Románia, Romaniea, Romania, 1866. júl. 1.-: állam Európában a Balkán-félsziget északkeleti részén. - Határai: É-on Ukrajna (Kárpátalja, Bukovina), K-en a Moldovai Közt. (Besszarábia), Ukrajna és a Fekete-tenger, D-en Bulgária, Ny-on Szerbia, Montenegró és Mo. Főv-a a Bukarest. 2006: ter-e 238.391 km², lélekszáma 1997: 22.554.000 (75% ort., 5% g.k., 5% r.k., 4% ref., 1% egyéb prot., 1% muszlim, 7% felekezeten kívüli). - Tört. A krími háború (1853-56) után 1858. V. 22-VIII. 19: az eu. nagyhatalmak párizsi konf-ján fr-orosz javaslatra - Anglia, Au. és Töröko. tiltakozása ellenére - VIII. 7-19: egyezményben határoztak az oláh fejedségekről: nevük azután: Moldva és Havasalföld Egyesült Fejedelemségei; élén külön-külön uralkodóval, kormánnyal és törv-hozó gyűléssel, Foksán (Focșani) székhellyel, közös törv-hozó biz-gal és esküdtszékkel. A bojári kiváltságokat és rangot megszüntették, kimondták a miniszteri felelősséget; törv. szabályozta a földesurak és jobbágyok viszonyát; a választójogot az adófizetés alapján határozták meg. 1859. I. 17: Jászvásáron →Moldva, II. 5: Bukarestben →Havasalföld fejed-évé választotta A. I. Cuzát (ur. 1859. I. 24-1866. II. 11.), ezzel szultáni hűbéresként - a párizsi egyezmény kijátszásával, de III. Napóleon (ur. 1852-70) támogatásával - egyesítette a fejedségeket, mely 1860. VIII. 26: Párizsban nyitotta meg első diplomáciai képviseletét, IX: Jászvásáron az első oláh egy-et (fil., jog, termtud. és hittud. karral); zeneisk-t és szépműv. főisk-t (1864. VII. 4/16: Bukarestben is egy-et) alapítottak. Az Osztrák Császárság ellen készülődő III. Napóleon támogatásával 1859: Kossuth Lajos (1802-94) Klapka György (1820-92) tábornokot küldte Cuzához, akivel ő 2 szerződést kötött: 1. Cuza megengedte, hogy a m. bujdosók Erdély határához közel fegyverraktárakat létesítsenek, abból a 30 ezer fegyverből, amit III. Napóleon fog küldeni, hogy 20 ezerrel a m., 10 ezerrel az oláh hadsereget fegyverezzék föl; 2. Klapka ezért engedményeket tett a hazai oláhoknak, hogy a testvériség vezérelje a szerződő nemzeteket Mo-gal és Szerbiával a dunai konföderációhoz. A fr-olasz-osztr. háborút 1859. VII. 11: befejező →villafrancai fegyverszünet után az 5 hajónyi fegyverszállítmányt a tör. hatóság lefoglalta, Klapka 1861. I. 8: Cuzával kötött újabb szerződését - osztr. nyomásra - nem tartotta meg. 1861. XII. 4: a Porta engedélyezte A. I. Cuza fejedsége idejére két hűbérese pol. és közigazg. egyesülését, mely 1862. I. 22/II. 3: Barbu Catargiu elnökletével megalakíthatta az Egyesült Fejedelemségek első egységes kormányát. I. 24/II. 5: Bukarestben mint főv-ban - a Portával való megegyezés után - az egyesült ogy. előtt Cuza bejelentette a két fejedség végleges egyesülését. 1864. V. 2: államcsíny után M. Kogalniceanu min-eln. (1863-65) kihirdette az új alkotmányt, melyet a néppel megszavaztatott, utóbb a porta és a nagyhatalmak jóváhagytak. Az új alkotmány az addig egységes törv-hozást képviselőházra és szenátusra osztotta, a választójogot, a birtokarány alapján kiszélesítette; a jobbágymunkát megszüntette (1864. VIII. 26.), a volt jobbágyok számára a földesúrnak váltságdíjért földet kellett adnia. Ingyenessé és kötelezővé tették a népoktatást (XI. 25.), szabályozták a megyei és közs. közigazg-t, polgári (XI. 26.) és (részben a Code Napoleont utánozva) büntető törvénykv-et (XII. 2.) szerk., meghatározták a védkötelezettség föltételeit, takarékpénztarat létesítettek (XII. 1.), keresk. kamarákat szerveztek. A ktorok vagyonát (a művelhető föld kb. 1/4-ét) kisajátították, ezzel az áll. 800 millió franknyi vagyon birtokába jutott, mely évente kb. 20 millió frankot jövedelmezett. - 1866. II. 22-23: összeesküvés lemondatta A. I. Cuzát, Szörnyszövetségnek nevezett „fejedelmi elnökség” vette át a hatalmat. I. C. Brătianu kezdeményezésére IV. 8: népszavazással a r.k. Hohenzollern-Sigmaringen Károly hg-et választották fejed-mé (1866. V-1881. III: fejed., 1914. X. 1-ig kir.), aki V. 10: fejed. esküt tett; Abdul Aziz szultán (ur. 1861-76) örökösödési joggal elismerte fejed-nek. VII. 1: elfogadták a (belga mintára kidolgozott, 1923-ig érvényes) új alkotmányt (ebben használták először a Romaniea nevet, pol. törekvéseiket kifejezve (→latin császárság), az országot alkotmányos monarchiának nevezték, az uralkodónak széles körű jogokat biztosítottak. - 1868. VII. 17: kötelezővé tették a katonai szolg-ot. - 1869: megépítették az első vasútvonalat Bukarest-Gyurgyevó között. - 1870. VIII. 20: a ploiești közt. mozg-at a hadsereg leverte. -

