Rozsnyó, Rozsnóbánya, Rosnavia, Rosnavien, Rosenau, v. Gömör-Kishont vm. (Rožňava, Szl.): 1. város a Magyar Királyságban 1919-38, 1945-92: Csehszlovákiában, 1993-: Szlovákiában. - 2. 1776. III. 13: a →rozsnyói püspökség székhelye. - 3. esperesség a v. esztergomi, majd rozsnyói egyhm-ben. Plébániái 1913: Barka, Csetnek, Dobsina, Hárskút, Krasznahorkaváralja, Nagyveszverés, Pelsőc. - 4. plébánia. III. András kir. 1291: Rosnoubana falut Lodomér esztergomi érs-nek adományozta. A plébtp. 1291-1304: épült, vsz. már akkor Nagyboldogasszony tiszt-ére. A tp. építésének befejezését korabeli pénzérmék (15 db ezüst dénár) keltezik, melyeket 1828: a kórusra vezető új ajtónyílás kibontásakor fedeztek föl. ~ a kk-ban kisebb megszakítást kivéve az esztergomi érs. birtoka, s mint olyan 1439-ig szinte zavartalanul fejlődött és városi jogokat szerzett. 1439: Brandysi Jiskra János huszita katonái elfoglalták a ~i várat, és hatalmas pusztítást vittek végbe. A plébtp. újjászületése a 15/16. sz. fordulóján következett be, amikor Bakócz Tamás lett az esztergomi érs., és röviddel kinevezése után hozzáfogott a ~i tp. átépítéséhez: késő gótikus boltozat, az É-i oldalon „Bakócz-kpna” (melynek reneszánsz kapuzatát az érs. kedvelt kőfaragója, Dubrovniki Vince készítette el) és késő gótikus szentségház készült (Petrus de Coloa nevű mester alkotása). 1513: festette L. A. mester a tp. egyik szárnyasoltárából fennmaradt Szt Anna harmadmagával táblaképet. A tp. számára dolg. a híres fafaragó és oltárépítő, →Lőcsei Pál is, de egyetlen alkotása sem maradt fenn. - A reformáció eszméit vsz. a Szepességből 1529: ~ra érkező Fischer András prédikátor hozta be, aki ném. származású lévén hamar a maga oldalára állította a ném. többségű lakosságot. Igaz, már 1523: egy forrás arról számol be, hogy Péter ~i pap elhanyagolja az egyh. szokásokat, de ez arra a ~n sajátos szokásra is vonatkozhat, hogy a korábbi időszakban a plnosok bányavállalkozásokat is folytattak, csakúgy, mint a város bírája és tanácsosai. Amikor 1540: Fischert a szomszédos Krasznahorka ura, Bebek Ferenc elfogatta és kegyetlenül meggyilkoltatta, már szinte az egész város a reformáció eszméit vallotta. A tp. kk. falképeit eltakarták, s a tp-ot a a többségi németség és az akkor még kisebbségben lévő magyarság felosztotta egymás között és mindkét csoport saját prédikátort tartott. Amikor Pálfalvay János 1636: egyházlátogatásra érkezett ~ra, siralmas állapotban találta a kat. vall. ügyeit. - A rekatolizációt Lippay György érs. indította el. 1656: ~ba küldte helynökét, Holgy Gáspárt és kíséretében jezsuitákat (pl. Martonfalvy Ignácot). Fogadtatásuk addig volt békés, míg a polgárok abban a hitben éltek, hogy a helytartó az érs. gazd. ügyeinek intézése céljából jött. Mikor kiderült, hogy elsődleges küldetésük a kat. vallásgyakorlat visszaállítása, a ~iak elkergették őket. A ~i polgárok oly messzire merészkedtek, hogy ármányos módon meghiúsították az érs. ~i látogatását is, mire az érs. a város földesuraként tp-építésre kötelezte ~ népét a jezsuiták számára. Az építkezés 1658: meg is kezdődött, de a ~i prot-ok nem nagy kedvvel dolgoztak a jezsuiták tp-án, aminek következtében annak boltozata még a nyár folyamán be is omlott. Lippay haragjában a tp-építéshez mellett a jezsuita rház megépítésének feladatát is a városra terhelte. Az 1659-60: elkészült tp-ot, mely a tér közepén, a kk. városháza helyén (lehet, hogy lényegében annak romjaiból), az őrtorony lábainál áll, Xavéri Szt Ferenc tiszt-ére sztelték. 