🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > R > Róna
következő 🡲

Róna József (Lovasberény, Fejér vm., 1861. febr. 1.-Bp., 1939. dec. 31.): szobrász. - Bécsben, a Képzőműv. Akad-n E. Hellmernél, majd ösztöndíjjal 3 évig K. Zumbuschnál tanult. 1885: Berlinben Szt Sebestyén-szobrával római ösztöndíjat nyert. 1886: Bpen nyitott műtermet. Bibliai és mitológiai tárgyú, kisméretű alkotásai mellett jelentős tört. emlékszobrokat készített (Klapka, Komárom, 1896; Kossuth, Miskolc, 1898, Szeged, 1902, Rozsnyó, 1907 [1919: ledöntve, 2003: újraállítva]; Zrínyi, Bp., 1902; Erzsébet kirné, Gödöllő, 1902; Szemere Bertalan, Miskolc, 1906). Legnevezetesebb köztéri műve Savoyai Jenő neobarokk lovasszobra (Bp., 1900) a budai kir. palota főhomlokzata előtt. 1899: állami kis, 1909: állami nagy aranyérmet kapott. 1922: gyűjteményes kiáll-a volt a Műcsarnokban. ~ készítette Klapka György, Erkel Sándor, Telepy Károly, Greguss Ágost síremlékét. Bpi épületplasztikai munkássága is jelentős (Országház, Igazságügyi Palota, Vígszínház, Széchenyi-, Gellért-fürdő, Corvin Mozi). ~ köztéri szakrális alkotása a neobarokk hangvételű aradi Szentháromság-szobor (1903). Bibliai témájú kisplasztikai alkotásai: Zsuzsanna a fürdőben, Saul és Dávid, József és Putifárné, Judit és Holofernes. Számos alkotását a M. Nemz. Galéria őrzi. - M: Egy m. művész élete. Bp., 1929. Pr.L.

Lyka 1983.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.