Az Oszmán Birod. fölosztását szolgáló orosz-tör. háborúban 1877. IV. 23: orosz csapatok szerződésük szerint átvonultak ~n, a cár IV. 24-i hadüzenete után V. 10: ~ is hadat üzent Töröko-nak, V. 21: kikiáltották ~ függetlenségét, VII. 28-: a Duna vonalát védő cári segédcsapatként (50 ezer ember, 180 ágyú), majd Plevna ostromában VIII. 22-XII. 10: annak bevételéig meghatározó erőként vettek részt. - 1878. III. 3: a San Stefanó-i békekötéskor (melyben ~ képviselői nem vehettek részt) Töröko. elismerte Montenegró, ~ és Szerbia függetlenségét, ~ megkapta Dobrudzsa nagyobbik felét (1885: 15.600 km² ter-et 175.284 lakossal, ebből 16.500 tör., 6540 tatár, 28.715 bolgár, örm. és cserkesz), de át kellett engednie Oroszo-nak D-Besszarábiát (Iszmail környékét és Kagul nagyobb részét, kb. 9274 km²-t, oláh, orosz, bolgár, gör., örm., ném. és cigány lakossággal). Ezt a békét VI. 13-VII. 13: a berlini kongr. a nagyhatalmi érdekek szerinti módosítással helybenhagyta. - 1881. III. 26: az ogy. ~t kirsággá nyilvánította, V. 22: Károly fejed-et és nejét, Erzsébetet (Carmen Sylva) megkoronázta; gyermektelen lévén, bátyja, Hohenzollern Ferdinánd fiát, Ferdinándot örökbe fogadta, akit 1889: elismertek trónörökösnek, azon föltétellel, hogy születendő gyermekeit a g.kel. vallásban fogja fölneveltetni (Ferdinánd 1892. XII: Mária edinburghi hgnővel kötött házasságából szül. 2 fiú biztosította a Hohenzollern-dinasztia trónöröklését). A belpol-ban az osztrák ill. az orosz befolyású pártok vetélkedtek, 1883. X. 30: Bécsben az →Osztrák-Magyar Monarchia és ~ titkos szöv. szerződést írt alá, melyhez a Német Birod. aznap csatlakozott. - 1884. VI. 29: módosították az alkotmányt, az új választójogi törv. vagyoni alapon 3 csoportba sorolta a választókat. A lakosság nagy része a mezőgazd-ból élt, ~ a vasútvonalak kiépítésével Eu. egyik jelentős gabonakivitelű országa lett. A megművelhető földter. fele nagybirtok maradt. - A gyenge ipar védelmében a nemz. szabadelvű J. Brătianu min-eln. 1885. VI. 1: fölmondta az Osztrák-M. Monarchiával 1875: kötött keresk. egyezményt, 1886. V. 29: ~ védővámokat vezetett be, a vámháború a Monarchiával 1893-ig tartott; ennek egyik következménye lett az erdélyi iparosok ~ba vándorlása. IX. 26: Jászvásárt a moldvai →csángók (akiket a népszámláláskor rendszerint az oláhok közé számoltak) hitéletének biztosítására és magyartalanítására r.k. papnevelőt nyitottak (~ területe 1896: 131.402 km², kb. 5.180.653 lakosából kb. 4 millió oláh, 300.000 zsidó, 200.000 cigány, 50.000 bolgár, 40.000 m., gör., lipován, ném., örm., tör., stb; vallási megoszlása 1893: 4.529.000 g.kel.; 114.200 r.k. (csángó); 13.800 prot.; 15.000 örm. kat.; 10.000 orosz eretnek (lipován); 300.000 izr. és 20-30.000 muszlim). - 1888. III-VI: a Ialomița megyéből szétterjedt orsz. parasztfölkelést leverte a hadsereg. - 1898-99: vasútvonal épült Erdélyből ~ba a Vöröstoronyi- s a Gyimesi-szoroson keresztül. - 1900. VII. 14-1901. II: Petre C. Carp konzervatív kormánya idején X-XI: Rimnicul, Sarăt, Buzău, Prahova és Putna megyék parasztlázadásait fölszámolta a hadsereg. - 1904: fr., ném. és amerikai tőkével olajtársaságokat alapítottak. - 1907. II. 21: a Botoșan megyéből induló parasztfölkelés egész Moldvát átfogta, III. 19-22: a parasztok bevonultak a városokba, a fölkelés átterjedt Havasalföldre is. D. A. Sturdza kormánya (1907-08) kb. 11 ezer áldozat árán leverette a katonasággal. - A balkáni török uralmat megszüntető I. Balkán-háborúban 1912. X. 18-1913. V. 30: ~ semleges maradt, 1913. VI. 29-VII. 29: a II. Balkán-háborúban Görögo., Szerbia, Montenegró, Töröko. szövetségeseként VII. 10: 190 ezer katonával hadbaszállt Bulgária ellen, VIII. 10: a bukaresti békében megszerezte a Turtukáj-Balcsik vonalig terjedő ter-et (D-Dobrudzsát), 1914. VIII. 10: a koronatanács a semlegesség mellett döntött, X. 1: a Szazonov-Diamandi titkos egyezményben ~ jóindulatú semlegességéért Oroszo. vállalta ~ ter. épségének megvédését, elismerte jogát az Osztrák-M. Monarchia oláhok lakta ter-eire. - I. Károly kir. X. 10: meghalt, I. Ferdinánd (ur. 1914-27) követte a trónon. -

1915. III. 16: Brătianu kormánya (1914-18) elutasította az orosz csapatok átvonulását Szerbiába ~ ter-én. - Fr. nyomásra, orosz garanciával, Erdély és K-Mo-nak a Tiszáig terjedő ter-e megszerzéséért 1916. VIII. 17: az antanttal titkos egyezményt írt alá Bukarestben a háborúba belépés föltételeiről (~ nem köt különbékét, csak a Monarchiának köteles hadat üzenni, ezért megkapja Erdélyt és a Bánátot). VIII. 27: (vasárnap este 3/4 9-kor) hadat üzent az Osztrák-M. Monarchiának. (VIII. 28: No. hadat üzent ~nak, VIII. 29: ~ hadat üzent Töröko-nak, VIII. 30: Töröko. ~nak, VIII. 31: ~ No-nak és Bulgáriának). Az oláhok 1. hadserege 1/4 órával a hadüzenet előtt Orsovánál, a Szurduk- és a Vöröstoronyi-szoroson, 2. hadserege a