🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > R > regenerálás
következő 🡲

regenerálás (a lat. regenero, 'újjáalkot' szóból): 1. meghomályosodott lakk átlátszóvá tétele alkoholgőzzel. A 19. sz. óta ismert restaurálási eljárás, föltalálója Max von Pettenhofen. A festmények lakkrétegében nedvesség hatására sűrű repedéshálózat (→craquelure) alakul ki, emiatt a lakk átlátszatlanná válik, „megvakul”. A ~ során az alkoholgőz megduzzasztja a lakkban lévő gyantát, így a lakk újra átlátszó lesz. A ~ csak gyantát tartalmazó lakk esetén lehet eredményes, olajjal, olajfirnisszel (→firnisz), enyvvel stb. bevont képekre az eljárás nem használható. - 2. az elszürkült festékréteg oldószergőzzel való puhítása. Ez még a lakk~nál is nagyobb elővigyázatosságot igényel, mivel az alkalmazott erős oldószerek a festmény súlyos károsodását okozhatják. G.K.

A képzőműv. isk-ja. Bp., 1976.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.