelyek anyagul 313 harangot hordtak össze; odaadták a háztartások minden réz- és cíntányérját, a gyermekek játékként is golyót öntöttek. 1849. VII. 20: Sepsiszentgyörgynél Bem honvédei (8000 ember, 25 ágyúval) megütköztek Clam-Gallas seregével (10.000 ember, 38 ágyúval), majd VII. 23: uo. Gál Sándor ezr. (7000 emberrel, 24 ágyúval) csatát vesztett Clam-Gallas cs. hadával szemben (10.000 ember, 38 ágyú; veszteségünk 20 halott, 40 sebesült, a ellenségé: 84 sebesült). VII. 29: az osztrákok elfoglalták Sepsiszentgyörgyöt, Kézdivásárhelyt s vele a Háromszéket, VIII. 1: a Csíkba vezető két szorost, a Nyerges-tetőt és a Mitács szorosát, VIII. 3: Csíkszeredát és vele a Székelyföldet. - 1850-60: az önkényuralom korában az udvarhelyi katonai ker. uzoni alkörzetébe osztották, kivéve a nagyborosnyói alkörzetbe osztott Besenyő, Bodzaforduló, Egerpatak, Eresztevény, Feldoboly, Kisborosnyó, Magyarszacsva, Nagyborosnyó, Sepsimagyaros falvakat (utóbbiak 1850-i összeírásakor a m. és a székely nemzetiséget megkülönböztették, így az alkörzetbeben össz. 61 m-t és 25.032 székelyt találtak). - 1860 u. a polg. közigazg. szerint Sepsi fiókszékből, Sepsiszentgyörgy és Illyefalva (korábban taxális hellyel) mezővárossal - melyek 1876-ig önálló törv-hatóságok voltak - lett a sepsi felső (feketeügyi) járás, székhelye: Kisborosnyó és18 helység, sepsi alsó (olti) járás, székhelye: Kilyén és 19 helység és 2 mezőváros (a házaknál a tényleges, a vallásnál a jogi népesség adataival; 1869: a vallásnál Orbán Balázs adataival): Aldoboly 1786: 62 házában, 70 családjában 349 fő; 1 pap, 11 nemes; 1850 (+ Farkasvágó): 208 házában, 240 lakásában 996 fő; 438 m., 530 oláh, 32 cigány; 50 r.k., 544 g.k., 406 ref.; 1869: 220 házában 542 fő (68 r.k., 15 g.k., 459 ref.). - Angyalos 1786: 61 házában, 59 családjában 314 fő; 1 pap, 35 nemes; 1850: 128 házában, 158 lakásában 606 fő; 590 m., 10 oláh, 13 cigány; 9 r.k., 20 g.k., 581 ref., 3 unit.; 1869: 143 házában 4 r.k., 14 g.k., 609 ref., 6 unit., 6 idegen, össz. 639 fő. - Árkos 1786: 35 házában, 46 családjában 242 fő; 3 pap, 5 nemes; 1850: 301 házában, 368 lakásában 1425 fő; 1281 m., 108 oláh, 46 cigány; 73 r.k., 300 ref., 939 unit., 123 g.kel.; 1869: 356 házában 60 r.k., 120 g.k., 377 ref., 1019 unit., 43 g.kel., 4 izr., 20 idegen, össz. 1643 fő. - Besenyő 1786: 50 házában, 47 családjában 243 fő; 1 pap, 15 nemes; 1850: 109 házában, 126 lakásában 458 fő; 452 m., 3 oláh, 7 cigány; 4 r.k., 14 g.k., 444 ref.; 1869: 138 házában 22 r.k., 10 g.k., 368 ref., 11 g.kel., 1 ev., 16 idegen, össz. 428 fő. - Bikfalva 1786: 60 házában, 59 családjában 296 fő; ebből 28 nemes; 1850: 283 házában, 298 lakásában 1128 fő; 933 m., 164 oláh, 53 cigány; 63 r.k., 148 g.k., 931 ref., 8 g.kel.; 1869: 328 házában 40 r.k., 26 g.k., 1143 ref., 9 unit., 130 g.kel., 2 izr., 5 ev., 12 idegen, össz. 1367 fő. - Bodok 1786: 54 házában, 59 családjában 322 fő; 1 pap, 6 nemes; 1850: 193 házában, 221 lakásában 917 fő; 912 m., 11 oláh, 3 cigány; 31 r.k., 6 g.k., 879 ref., 5 unit., 5 g.kel.; 1869: 221 házában 69 r.k., 19 g.k., 991 ref., össz. 1079 