Törcsvári-szoroson át betört a Barcaságba és Háromszékbe, 4. hadserege Erdély K-i határvidékén Erdélybe, VIII. 29: du. megszállták Brassót, VIII. 30: már túszokat szedtek. IX. 17: Homoródalmás, Kőhalom, Fogaras után IX. 20: elérték a Déda-Székelyudvarhely-Fogaras vonalat, Marosvásárhelyt, Nagyszebent, eljutottak Petrozsényig; közben gyilkolták a határvidék magyarságát. Tisza István gr. (1861-1918) háborút ellenző érvei igazolódtak, nem épült határvédő erődrendszer, az oláhok támadásukkal csak a kedvező helyzetre vártak, a határvédelemhez a ném. garancia kevésnek bizonyult. IX. 3: a 3. bolgár hadsereg a ném. Mackensen seregével megtámadta Dobrudzsát, IX. 6: Tutrakánnál 28 ezer foglyot ejtett, 100 löveget zsákmányolt, IX. 9: elfoglalta Szilisztrát, késleltetve az oláhok erdélyi előrenyomulását. Az erdélyi ellentámadásban m. és ném. egységek IX. 26: visszafoglalták a Vöröstoronyi-szorost, IX. 29: Nagyszebennél szétverték az 1. oláh hadsereget, amely 3 ezer foglyot, 13 löveget, 2 repülőgépet, 70 autót, 1 seregvonatot veszítve visszavonult. X. 4: visszafoglalták Fogarast, X. közepén az időjárás miatt a támadást leállították. - Dobrudzsában X. 2: a dunai hajóhad megakadályozta az oláhok rahovói átkelését, X. 23: a ném-ek megszállták Konstancát, X. 26: a bolgárok Csernavodát. Az oroszok kénytelenek voltak az oláhok megsegítésére X. 5-XI. 2: tehermentesítő, de nem térnyerő támadásokat indítani, XI. 3-18: a gyergyói havasi csatában éppúgy nem jutottak előbbre, mint XI. 5: az ojtozi szorosi támadásban. XI. 14: az erdélyi ellentámadás átjutott a Szurduk- és a Vulkán-szoroson, a XI. 16-17-i zsilvásárhelyi (Târgu Jiu) csata után XI. 21: elfoglalták Krajovát, XI. 22: Szörénytornyát (Turnu Severin), XI. 27: Árgyasudvarhelyt (Curtea de Argeș). XI. 25-XII. 2: az oroszok újabb kárpáti tehermentesítő támadását megállítva, XII. 6: a ném. és osztrák-m. csapatok megszállták Bukarestet, előbb egy brit különítmény hónapokra használhatatlanná tette az olajvezetékeket. Az oláh haderőt visszavonták a Szeret vonalára, melyet ott a fr-k újjászerveztek. - 1917. VIII. 6-19. a mărășești csatában megállították a ném. támadást. -

1918. III. 3: a szovjet kormány Breszt-Litovszkban békét kötött a központi hatalmakkal; III. 7: aláírták, III. 9: megerősítették Szovjet-Oroszo. és ~ Besszarábia-szerződését, miután a szovjet hadsereg szétverte a Dnyeszteren túl előrenyomult oláh hadosztályt. Ebben a Jászvásárra (Jași) menekült oláh kormány kötelezte magát, hogy Besszarábiát 2 hónapon belül kiüríti és szövetségesként sem indít hadat Szovjet-Oroszo. ellen, amiért az cserébe ~nak ígérte a besszarábiai gabonafölösleget, s ha az oláh hadsereg kénytelen lenne visszavonulni ~ ter-éről, orosz ter-en menedéket és élelmet biztosítanak számára. Az oláh kormány e szerződést (mint minden addigit) még aznap megszegte, aláírva az (1917. XII. 9-i fegyverszünet után) az előzetes békeszerződést a közp. hatalmakkal, amely Besszarábiát ~nak, Dobrudzsát Bulgáriának juttatta, Mo-nak az alig lakott Kárpátokban 5-20 km-es határkiigazítást biztosított. IV. 9: a kisjenői (Chișinău) Orsz. Tanács kimondta Besszarábia önkormányzatú csatlakozását ~hoz, amit a szovjet kormány nem ismert el. V. 7: aláírták a különbékét a központi hatalmakkal (melyben ~ hadseregétől nem vették el fegyvereit). IX. 6: Párizsban megalakult a Román Egység Nemz. Tanácsa, Take Ionescu elnökletével, amelyet X. 12: Fro., XI. 5: az USA, XI. 11: NBr., XI. 22: Olaszo. kormánya 'az oláh nép érdekeinek képviselőjeként' ismert el. IX. 29: Bulgária fegyverszünetet kötött az antant hatalmakkal. X. 12: Nagyváradon a Román Nemz. Párt Végrehajtó Biz-a Erdély ideiglenes vez. szervének nevezve magát, bejelentette: az erdélyi oláhok szándéka, hogy a „szabad népek sorába lépjenek”. XI. 7: Károlyi Mihály (1875-1955) küldöttsége Belgrádban az antant K-i főparancsnokával, Franchet d'Esperey-vel új fegyverszüneti szerződést írt alá, melyben a Nagyszamos felső folyásától Marosvásárhelyig, a Maros mentén a Tiszáig katonailag ki kellett ürítenie a ter-et. XI. 11: az oláh hadsereg bevonult Bukovinába. XI. 12-14: Aradon Jászi Oszkár (1875-1957) vez. küldöttség önkormányzatot kínálva eredménytelenül tárgyalt az önállóságot kívánó Vasile Goldișsal és Juliu Maniuval (1873-1952?). XI. 12: a Tölgyesi-, XI. 15: az Ojtozi-szoroson át szivárogtak be kisebb egységek. XI. 17: megszállták Csíkszentmártont és Csernovitzot, XI. 28: amikor a bukovinai oláh nemz. tanács elhatározta a 34,2 %-ban oláhok lakta Bukovina egyesülését ~val (10.442 km² 811.721 lakossal). A Károlyi-kormány további tiszti és legénységi leszerelést rendelt el, fegyvereket adott át a szerveződő oláh nemzetőrségnek, különvonatokat