regöscserkészet: a magyar cserkészet népi hagyományokat ápoló és terjesztő csoportja. - Kezdete óta őrsi foglalkozásokon, tábortüzek mellett egymástól tanulták a népdalokat, mondókákat, néptáncokat. Előbb saját szórakoztatásukra, később a csapatünnepségeken, táborozásokon, majd a világtalálkozókon (dzsemborikon) mutatták be a magyarság örökölt szellemi kincseit. Magyar kezdeményezésre alakultak ki a nemzetk. találkozók népi ének-, játék-, zene-, táncbemutatói. A szokás terjedésével, regöscserkész csoportok, őrsök, csapatok alakultak, ahová a más csapatokban lévő cserkészek is bekapcsolódhattak. 1918 u. megszervezték közp. irányítását, a →Magyar Cserkészszövetség elnöksége mellé országos regös vezetőtisztet neveztek ki. Azután rendszeressé váltak a regös gyűjtőutak, a földolgozások és a bemutatók. A M. Cserkészszöv. kiadványaival segítette ezt a munkát: pl. 101 m. népdal. Szerk. Bárdos Lajos. Bev. Kodály Zoltán. (Bp., 1929; 5. kiad. 1941), Regös káté. (Táborozási segédlet III. rész. Uo., 1929), M. cserkész daloskv-e. Összeáll. Bárdos Lajos és Spilenberg György. (5. kiad. Uo., 1935), Regös kalendárium 1943. Szerk. Morvay Péter. (Uo., 1943), és népi színdarabok kiadásával. Regös utakat szerveztek a jellegzetes magyar tájakra. - Külön hajtása volt a ~nek a Felvidéken. 1925. V-: a pozsonyi egy. hallg-k Szt György Köre a nemzetmegtartó erőt a parasztságban látván, öntudatának erősítésére, látókörének bővítésére regöscserkészekkel falujáró mozgalmat indított. 1928. VIII. 13: a Szalóchoz tartozott (v. Gömör és Kishont vm.) gombaszögi táborozásukon 'haladó baloldali' társaik - a sztalinista Balogh [Kessler] Edgár (1906-96), a trockista Terebessy János (1907-90), valamint Berecz Kálmán (1907-83), Dobossy Imre (1908-81), Dobossy (Czuczor) László (1910-99), Jócsik Lajos (1910-80) - létrehozták Sarló nevű külön mozgalmukat. Céljuk a ~ eszközeivel föltárni és leírni a falusi életviszonyokat, egyidejűleg megosztani és komm. befolyás alá vonni az egy. ifj-gal együtt a kettős járom alatti nemzethű és vallásos m. falusiakat. 1931. IX. 25-29: Pozsonyban, szociofotó kiáll-sal egybekötött orsz. kongressz-ukon csatlakoztak a komm-khoz, ami 1933-ra széthullásukat eredményezte. Lapjuk: Vetés (1928. VIII-1929. IX.) - Mo-on 1945 u. a nagyobb táborokban mindig megtalálható a kismesterségek utcája, ahol a népi fazekasság, szövés, fonás, kosárkészítés, fafaragás, ostorkészítés, nemezelés, stb. tudományát sajátíthatták el szakértő kezekből a cserkészek. A regös találkozókon, táborokon, pl. a Szigetszentmiklósi Regös Találkozókon, a SZER-en, a különféle tájegységekről megjelenő cserkészek megismerhették és megtanulhatták az egymás vidékein használatos módszereket, mintákat, közben szólt a nóta, mint régen a fonóban v. kukoricafosztás közben. A ~ a magyarság megtartásának egyik hathatós eszköze lett. - A ~ népszerűsége hozta létre 1931-44: a Gyöngyösbokréta mozgalmat, egykori tagjai szervezték meg az 1970-es években a M. Televízió Röpülj páva népdalversenyeit. Bo.J.-Fe.Má.-88

Regösénekek. Gyűjt. Sebestyén Gyula. Bp., 1902. - A Csodaszarvas jamboreeja. (Uo., 1934: Sík Sándor: Nemz. eszme a nemzetk. mozgalomban; Buczkó Emil: Nemz. propaganda a jamboreen; Bárdos Lajos: Ének és zene a jamboreen; Janson Vilmos: Bemutatások, színház, mozi, kiáll.; Éry Emil: Különleges összejövetelek) - Makkos Lajos: Regölés Karakón és Kissomlyón. Szombathely, 1935. (A Vasi Szle kv-ei 35.) - Fehérvári nótafa. Összeáll. Cziegler Ábel. Székesfehérvár, 1941. - Morvay Péter: A falu várja a cserkészetet. Uo., 1941. - Szopek Lóránt: 30 éves a m. cserkészet. Gödöllő, 1942. - Rarlas Ferenc: A m. cserkészet nemzetépítő munkája. Bp., 1943. - Ez volt a Sarló. Összeáll. Sándor László. Uo., 1978. - Gergely Ferenc: A m. cserkészet tört. 1910-1948. Uo., 1989:124. (A cserkészet és a 'falu')