fő. - Bodzaforduló 1786 (Bodzafordulása puszta): 59 házában, 59 családjában 299 fő; 1 pap; 1850: 205 házában, 225 lakásában 1145 fő; 2 m., 1147 oláh, 1 szász, 6 cigány, 1 egyéb; 3 r.k., 1 ev., 1153 g.kel.; 1869: 272 házában 14 r.k., 50 g.k., 9 ref., 1300 g.kel., 15 izr., 9 idegen, össz. 1397 fő. - Dobolló 1786: 47 házában, 52 családjában 250 fő; 1850: 187 házában, 198 lakásában 890 fő; 48 m., 774 oláh, 71 cigány; 6 r.k., 842 g.k., 42 ref., 3 g.kel.; 1869: 243 házában 59 ref., 19 g.k., 1007 g.kel., 2 idegen, össz. 1087 fő. - Egerpatak 1786: 26 házában, 24 családjában 103 fő; 2 pap, 6 nemes; 1850: 144 házában, 159 lakásában 639 fő; 635 m., 5 cigány, 1 egyéb; 6 r.k., 3 g.k., 626 ref., 6 g.kel.; 1869: 187 házában 19 r.k., 13 g.k., 569 ref., 6 unit., 5 g.kel., 2 idegen, össz. 614 fő. - Eresztevény 1786: 22 házában, 20 családjában 96 fő; 1 pap, 3 nemes; 1850: 44 házában, 45 lakásában 178 fő; 174 m., 2 oláh, 2 cigány; 6 r.k., 32 g.k., 138 ref., 2 g.kel.; 1869: 54 házában 170 ref., 46 g.k., 9 idegen, össz. 225 fő. - Étfalva 1786: 42 házában, 44 családjában 208 fő; 15 pap, 16 nemes; 1850: 87 házában, 90 lakásában 355 fő; 359 m., 5 oláh, 7 cigány; 17 r.k., 349 ref., 5 g.kel.; 1869: 96 házában 7 r.k., 533 ref., 5 g.kel., 1 idegen, össz. 546 fő. - Farkasvágó (tanya) (1850: Aldobolyhoz számították), 1869: 46 házában 9 r.k., 100 ref., 595 g.kel., össz. 704 fő. - Feldoboly 1786: 22 házában, 25 családjában 94 fő; 1 pap, 3 nemes; 1850: 138 házában, 144 lakásában 546 fő; 541 m., 5 oláh, 4 cigány, 4 egyéb; 25 r.k., 2 g.k., 518 ref., 9 g.kel.; 1869: 185 házában 15 r.k., 4 g.k., 633 ref., 60 g.kel., össz. 712 fő. - Fotos 1786: 2 házában, 2 családjában 11 fő; 1850: 33 házában, 34 lakásában 145 fő; 147 m., 147 ref.; 1869: 41 házában 152 ref., össz. 152 fő. - Gidófalva 1786: 52 házában, 53 családjában 243 fő; 2 pap, 7 nemes; 1850: 189 házában, 216 lakásában 786 fő; 734 m., 29 oláh, 19 cigány; 23 r.k., 713 ref., 45 g.kel.; 1869: 211 házában 47 r.k., 52 g.k., 850 ref., össz. 949 fő. - Illyefalva (taxás hely, mezőváros) 1786: 82 házában, 81 családjában 404 fő; 3 pap, 22 nemes; 1850: 354 házában, 374 lakásában 1285 fő; 1134 m., 109 oláh, 7 szász, 59 cigány; 236 r.k., 26 g.k., 915 ref., 6 ev., 11 unit., 115 g.kel.; 1869: 426 házában 34 r.k., 140 g.k., 1152 ref., 19 unit., 40 g.kel., 5 ev., 19 idegen, össz. 1719 fő. - Kálnok 1786: 36 házában, 39 családjában 171 fő; 2 pap; 1850: 141 házában, 159 lakásában 625 fő; 625 m., 5 oláh; 50 r.k., 327 ref., 245 unit., 8 g.kel.; 1869: 176 házában 15 r.k., 346 ref., 283 unit., 9 g.kel., 6 idegen, össz. 659 fő. - Kilyén 1786: 69 házában, 69 családjában 321 fő; 2 pap, 4 nemes; 1850: 108 házában, 137 lakásában 546 fő; 472 m., 56 oláh, 4 szász, 12 cigány; 55 g.k., 375 ref., 53 unit., 61 g.kel.; 1869: 126 házában, 126 házában 64 r.k., 2 g.k., 401 ref., 73 unit., 68 g.kel., 8 idegen, össz. 616 fő. - Kisborosnyó 1786: 94 házában, 97 családjában 461 fő; 15 nemes; 1850: 115 házában, 122 lakásában 498 fő; 457 m., 40 oláh, 2 cigány; 47 r.k., 444 ref., 8 g.kel.; 1869: 271 házában 18 r.k., 570 g.k., 579 ref., 6 