biztosított XII. 1-i gyulafehérvári nemzetgyűlésükre, melyen kimondták Erdély egyesülését ~val s azt, hogy az együttlakó nemzetiségek „teljes nemzeti szabadságot” kapnak, az oktatás, a közigazg. és igazságszolgáltatás saját anyanyelvükön történik, tisztviselőik számarányuknak megfelelő képviseleti jogot kapnak, stb. Nagyszeben székhellyel Juliu Maniu elnökletével létrehozták saját kormányzótanácsukat (Consiliu Dirigent, 1920. IV. 2-ig létezett). XII. 8: Temesvárt megalakult a 'sváb-német népközösség', miután a XII. 2: kikiáltott Bánáti Köztársaság a fr., majd a szerb megszállás miatt elenyészett. XII. 9: a Károlyi-kormány erdélyi kormánybiztosnak nevezte ki Apáthy István (1860-1922) egy. tanárt (akit az oláhok 1919. I. 15: letartóztattak, 5 é. börtönre ítéltek). XII. 10: a kisjenői Orsz. Tanács a megszállás után visszavonva önkormányzati igényét kimondta a 47,6%-ban oláhok lakta Besszarábia (44.422 km²-en 2.344.800 fő) csatlakozását ~hoz (amit XII. 20: ~ban bejelentettek). XII. 15: ~ban agrárreformot vezettek be, amit néhány hét múlva Erdélyre is kiterjesztettek. XII. 18: a „székely hadosztályt” visszavonták, a megszállók átlépték a Belgrádban kijelölt demarkációs vonalat. A bpi kormány akadályai ellenére XII. 22: megtartott kolozsvári m. nemzgyűl. kormányzótanácsot választott, önrendelkezési jogot követelt az erdélyi magyarságnak. XII. 24: az oláh csapatok bevonultak Kolozsvárra, 900.000 korona hadisarcot róttak a városra, bevezették, s nőkön is alkalmazták a botbüntetést, stb. XII. 25: Bukarestben I. Ferdinánd kir. bejelentette Erdély egyesítését ~val (amit először XI. 11: tett meg) (→trianoni béke); lefoglalták az összes volt m. áll-i tulajdonokat és intézményeket (1919. III. 10: oláh egy-mé tették a kolozsvári Ferenc József Tudegy-et, a m. áll. isk-kat megszüntették, az iparváll-okat államosításra kényszerítették). XII. 30: a fr-k megszállták Szegedet és Aradot, határzárat vontak a Bánátban az (annak egészét megszerezni akaró) szerb és az oláh sereg közé. XII. 31: Kolozsvárt a Barthelot-Apáthy megállapodásban semleges övezettel elválasztották a hadseregeket, amit az oláhok néhány nap múlva megszegve,

1919. I. 8: bevonultak Nagybányára, Szatmárnémetibe. I. 8: Székelyudvarhelyen próbálták kikiáltani a székely közt-ot. I. 10: a fr-k a Maros és a Duna között, a szerbek és oláhok elválasztására, semleges sávot hoztak létre. I. 12: Párizsban a Tízek Tanácsának ülésével megkezdődött a békekonf-nak nevezett osztozkodás, melyre a legyőzötteket és Oroszo-ot nem hívták meg. I. 18: a 'szászok nemzeti gyűlése' kimondta csatlakozását ~hoz. I. 19-21: a m. vasutasok megszállás ellen tiltakozó sztrájkjához csatlakoztak a postások, nyomdászok, hivatalnokok, néhol gyári munkások. Zilahon 24 órás szabad rablást engedélyeztek a megszállásakor, Gebe faluban 25 m-t és 2 zsidót kivégeztek, I. 20: az oláh csapatok elérték a Máramarossziget-Zámoly vonalat. I. 23-31: Hotinban (Besszarábia) leverték az oláh uralom elleni fölkelést. I. 24: a nagyszebeni Kormányzótanács I. dekrétuma elrendelte a régi törv-ek és hatóságok visszaállítását és fönntartását, II. dekrétuma föloszlatta a törv-hatóságokat, megszüntette a vm. és közs. önkormányzatot. 3 város és a vm-k élére oláh prefektusokat neveztek ki, akik a tisztviselőktől és áll. alkalmazottaktól esküt követeltek Ferdinánd kir-ra (az esküszegéssel vádoltat hazaárulóként lehetett elítélni). A tisztviselői kar nagy része ezt megtagadta, ill. csak „fogadalomtételre” hajlott, ez évekig lehetővé tette a tömeges elbocsátásokat és elűzéseket. I. 28: az antant elrendelte a demarkációs vonalon túl levő m. ter-ek kiürítését. 6 héttel a gyulafehérvári gyűlés ígéretei után Erdélyben az oláhot tették hivatalos nyelvvé. II. 2-: megkezdődött a földreform, a kisajátításra szánt földek kényszer-bérbeadása. A nagyszebeni Kormányzótanács által elrendelt mozgósításkor szász legénységgel és tisztekkel is föltöltötték az oláh hadsereget. II. 26: az antant a m. katonaságot a Szatmárnémeti-Arad vonaltól nyugatabbra, szinte a Tisza vonaláig vonatta vissza. III. 1: g.kel. ppséget alapítottak Kolozsvárt. III. elején Nagyszeben megszüntette a diplomáciai kapcsolatot a m. kormánnyal. III. 5: a versailles-i különbiz. önkormányzat igényével ~nak adta Besszarábiát. III. 20: a II. Vyx-jegyzék Szatmárnémeti-Nagykároly-Nagyszalonta-Arad vonalban határozta meg a m-oláh demarkációs vonalat, ezért a bpi kormány lemondott. III. 21: Bpen államcsínnyel kikiáltották a kommünt (mely VIII. 1: megbukott); Párizsban a Tízes Biz. helyett „négyes tanács”-ot alakítottak (Wilson, Clemenceau, Lloyd George, Oriani). A Smuts tábornok által IV. 4: megismételt Vyx-jegyzék követeléseinek