rítus, szertartás: 1. egyes részegyházak jellemző saját liturgikus és egyházfegyelmi rendszere és teológiai-lelki öröksége (II. Vat. Zsin., vö. OE 3). - 2. ezt a sajátos örökséget hordozó krisztushívők összessége által alkotott „részegyház” vagy „egyház” (OE 2: Ecclesia particularis seu ritus), de ebben az esetben a részegyház nem egyhm-t, ill. az ezzel azonos jogi megítélés alá eső egységeket jelent (LG 23; 368.k. stb.), hanem ~ szerinti egyházat. - 3. A krisztushívők ~a (vö. pl. 911.k., 1015.k. 2.§, 1021.k. 1109.k., 1127.k. 1.§) valamely jogilag önálló ~ szerinti egyh-hoz tartozás. Jogilag önálló, ~ szerinti egyh. (Ecclesia ritualis sui iuris) több egyhm-ből álló egység, melynek élén →pátriárka, nagyobb érs. v. jogilag önálló metropolita áll. Egyes szerzők hangsúlyozzák, hogy a ~ szerinti egyh. fegyelmi önállóságáról csak akkor lehet szó, ha legalább formailag önálló joggal (ill. joggyűjteménnyel) rendelkezik, ill. ha saját élete vonatkozásában nem függ más részegyházaktól. A jogilag nem önálló ~ok (pl. mozarab) csupán liturgikus rendszerek hierarchikus önállóság nélkül (ld. 7.§. 2). - Egy meghatározott, jogilag önálló ~ szerinti egyházba való tartozás nem zárja ki azt, hogy az ilyen ~ú hívő, ha az illető önálló, ~ szerinti egyh. területén kívül él, ált. egyházkormányzati szempontból (tehát pl. nem a liturgikus előírások tekintetében) ne a más ~ú helyi ordináriusnak legyen alárendelve, v. ne ahhoz a részegyházhoz (368.k.) tartozzék (vö. MP Cleri sanctitati 14.k.: AAS 49, 1957, 439; CD 23). Az ilyen helyzeteket tartja szem előtt a CIC, mikor a püspökök feladatairól szól más ~ú híveikkel kapcsolatban (pl. 383.k. 2.§, 476.k., 518.k., 1015.k. 2.§). Tehát valamely jogilag önálló, ~ szerinti egyházhoz való tartozás (~) nem mindig jelent egyenlő mértékű hierarchikus függést az illető ~ saját hatóságaitól. - A m. g.k. egyh. joghatósági ter-e az egész országra kiterjed, vagyis hazánkban minden g.k. hívő a g.k. hierarchia joghatósága alá tartozik (vö. MPpK körlevele, 1968. XII. 4 és 1974. IX. 12; Summis Pontificibus ap. konst., 1980. VII. 17: AAS 72, 1980, 985-986). Egyébként a m. g.k. egyh. a jogilag önálló, ~ szerinti egyh. néhány ismérvével rendelkezik, ezért egyesek külön m. bizánci ~ról beszélnek, de az →Annuario Pontificio a m. g.k. egyhm-t és exarchátust csupán ált. megjelöléssel bizánci ~únak nevezi; ebből nem tűnik ki pontosan, hogy melyik jogilag önálló, ~ szerinti részegyházról van szó. - A lat. ~t, vagyis a lat. (önálló, ~ szerinti) egyházhoz (vö. 7.§. 2) tartozást elsősorban a keresztséggel lehet megszerezni. A 14 éven aluli korában megkeresztelt személy a keresztség tényénél fogva (függetlenül attól, hogy milyen szertartás szerint keresztelték (Cleri sanctitati motu proprio 6.k.: AAS 49, 1957, 437) lat. ~ú lesz: 1) ha mindkét szülő (v. gyám, vö. 110.k.) lat. ~ú (kat., vö. 11.k.); 2) ha az egyik szülő lat., a másik nem az (hanem más ~ú kat.), és közös akarattal úgy kívánják, hogy gyermeküket a lat. egyházban (tehát lat. ~úvá, nem egyszerűen, pl. görög pap híján, lat. szert. szerint) kereszteljék meg; 3) ha a szülök különböző ~úak és nem jutottak közös akaratra a gyermek ~át illetően, a gyermek az apa ~át követi, tehát ha az apa lat., lat. lesz (111.k. 1.§). A 14. életévet betöltött keresztelendő szabadon választja meg, hogy a lat. egyházban v. más, jogilag önálló, ~ szerinti egyházban kíván-e keresztelkedni: ~a az lesz, amit választott (111.k. 2.§). - A 111.k. nem említi külön azt az esetet, ha csak az egyik szülő kat.. Ilyenkor az 1917-es CIC 756.k. 3.§ szerint a gyermek a kat. fél ~át követte. Ez a 868.k. 1.§. 2. sz. alapján (a kat. nevelés biztosítása érdekében) továbbra is indokolt (vö. 112.k. 1.§ 3, ahol a gyermek a kat. fél ~át követi). Egyébként a nem kat. ker-nek is lehet (egyhjogi szóhasználat [pl. 1127.k. 1.§] szerint) ~a, legalábbis ha olyan közösséghez tartozik, melynek valódi hierarchiája van. A CIC mindenesetre csak keleti ~ú nem kat-okról szól. Egyesek szerint nyitott kérdés pl., hogy ha egyik szülő sem kat., de ker-ek, s a kat. nevelésre megalapozott reményt nyújtva, a kat. egyh-ban kérik gyermekük keresztelését, a gyermek ~a a szülők megállapodása szerint alakul-e, ill. megállapodás híján a nem kat. apa ~át követi-e (pl. ortodox anya és ókatolikus apa katolikusnak keresztelt gyermeke automatikusan lat. ~ú lesz-e). - Biztosnak látszik viszont, hogy ha egyik szülő sem ker., de gyermekük kat. keresztelését a kat. nevelésre kellő reményt nyújtva kérik, szabadon választják meg, hogy a lat. egyházban v. más ~ban kérik-e a keresztelést (vö. 111.k. 2.§). - Mo-on az 1917-es CIC szerinti gyakorlat (ti. hogy a latin-keleti vegyes ~ú kat. felek gyermekei mindig az apa ~át követték) a ~közi együttműködés szempontjából hasznos és egyértelmű megoldás volt. Ennek fenntartását, a 111.k. 1.§-ától eltérő külön jog engedélyezését kérte az Ap. Szentszéktől a M. Püspöki Konferencia. A 111.k. 1.§-ának megfelelő gyakorlat kialakítása is új kérdéseket vetne fel pl. a szülők közti megegyezés módját, formaságait, hivatalos igazolását illetően. Sz.Sz.A.

Erdő 2003:137.