unit., 15 ev., 2 idegen, össz. 1190 fő. - Komolló 1786: 42 házában, 40 családjában, 192 fő; 12 nemes; 1850: 87 házában, 103 lakásában 419 fő; 293 m., 124 oláh, 7 cigány; 11 r.k., 128 g.k., 279 ref., 6 unit.; 1869: 110 házában 12 r.k., 403 ref., 15 unit., 113 g.kel., össz. 543 fő. - Kökös 1786: 65 házában, 68 családjában 325 fő; 2 pap, 1 nemes; 1850: 181 házában, 215 lakásában 877 fő; 541 m., 318 oláh, 22 cigány; 16 r.k., 329 g.k., 279 ref., 257 unit.; 1869: 242 házában 38 r.k., 316 ref., 318 unit., 425 g.kel., 4 idegen, össz. 1101 fő. - Laborfalva 1850: 90 házában, 102 lakásában 398 fő; 376 m., 26 oláh; 82 r.k., 26 g.k., 32 ref., 262 unit.; 1869: 120 házában 133 r.k., 2 g.k., 42 ref., 389 unit., 25 g.kel., össz. 591 fő. - Lisznyó 1786: 67 házában, 74 családjában 344 fő; 1 pap, 47 nemes; 1850: 230 házában, 248 lakásában 973 fő; 487 m., 469 oláh, 19 cigány; 18 r.k., 212 g.k., 463 ref., 282 g.kel.; 1869: 308 házában 23 r.k., 290 g.k., 553 ref., 4 unit., 205 g.kel., 4 idegen, össz. 1079 fő. - Magyarszacsva 1786: 19 házában, 19 családjában 80 fő; 1 pap, 4 nemes; 1850: 62 házában, 64 lakásában 275 fő; 251 m., 15 oláh, 12 cigány; 21 r.k., 3 g.k., 239 ref., 15 g.kel.; 1869: 90 házában 10 r.k., 15 g.k., 230 ref., 13 g.kel., 1 idegen, össz. 69 fő. - Málnás 1786: 61 házában, 65 családjában 326 fő; 2 pap, 3 nemes; 1850: 113 házában, 142 lakásában, 575 fő; 562 m., 9 oláh, 5 cigány; 54 r.k., 11 g.k., 507 ref., 4 unit.; 1869: 142 házában, 80 r.k., 19 g.k., 541 ref., 17 g.kel., 8 izr., 5 idegen, össz. 670 fő. - Nagyborosnyó 1786: 61 házában, 70 családjában, 356 fő; 2 pap, 14 nemes; 1850: 241 házában, 275 lakásában 1113 fő; 1070 m., 50 cigány, 1 egyéb; 17 r.k., 50 g.k., 1.029 ref., 25 g.kel.; 1869: 322 házában 60 r.k., 1133 ref., 9 unit., 10 izr., 6 idegen, össz. 1218 fő. - Oltszem(e) 1786: 86 házában, 81 családjában 449 fő; 1 pap, 2 nemes; 1850: 127 házában, 165 lakásában 681 fő; 661 m., 9 oláh, 15 cigány; 24 r.k., 13 g.k., 641 ref., 7 g.kel.; 1869: 136 házában 33 r.k., 22 g.k., 679 ref., 6 unit., 11 g.kel., 10 izr., 2 ev., 16 idegen, össz. 779 fő. - Réty 1786: 82 házában, 82 családjában 366 fő; 1 pap, 19 nemes; 1850: 131 házában, 159 lakásában 716 fő; 671 m., 4 oláh, 23 cigány; 19 r.k., 13 g.k., 665 ref., 1 g.kel.; 1869: 185 házában, 18 r.k., 17 g.k., 799 ref., 3 unit., 6 idegen, össz. 843 fő. - Sepsikőröspatak 1786: 135 házában, 141 családjában 626 fő; 2 pap, 30 nemes; 1850: 189 házában, 231 lakásában 905 fő; 831 m., 24 oláh, 53 cigány; 477 r.k., 97 ref., 294 unit., 40 g.kel.; 1869: 244 házában 543 r.k., 14 g.k., 159 ref., 326 unit., 17 g.kel., 3 izr., 22 idegen, össz. 1084 fő. - Sepsimagyaros 1786: 32 házában, 34 családjában 159 fő; 28 nemes; 1850: 125 házában, 131 lakásában 556 fő; 488 m., 45 oláh, 28 cigány; 76 r.k., 19 g.k., 466 ref.; 1869: 164 házában 9 r.k., 41 g.k., 463 ref., 6 unit., 92 g.kel., 1 idegen, össz. 612 fő. - Sepsimartonos 1786: 76 házában, 85 családjában 379 fő; 1 pap, 35 nemes; 1850: 80 házában, 80 lakásában 353 fő; 349 m., 4 oláh, 2 cigány; 6 r.k., 6 g.k., 343 ref.; 1869: 85 házában 3 r.k., 8 g.k., 