elutasítása miatt IV. 17: az oláhok megtámadták a moi-i kommünt (mo-i hadjáratuk 1920. III. 30: a Tiszántúl kiürítésével ért véget), elfoglalták Kárpátalja DK-i részét, ahonnan a csehek IV. végén kiverték őket. Az oláhok IV. 19: Kőröstárkányban (Bihar vm.) 71 m. ffit és 16 nőt, Kisnyégerben 17 ffit lemészároltak. V. 2-: megszállták az Alföldet a Tiszáig (a csehek Miskolcot); a kommün a cseh-oláh-szerb ter. követelések teljesítéséért békét ajánlott, de az oláhok elutasították. V. 5: Károlyi Gyula gr. (1871-1947) ellenkormányt alakított Aradon, mely V. 31: Szegedre menekült. A m. Vörös Hadsereg a csehek elleni hadjáratában V. 18-VI. 10: Bártfánál elérte a lengy. határt, de VII. 9: a Clemanceau-jegyzékre - a Tiszántúl kiürítésének ígérétére - visszavonták. VI. 24: tűzszünet a m. frontokon, a Felvidék kiürítésével egyidejűleg az oláhok nem kezdték meg a kivonulást. VII. 20: a m. Vörös Hadsereg támadása elakadt, a VII. 24-i oláh ellentámadással a kommün VIII. 1: megbukott, VIII. 4: az oláhok Bp-re, majd Győrig és Veszprémig nyomultak, a Dunántúlról az antant visszarendelte őket. Az elfoglalt városokban a letartóztatott komm-kat a helyi „ellenforradalmi” hatóságok szabadon engedték, mivel a megszállók a letartóztatottakat rendszerint kivégezték (Kisvárda, Hódmezővásárhely, Jászszentandrás, Monor, Vác, stb.), Vencsellőt katonáik fölgyújtották (231 háza terljesen leégett), stb. VIII. 14: a bánáti svábok csatlakoztak a medgyesi szászok ~hoz csatlakozó határozatához. IX. 10: a saint-germaini békében (a 4, Lengyo-hoz csatolt falu kivételével) ~ megkapta Bukovinát (10.422 km² 811.711 lakossal, melynek 34,2 %-a oláh). Az oláhok XI. 16: az antant nyomására Bp-ről a megszállt Tiszántúlra vonultak vissza. XI. 27: a neuilly-i békében ~ megkapta D-Dobrudzsát. XII. 9: Versailles-ban ~ 'kisebbségvédelmi szerződést' kötött az antanttal, mely ezzel elismerte ~ ter. gyarapodását. -

1920. II. 24-III. 30: az oláhok kiürítették a Tiszántúlt, a berendezéseket leszerelték v. megrongálták; rablásaik értéke több éves m. nemz. jövedelmet tett ki. VI. 4: a →trianoni békével ~ megkapta Erdélyt a Részekkel, a Magyar Alföld DK-i, a Bánát É-i és K-i részével, a M. Kirság 103.093 km²-ét (31,7 %-át, melyen a lakosság 53,8%-a volt oláh, 31,6%-a m., 10,8%-a ném., 1%-a szerb, 2,8%-a egyéb). Így ~ az I. vh. legfőbb nyertesének számított, 137.903 km² ter-én 7.897.311 lakosából kb. 160.000 halottat vesztett, 166.341 km²-rel és 8.449.643 fővel 304.244 km²-re és 16.262.127 főre gyarapította országát, melyből oláh 66,7%, magyar 11,9%, ukrán, orosz 6,6%, ném. 5,3%, bolgár 2,2%; g.kel. 70,1%, r.k. 16,3%, prot. 6,9%, zsidó 5,5%, egyéb vall. (többségében muszlim) 1,2%. ~ a volt nemzetállamból soknemzetiségű országgá vált, azzal az elsődleges céllal, hogy a megszerzett ter-et megtartsa és oláhosítsa. Alexandru Averescu kormánya (1920. III. 13-1921. XII. 17.) a sèvres-i szerződéssel 1920. VIII. 10: rendezte ~ Csehszl-val (kárpátaljai) és az SHS Kirsággal szomszédos (bánáti) határát, VIII. 17: kölcsönös csehszl-oláh segélynyújtási megállapodást kötött m. támadás esetére. IX. 14: ~ belépett a Népszöv-be, IX. 28: Besszarábia birtoklására vonatkozó szerződést írt alá az antanttal (csak Anglia ratifikálta). ~t 7 nagy közig. egységbe szervezték. - 1921. III. 3: Lengyo. és ~ kölcsönös segélynyújtási szerődést kötött K-i határaik védelmére. IV. 23: Bukarestben Csehszl. szöv. védelmi szerződést kötött ~val (kiegészítve az 1920. VIII. 14: az SHS Kirsággal kötött - főként Mo. elleni - védelmi szerződést). VI. 26: a földreformtörv-t hivatalosan kiterjesztették Erdélyre, melynek célja a m. középbirtokos oszt. tönkretétele. A törpe és kisbirtokosok 66,2%-a oláh, 24,8%-a m., a középbirtokból 81,2%, a nagybirtokból 93,7% volt a m-ok része. Az Erdélyben kisajátított 2,7 millió holdat m. és szász nagy- és középbirtokosoktól s az egyházaktól vették el; azt a földnélküliek között szétosztva 46.069 (14,8%) m. ill. 242.540 (78,1%) oláh kapta, utóbbiak a népi arányukhoz viszonyítva 24,2%-kal többen (a m-ok 14,4%-kal kevesebben). A székely közbirtokok kisajátítási perét a Népszöv-ben évtizedig elfektették. Az I. vh. előtt a →Regát (Ókirályság) 7 é. fölüli lakosságának 78%-a analfabéta (városokban 50,6%, falun 84,8%), a falusi nők 4,5%-a tudott írni és olvasni. Mindent megtettek a nemz. kisebbségek iskoláinak elsorvasztásáért, a vegyes tannyelv erőltetésétől a vizsgák kötelező oláh nyelvén át a tanszemélyzet terrorizálásáig. 