1660: Lippay jezsuita rházat is alapított ~n, mely a jezsuiták isk-jával az érs. ~i helytartójának háza szomszédságában állt a mai ppi palota helyén. Ekkortól vált ált. gyakorlattá, hogy a rfőnök egyben ~ plnosa is volt. Ezzel azonban a vall. villongások még nem zárultak le. ~ lakossága - olykor →nemesi fölkelés segítségével - néhányszor még kiűzte a jezsuitákat, akik hosszabb-rövidebb idő elteltével mindig visszatértek és ittlétüket tudatosan éreztették az ev. lakossággal. A 16. sz. derekától működő és nagy hírre szert tévő prot. isk. mellé felsorakozott a jezsuiták isk-ja, melyben jelentős tudós egyháziak tanítottak. Végleges megegyezésre a két vall. hívei között csupán 1709: került sor. - Plébánosai: 1523: Péter, 1548: Polycarp János, 1562: Graecus Mátyás, 1597-1615: Labossa Péter; 1672-78: Szantosi András; 17. sz: Mercatoris Mátyás; 1714: Szilágy István, 1717: Zorkóczy Ádám, 1720-30: Szabó Ferenc, 1744: Farkas Antal, Fodor János, 1753: Joób Gábor, 1811: Danis János, 1813: Vitéz András, 1817: Hegyessy Pál, 1820 Kvacskay Lajos, Szokol János, 1827: Szcitovszky János, 1828: Szokol János, 1840: Markovics József, Mattyasovszky István, 1843: Szentmiklóssy Lajos, 1849: Grosz Antal, 1850: Markovics Márton, 1861-65: Sztrakay János. - Anyakönyvei 1632-től. Kegyura 1291-: az esztergomi érs., 1776-: a mpp. - Anyanyelve 1880: m., szl.; 1940: m., szl., ném. - Filiái 1917: Berzéte, Berzétekőrös, Csucsom, Rekenyeújfalu, Rozsnyórudna, Sajóháza. - 5. jezsuita rendház, koll. és tp. 1659: →Lippay György telepítette meg a jezsuitákat a városban. 1682-87: kiűzték őket. A prot-ok által elkezdett tp-ot vették át, mellette rházat és gimn-ot építettek. 1773 u. a gimn-ot ferencesek, világi papok, majd a jászói prem-ek vették át (→Rozsnyói Premontrei Gimnázium), a rházból a ppség székhelye lett. - Házfőnökök: 1665: Viszocsáni Ferenc, 1714: Szilágyi István, 1717: Kobacsics János, Zarkóczy Ádám, 1732: Bakay Gábor, Szabó Ferenc, 1735: Berzeviczy János. - 6. Szt Anna ferences konvent és tp. A Pecz János által adományozott házba 1732. X. 20: költöztek be a szalvatoriánusok. 1791: a konvent, 1835: a tp. készült el. 1900: a kapisztránusoké lett. 1920: CS-hoz került. 1924-38, 1947-től a szlovákiai szalvatoriánus prov-hoz tartozott. - Lakói 1940: 4622 r.k., 63 g.k., 6 g.kel., 1123 ev., 616 ref., 388 izr., 2 unit., 3 bapt., 9 egyéb vall., össz. 6832. - A r.k. polg isk-t 1890: alapították. 1942/43: 4 + 4 o-ban 12 tanár 139 fiút és 210 leányt okt. 1945: CS magyar iskoláival együtt megszüntették. - Kat. sajtója: 1834-39: Rozsnyói Egyh. Töredékek, 1898-1944: Sajó-Vidék, 1901-05: Értesítő Mo. Kat. Papsága Részére, 1924-35: Litterae Circulares ad venerabilis clerum dioecesis Rosnaviensis, 1928-44: Krisztus Királysága, 1929: Kath. Tanügyek, 1929-38: Tanügyek, 1933-44: Ifjúságunk, 1933: Kat. Ifjú, 1936: A Magyar Kat. Tanács Időszaki Közleményei, 1944: A Rozsnyói Egyhm. „Actio Catholica”-jának Értes. **-Vadkerti István

Fridrich II:226. (Szt Mihály főangyal rezidencia) - M. Sion 1865:599. (Tergalecz Lipót: A ~ i pléb. tört.) - Rupp II:115. - Némethy 1894:400. - Gerecze II:333. - Schem. Ros. 1913:19. - Velics II:120. - Polg. isk. 1942/43:343. - Schem. Slov. 1948:41. - Györffy II:478. - Mészáros 1988:244.

Rozsnyó Julianna M. Charitas, ASzFL (Érsekújvár, Nyitra vm., 1910. febr. 7.-Bp., 1992. jún. 11.): szerzetesnő. - A polg. isk. elvégzése után vsz. Érsekújvárt lépett a kongr-ba. 1931. VIII. 15: első, 1935. VIII. 15: örök fog-át uo. tette. 1932/33: ápolónői okl-et szerzett. Makón a megyei kórházban műtős nővér, a bpi Tűzoltó u. kórházban gyermekápolónő. - A szétszóratás után, 1950 őszétől Bpen gyermekápolónő. r.k.