Réti László Menyhért, OFM (*Torna, Abaúj-Torna vm., 1914. okt. 11.): szerzetes. - 1933. VIII. 29: lépett a Kapisztrán Szt Jánosról nev. ferences r-be, 1937. X. 2: szerz. fog-at tett, 1939. VI. 18: pappá szent., 1941: drált. 1943: Baján hitokt. - Írásai: Bölcseleti Közlem. 8. (Bp., 1942: A skotizm hivatása az újskolasztikában), Kat. Szle (1942:353. Kereszténység és Mo.) - M: Duns Scotus János egyediségi elve. Bp., 1941. (Dolgozatok a Kir. M. Pázmány Péter Tudegy. Philosophiai Seminariumából 47.) - Írói neve: Réti Menyhért. 88

Schem. Cap. 1940:55. - Pilinyi 1943:252. - Gulyás/Viczián XXI. (kz-ban)

---

Réti István (Nagybánya, Szatmár vm., 1872. dec. 16.–Bp., 1945. jan. 7.): festő. – Apja kincstári főerdész; neje 1938–: Szlezják Irén. A nagybányai gimn. éretts., Bpen 1890: a Mintarajzisk. Greguss János (1837–1892), Münchenben 1891. I.–1893: Hollósy Simon (1857–1918) mesterisk., 1893: Párizsban fél é. a Julien Akad. tanult, 1893: állított ki először (Bohémek karácsonya idegenben) 1894: Olaszo. tanulmányút után (Kossuth Lajos a ravatalon c. képét festette), 1895–96: fél. é. Münchenben töltött, 1896: Hollósy Simonnal együtt Nagybányára tér vissza, ahol Thorma Jánossal (1870–1937), Iványi Grünwald Bélával (1867–1940) és Ferenczy Károllyal (1862–1917) együtt megalakította a Nagybányai Festők Társaságát, közreműködött a nagybányai művésztelep létrehozásában, 1902: a Nagybányai Szabadfestő Isk. egyik vez. és tanára. 1898–99: megfestette Jókai Mór (1825–1904) és Herczeg Ferenc (1863–1954), Bródy Sándor (1863–1924) írók arcképét. 1900: a fő művének tartott Honvédtemetés nagyméretű vásznát, amivel a Lipótvárosi Kaszinó díját nyerte el (a kép a Szépműv. Múz. tulajdonába került, de 1918. XII. oláh megszállás miatt a marosvásárhelyi Kultúrházban rekedt, 1940. őszén ~ hazahozta, a M. Nemz. Galériába). 1901: Interieur c. képe Münchenben nyert díjat. 1906/08: Rómában Fraknói ösztöndíjas; a Krisztus az apostolok közt képtervéhez sok vázlatot készített, az Agitátor (1919: a kommün idején mint komm. agitátort mutatták be a kép központi alakját) valójában Krisztus, aki az apostoloknak beszélt. 1913–38. VIII. 1: nyugdíjazásáig az Orsz. M. Képzőműv. Főisk. tanára, 1920/21: Lyka Károllyal (1869–1965) együtt elkészítette a Képzőműv. Főisk. reformjának tervezetét. 1927–34: a Főisk. rektora, a Főisk. képviseletében 1927–35: a főisk. felsőházi póttagja, 1933. I. 1.–1938. VIII. 1: tagja. 1929: a Főisk. új szabályzatát készítette el, mely az 1920-as reform továbbfejlesztése volt. –1924: ~ állította össze a velencei nemzetk. kiáll. m. anyagát, rendezte 1928: a római m. kiállítást. 1931: festette, több változatban az egész alakos Kossuth-képet. 1942: Nagybánya díszpolgárává választotta. 1944: VI. ker. Bajnok utcai lakását bombatalálat érte, kvei, képei, vázlatai többsége elpusztult; újabb lakásukat is lebombázták. Sírja a bpi Kerepesi temetőben (34-2-29), síremléke Ferenczy Béni alkotása. – Írásai: pozsonyi Tavasz (1919), Nagybánya (1918), Nyugat (1920: 245. Képzőművészeti nevelés, 1928: Feljegyzések; A római kiáll. katalógusának előszava, 1940: Egy város jellemképe [Nagybánya]), A Műbarát (1922: Nagybánya), M. Művészet (1922: 193. Nagybánya, 1926: 305. A 30 é. Nagybánya, 1938), kolozsvári Pásztortűz (1926), Képzőműv. Főisk. évkve 1931/32: 7. (A műv. és a természet), 1934/35: 18. (A művészetek rendje és rokonsága). – Képei a M. Nemz. Galériában: 1893: Bohémek karácsonyestje (olaj, vászon); Lány Párizsból; 1894: Kossuth Lajos a ravatalon; 1897: Hajnali hangulat (2. változat); 1898: Önarckép (Történelmi Képcsarnok); 1899: Honvédtemetés; 1900: Napos táj, boglyákkal (magántulajdonban); Öregasszonyok; Édesanyám arcképe; 1906: Kenyérszelés (Pécs, Janus Pannonius Múz.); Tájkép alakkal; 1908: Szobabelső (Marosvásárhelyi Múz.); 1912: Cigánylány; 1918: Nagybánya/Árokpart; 1920 és 1935: Önarckép; 1931: Kossuth Lajos egész alakos képe. – M: Hollósy Simon 1857–1918. Bp. 1927. (M. művészeti kvtár 6-7.) – L’arte ungherese moderne. Bp., [1928] – Tájékoztató. Bp., 1928. – Képalkotó művészet Uo., 1944. – A Nagybányai Művésztelep. 1954. (cenzurázva!); új kiad. (Bevezette Lyka Károly. S. a. r. Csorba Géza. Jegyzetek: Szűcs György. Bp., 1994. (2. kiad. 1996; 3. kiad. 2001. utánny. 2004) 88

Krücken–Parlagi 1918. II:426. – Dr. Deák 1927:381. – Who’s who? London (1935) – M. ogy. alm. 1935:156. – Ki kicsoda? [1937]:686. – Karczag 1940. II:159. – Új Idők lex. XI:5267. – Bíró 1955:579. – Aradi Nóra: ~. Bp., 1960. – Seregélyi 1988:464. – Gulyás–Viczián XXII: (kz-ban)