1920-tól ún. „rendelettörvényekkel” kormányoztak, minden alkalmazottat állásvesztés terhe mellett hűségesküre, majd az oláh nyelv kizárólagos használatára köteleztek (1938-tól a hivatalokban kimondott m. szóért botbüntetés járt!) 1924 nyaráig Erdélyből Mo-ra 197.035 fő (többségük értelmiségi és hivatalnok) menekült (→vagonlakók). Főként bánáti toborzóirodák (áll. kedvezménnyel) m-ok ezreit vándoroltatták ki D-Amerikába (az 1910-i 1.661.805 m. számát 1930-re 1.483.000 m. anyanyelvűre ill. 1.353.675 m. nemzetiségűre csökkentették). Gazd. fejlődés a bánáti és erdélyi ipari központokban volt, a mezőgazd., mely a lakosság többségét foglalkoztatta, a nagy- és középbirtokot fölszámoló földosztást követően a kisbirtokosok szakszerűtlen gazdálkodása miatt nem tudott megfelelő mennyiséget termelni. 1921. III. 26: Horthy Miklós kormányzó (1920-44) Bpen Habsburg (IV.) Károly fölszólítását a hatalom átadására a nemzetk. helyzetre hivatkozva megtagadta, III. 28-29: Fro., Csehszl., az SHS Kirság és ~ bejelentette: háborús oknak tekintik IV. Károly elismerését v. befogadását. VI. 7: Belgrádban az SHS Kirság és ~ védelmi szöv-ével kialakította a →kisantantot, mely fr. védnökséggel biztosította a megszerzett ter-ek közös védelmét a Habsburg-restauráció (ami ellen IV. 3: a nagykövetek tanácsa is tiltakozott) és Mo. és Bulgária ellen. 1921. VII. 7: Kolozsvárt megalakították a M. Szöv-et (korlátozott működését 1922. X: betiltották). - 1922. II. 12: megalakult a M. Nemz. Párt, mely az 1921. VI. 5: Bánffyhunyadon alakított M. Néppárttal közösen indult III. 1: a választásokon (magyarlakta ter-eken járványkordonnal akadályozták a részvételt), a megszerzett 38 képviselői helyből csak 3-at fogadtak el érvényesnek, a liberális párt 61,5 %-kal győzött. Az 1922/23. tanévet végigsztrájkolta a C. Zelea Codreanu (1899-1938) vezette oláh egy. ifj., hogy a zsidó 'numerus clausust' kierőszakolja. X. 15: Gyulafehérvárt Ferdinándot (ur. 1927. VII. 1-ig) Nagy-~ kir-ává koronázták. XI: a Bánátban fr. ellenőrzéssel megállapították a végleges szerb-oláh államhatárt. XII. 28: megalakult az Országos M. Párt (eln. Jósika Samu br., 1923. VI-: Ugron István). -

1923. II. 26: az egykori határőrvidéki birtokot (csíki magánjavak) a földreformmal az áll. kisajátította, ügye a Népszöv. elé került. III. 15: a Mo-ra menekült erdélyi birtokosok földjeik kisajátítása miatt a Népszöv-hez fordultak, megkezdődött az évtizedes 'optáns per'. III. 29: a belga mintára alkotott új alkotmány törv-be iktatta az ált. választójogot (az 1925. évi törv. a 40%-ot elérő pártnak a mandátumok felét juttatta, míg a kis pártokat a fele szavazatuktól megfosztotta), ~t (1/3 nemzetiségi lakos ellenére) „egységes nemzetállamnak” nyilvánította. A Brătianu család vezette Nemz. Liberális Párt s a J. Maniu vezette erdélyi Rumén Nemz. Párt és a Kárpátokon túli Parasztpárt egyesítésével 1926: létrehozták a továbbiakban meghatározó Nemz. Parasztpártot, mely X. 23: a csucsai paktumban együttműködésre lépett a M. Párttal. - 1924. II. 23: új állapolgársági törv. mindazoknak megadta a rumén állampolgárságot, akik 1918. XII. 1. óta Nagy-~ valamelyik községében laktak; az állampolgári névjegyzékből m-ok tízezreit hagyták ki. V. 30: a m-lakta vidékeket „kultúrzónáknak” nyilvánították, ahol a tanítóknak 50%-os fizetéspótlék mellett 'különös gondot kellett fordítani a ruménség népi értékeire'. VII. 23: elrendelték a 21-50 évesek ált. védkötelezettségét (a katonai szolgálat ideje 2 év, a hadsereg békelétszáma 11.500 tiszt és 176.500 főnyi legénység). VII. 26: a közokt. törv. 8. §-a kimondta: 'rumén származású állampolgárok, még ha anyanyelvüket elfelejtették is, gyermekeiket csak rumén isk-ba járathatják', ezzel megkezdték az isk-köteles gyermekek →névelemzését (a m. g.k. tanulókat oláhoknak nyilvánították). - A paraszti kisgazd-ok életképtelennek bizonyultak, s az ált. nyomor következtében IX. 16-18: Tatarburanban (D-Besszarábia) parasztfölkelés tört ki az oláh uralom ellen, amit a hadsereg levert. - 1925. IX. 15: az erdélyi egyházak az állammal szembeni sérelmeik (kisajátítások, iskolapol., stb.) orvoslásáért a Népszöv-hez fordultak. XII. 10: az új választási törv. szerint a 40%-ot elért párt megkapta a mandátumok 50 %-át, a többin mindazok osztoztak, akik legalább 2%-ot kaptak. XII. 22: a „magánoktatási törvény” a felekezeti isk-k többségét magánisk-vá tette. - 1926. I. 4: Károly trónörököst rangon aluli házasságáért kizárták a trónöröklésből, 4 és fél é. fiát, Mihályt tették trónörökössé. II. 1: az Orsz. M. Párt, fölmondva a csucsai paktumot, megegyezett a liberális párttal. III. 26: lengy-oláh garanciális, VI. 10: fr-oláh, IX. 17: (előnyös olajszállítások és kölcsön ellenében) olasz-oláh barátsági szerződést kötöttek, melyekben Fro. ill. Olaszo. Besszarábiát ~ részének ismerte el, ami ellen X. 2: ill. X. 6: a SZU tiltakozott. - 1927. VI. 24: C. Zelea Codreanu megalapította a félkatonai Mihály Arkangyal Légiót (mely 1930-38: Vasgárda, 1938-40: Mindent az országért néven működött). VIII. 17: ~ kisebbségvédelmi szerződést kötött az SHS Kirsággal. A Maniu-kormány (1928. XI. 10-1930) a XII. 12-i 89,9%-os parasztpárti győzelem után az 'optáns perben' közvetlen tárgyalásokat kezdett Mo-gal (melyeket X: megszakított). -