570 ref., 16 unit., össz. 597 fő. - Sepsiszentgyörgy (mezőváros) 1786: 103 házában, 127 családjában 652 fő; 2 pap, 10 nemes; 1850: 495 házában, 631 lakásában 2354 fő; 1716 m., 422 oláh, 15 szász, 17 ném., 60 cigány, 56 zsidó, 16 egyéb; 347 r.k., 453 g.k., 1.403 ref., 14 ev., 29 unit., 56 izr.; 1869: 712 házában 572 r.k., 6 g.k., 1484 ref., 40 unit., 530 g.kel., 89 izr., 36 ev., 100 idegen, össz. 2.857 fő. - Szemerja 1786: 25 házában, 36 családjában 174 fő; 1 pap, 5 nemes; 1850: 135 házában, 149 lakásában 598 fő; 594 m., 4 oláh, 2 cigány; 17 r.k., 4 g.k., 579 ref.; 1869: 170 házában 28 r.k., 3 g.k., 559 ref., 15 unit., 15 g.kel., 3 idegen, össz. 623 fő. - Szentiván és Laborfalva 1786: 107 házában, 111 családjában 589 fő; 2 pap, 19 nemes; 1850: 99 házában, 117 lakásában 462 fő; 303 m., 158 oláh, 3 cigány; 177 r.k., 160 g.k., 51 ref., 75 unit., 1 g.kel.; 1869: 116 házában 187 r.k., 3 g.k., 80 ref., 86 unit., 178 g.kel., 16 izr., 8 idegen, össz. 568 fő. - Szentkirály 1786: 24 házában, 25 családjában 108 fő; 2 pap, 5 nemes; 1850: 116 házában, 135 lakásában 538 fő; 525 m., 15 oláh, 5 cigány; 4 r.k., 15 g.k., 263 ref., 263 unit.; 1869: 154 házában 8 r.k., 263 ref., 303 unit., 25 g.kel., 5 idegen, össz. 604 fő. - Szotyor 1786: 43 házában, 44 családjában 205 fő; 1 pap, 30 nemes; 1850: 95 házában, 100 családjában 411 fő; 407 m., 5 oláh, 1 szász, 2 cigány; 52 r.k., 5 g.k., 336 ref., 1 ev., 21 unit.; 1869: 120 házában 50 r.k., 4 g.k., 603 ref., 16 unit., 6 g.kel., 5 idegen, össz. 684 fő. - Uzon 1786: 114 házában, 114 családjában 597 fő; 1 pap, 17 nemes; 1850: 328 házában, 362 családjában 1425 fő; 1104 m., 274 oláh, 44 cigány, 2 zsidó, 9 egyéb; 173 r.k., 288 g.k., 970 ref., 2 izr.; 1869: 357 házában 218 r.k., 1146 ref., 10 unit., 305 g.kel., 6 izr., 3 ev., 9 idegen, össz. 1697 fő. - Zalán(y) 1786: 73 házában, 76 családjában 375 fő; 1 pap, 11 nemes; 1850: 198 házában, 222 családjában 904 fő; 872 m., 19 oláh, 4 szász, 16 cigány, 1 egyéb; 24 r.k., 868 ref., 1 unit., 19 g.kel.; 1869: 238 házában 39 r.k., 44 g.k., 856 ref., 3 unit., 5 idegen, össz. 947 fő. - Zoltán(y) 1786: 25 házában, 26 családjában 141 fő; 13 nemes; 1850: 33 házában, 40 családjában 153 fő; 152 m., 1 oláh; 10 r.k., 142 ref., 1 g.kel. 1869: 35 házában 3 r.k., 15 g.k., 139 ref., 4 unit., 6 idegen, össz. 167 fő. - Összesen 1869: 2882 r.k., 1613 g.k., 20.518 ref., 2990 unit., 5250 g.kel., 163 izr., 67 ev., 318 idegen, mindösszesen 33.801 fő. - Egyh. szervezete a gyulafehérvári főespség sepsi alespsége, mely a Feketeügy és az Olt folyók közötti pléb-kat fogta össze. - A →vármegyerendezéskor az 1876:33. tc. →Háromszék vármegyébe sorolva, közs-eit a sepsi járásba osztotta. 88

Orbán III:183. - Schem. Trans. 1882, 1913. - Edelényi-Szabó 1928:695. (35. sz. térkép) - Endes 1935. - Domokos Pál Péter: Háromszék és Csík vm. adóügyi összeírása 1703-ban. Bp., 1959. (Történeti Stat. Kötetek) - Az első mo-i népszámlálás (1784-1787). Bp., 1960:362. - Dávid Zoltán: Az 1850. évi erdélyi népszámlálás. 2. jav. kiad. Bp., 1994.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.