rágalmazás (lat. calumnia): más becsületének és jó hírnevének sértése →hazugsággal. Önmagában rossz, bűn a →nyolcadik parancsolat ellen. Egyszerűbb esetben főként az igazmondás elleni vétek és a jó hírnevet csorbítja, súlyosabb esetben, főleg hamis tanúzáskor, egyéb károkat is okoz, esetleg a megrágalmazott életébe is kerülhet. A ~ bűnének súlyát a hazugság tárgya és az okozott kár határozza meg. - A Szentírás minden kapcsolatban tiltja (Lev 19,13; MTörv 28,29; Jer 7,6; Lk 3,14). Különlegesen súlyos esete Nábot meggyilkolása és szőlejének elvétele a Jezabel kirnő parancsára elkövetett ~sal (1Kir 21). A →Jézus perében felhozott vádak mind ~ volt, István diákonust és Pál apostolt is ~ alapján vitték bíróság elé. - A hatályos egyhjog 1390. kánonja 3 ~fajtát büntet: 1. a gyóntató ~át az 1387.k. szerinti bűncselekménnyel (szexuális bűnre csábítás), ha ez az egyh. elöljáró előtt tett hamis feljelentés formájában történik; 2. az egyh. elöljáró előtt más büntetendő cselekmény címén tett hamis feljelentést; 3. más →jó hírnevének (vö. 220.k.) egyéb megsértését. - A büntetés: A gyóntató csábítással való ~ának büntetése önmagától beálló →egyházi tilalom, ha pedig az elkövető klerikus, ezenkívül még önmagától beálló felfüggesztés is (1390.k. 1.§). Ennek a tettnek nem büntetés jellegű jogkövetkezménye is van: nem oldozható fel a bűn, amíg az elkövető a hamis feljelentést vissza nem vonta és nem kész a károk jóvátételére (982.k.). - Egyéb rágalmazó feljelentés, valamint más jó hírének megsértése esetén a büntetés fakultatív, meghatározatlan, de lehet cenzúra is (1390.k. 2.§). - A ~ jogkövetkezménye az is, hogy az elkövetőt az elöljáró megfelelő elégtétel adására kényszerítheti (1390.k. 3.§). Sz.Sz.A.

Erdő 2003:660.