1929. II. 9: ~ csatlakozott a háborút elvető Briand-Kellog-paktumhoz. II. 14: Ny-i bankkölcsönökkel, amerikai, ang. és svéd társ-oknak adott koncessziókkal megpróbáltak gazd. egyensúlyt teremteni. III: az ifj. számára katonai előkészítő szervezetet (voinic alakulatok) létesítettek. V: a kisantant megerősített segélynyújtási egyezményét döntőbíráskodási egyezménnyel egészítették ki. Az →Erdélyi Római Katolikus Státus tiltakozása ellenére VII. 7: életbe léptették a Vatikánnal kötött m-ellenes konkordátumot (→rumén konkordátum). VII. 29: a „csíki magánjavak” ügyében a M. Párt a Népszöv-hez fordult. VIII. 5-7: a kormány vérbe fojtotta a lupényi bányászok más zsilvölgyi bányákra is kiterjedt sztrájkját. - 1930. I. 1: a közigazg. reform után egyesíthettek nem egymás mellett levő községeket is, eredményeként II: csak Háromszék és Udvarhely választhatott m. többségű tvhat. biz-ot. IV. 4: Kolozsvárt a megyei és községi tanácsokban megtiltották a m. beszédet. VI. 7: visszahívták II. Károlyt (ur. 1930. VI. 8-1940. IX. 6.), a belső viták miatt Maniu lemondott. XII. 29: a népszámláláskor Nagy-~ 'nemzetállamban' a 18,1 millió lakosból 71,9% oláh, 7,9% m., 4,1% ném., 4% zsidó, 3,2% ruszin. - 1931. I. 11: Codreanu szervezeteit betiltották, mégis képviselővé vál. A gazd. válságban a közalkalmazottak és nyugdíjasok hónapokig nem kaptak járandóságot, a regáti törvénykv-ek erdélyi bevezetését a képviselőház elutasította. VIII. 12: ~ keresk. és letelepedési egyezményt kötött Mo-gal. - 1932. IV. 19: „konverziós törvényt” hoztak a mezőgazdák adósságainak csökkentéséről. 1932. V: ~ megállapodott a Vatikánnal az Erdélyi R.K. Státus ügyében. IX. 17: a Népszöv. a csíki magánjavak visszaadásáról döntött, amit ~ csak akkor lett volna hajlandó 'részlegesen' teljesíteni, ha a m-ok minden további igényükről lemondanak. - 1933. I. 17: a Vaida Voevod-kormány megalapította a Román Frontot, s meghirdette a „numerus valachicust”. V: Székelyföldön és Tordán „irredenta” pereket indítottak m. értelmiségiek ellen. XII. 10: megalakították az Antirevizionista Ligát. XII. 28: I. C. Duca (1881-1935) liberális kormánypártja 51%-ot ért el a választásokon, Ducát a XII. 10: föloszlatott Vasgárda egyik tagja XII. 29: agyonlőtte. - 1934. X. 15: elfojtották a gyimesvölgyi csángók fölkelését. - 1936. III. 27: az új közigazg. törv. föloszlatási oknak mondta ki a városi v. megyei tanácsoknál valamely kisebbségi nyelv használatát. IV. 29: megszüntették az ipartestületeket, vagyonukat a munkakamarák kapták. VII. 15: a hadsereg fölszerelésére vonatkozó pénzügyi megállapodást kötöttek Csehszl-val. - 1937. III: a g.kel. papság vasgárdista szellemű prédikációi miatt a belügymin. a pátriárkától kérte, tiltsa el papjait a pártpol-tól. V. 9: az ügyvédkongr. kimondta: a jövőben „az ügyvédi kamarák teljes egészükben őslakó ruménekből fognak állni”. X. 2: a Vásárhelyi Találkozón állást foglaltak az oláh demokratikus erőkkel való összefogás mellett. XI: a Nemz. Parasztpárt és a Vasgárda választási megegyezéséhez csatlakoztak Gheorghe Brătianu liberálisai és C. Argetoianu agráriusai is. XII. 27: a választásokon a Vasgárda a 387 mandátumból 66-ot szerzett. XII. 29: Octavian Goga (1881-1938) alakított kormányt, bár 10%-ot sem ért el a választásokon. - 1938. II. 10: II. Károly kir. diktatúrája fölfüggesztette az alkotmányt, föloszlatta a parlamentet, II. 15: betiltotta a pártokat (köztük az Orsz. M. Pártot). II. 24: az oktrojált alkotmányt népszavazással hagyatták jóvá, III. 1: hatályba léptették. Codreanu az önként föloszlatott Vasgárda helyett III: Mindent az országért mozg-at szervezett. V. 4: a min-elnökség kebelében kisebbségi főkormánybiztosságot alakítottak. V. 23-27: Codreanut a haditörv-szék 10 é. kényszermunkára ítélte. VII. 4: kihirdették a „kisebbségi statútumot”. VIII. 14: a közigazg. törv. megengedte a nem oláh többségű közs-ekben a kisebbségi nyelvek hivatalos használatát. VIII. 23: a bledi (Jug.) kisantant konfererncián (az utolsón) elismerték Mo. fegyverkezési jogát. IX. 20: ~ jegyzékben tiltakozott a Népszöv. alapokmányának minden revíziós értelmezése ellen. IX. 30: Csík megye 86 áll. isk-jában m. tagozatot nyithattak. X. 12: a szakszervezeteket korporációkká alakíttatva, új „korporatív” alkotmányt vezettek be, amit népszavazással elfogadtattak.

A fr. befolyás és a kisantant megszűnése miatt II. Károly XI. 24: Berchtesgadenben meglátogatta A. Hitler kancellárt (1933-45). XI. 30: C. Z. Codreanut és 13 legionáriust kísérőik a jilavai fogházba vezető úton agyonlőtték. XII. 10: ~ gazd. egyezményt kötött a Ném. Birod-mal. XII. 19: megalakították a Nemz. Újjászületés Frontját, mely ~ egyetlen legális pol. szervezete (vez-jét, Călinescut utóbb a vasgárdisták agyonlőtték). A kormány az e szervezethez csatlakozást tette a kisebbségi panaszok elintézése alapföltételéül. - 1939. I. 17: politikusok megalakították a M. Népközösséget (II. 10: kolozsvári alakuló ülése teljes részvétlenség mellett zajlott), elnökéül a kormány gr. Bánffy Miklóst (1873-1951) nevezte ki. III. 4: vasgárdista összeesküvést lepleztek le. A. →Volosin, III. 14-16: a Kárpáti Ukrajna min-elnöke, ~ba menekülése előtt fölajánlotta országát ~nak, mely III. 22: a Ném. Birod-mal 5 é. gazd. keretszerződést kötött, olajat és más nyersanyagokat ígérve hadfölszelésért és mezőgazd. gépekért. - IV. 13: ang. és fr. egyoldalú garancia ~ számára. IV. 17: a SZU elutasította Lengyo. és ~ határainak garantálását. V. 15: a felekezeti isk-k 10 milliós államsegélyt és ígéretet kaptak a felekezeti tanárok nyugdíjügyének rendezésére. VI. 3: az egypárti választásokon 9 m. képviselő juthatott be a parlamentbe. VIII. 11: tűzvész pusztított az olajvidéken. VIII. 26: ~ megnemtámadási szerződési ajánlata helyett Mo. kisebbségi egyezményt javasolt. IX. 6: ~ bejelentette semlegességét a ném-lengy. háborúban; a m. kisebbségi keretegyezményt ~ elutasította. A szovjet támadás után lengy-ek ezreivel együtt IX. 18: kormányuk is ~ba menekült. IX. 21: a légionáriusok megölték Armand Calinescu (III. 7-től) min-elnököt. 1940. II. 4: a Balkán-paktumot 7 évre meghoszabbították. V. 22: ~ petróleum-paktumot (olajért fegyvert) kötött a Ném. Birod-mal. A SZU VI. 26-i követelésére VI. 28-VII. 1: kiürítette Besszarábiát és É-Bukovinát, mivel Hitler VI. 25: visszautasította egész Bukovina szovjet megszállását, de ~ katonai támogatását is (a SZU VIII. 2: Besszarábiát egyesítette az Ukrán Szovjet Szoc. Közt-ból akkor kivont Moldavai Autonóm Közt-gal, létrehozva a [13.] Moldovai Szovjet Szoc. Közt-ot; É-Bukovinát az Ukrán Szovjet Szoc. Közt-ba kebelezte); a SZU megszállta a Duna-delta határszigeteit és a fekete-tengeri Kígyó-szg-et. VII. 1: ~ kilépett a Népszöv-ből, lemondott a brit-fr. határgaranciáról. VII. 15: Hitler levélben követelte ~tól, hogy rendezze vitás ügyeit Mo-gal és Bulgáriával. Az VIII. 16-24-i eredménytelen szörénytornyai tárgyalások után ~ a határvitában döntőbíróságot kért. VIII. 29: Bécsben a ném-ol. döntőbíróság (→bécsi döntés) ÉK-Erdély-t - 43.492 km² (57,4 népsűrűséggel), 2.577.291 lakossal - Mo-nak ítélte (a Mo-tól 1920: szerzett ter-ből ~ megtarthatott kb. 58.000 km²-t), a m. honvédek a megítélt részt IX. 5-13: elfoglalták. A SZU tiltakozott, mert megkérdezése nélkül döntöttek. IX. 5: Ion Antonescu (1882-1946) tábornok teljhatalmú kormányfő (conducator) lett. II. Károly lemondott, IX. 6: fiát, Mihályt (ur. 1940-47) ültette a trónra. IX. 7: a krajovai egyezményben Bulgária visszakapta D-Dobrudzsát (Cadrilatert), a Ném. Birod. és Olaszo. garantálta ~ határait. Erdélyben 1943-ig 150.000 m. és 193.000 oláh, Dobruzsában 61.000 bolgár és 100.000 oláh települt át. - Nagy-~ ter-e 1940: 189.711 km², lakossága 12.678.243 fő (kb. 79% oláh, 750.000 m., 600.000 ném., 43.000 szerb, 1.300.000 zsidó; 72,6% g.kel., 7,9% g.k., 6,8% r.k., 3,9% ref., 2,2% ev., 4,2% izr., 1% muszlim vall.). A D-erdélyi m-okat 50 é. korig munkaszolgálatra kötelezték (saját élelmezéssel és ruházattal), csak 27 m. tanulhatott az egy-eken. - IX. 14: ~t „nemzeti legionárius állam”-má nyilvánították, ahová X. 12: a ném-ek kb. 50 ezer katonát küldtek (főként az olajszállítások biztosítására). XI. 8-10: a földrengésben összeomlott doftánai börtönben elpusztultak a rabok, XI. 23: ~ csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez, XI. 26-28: a jilavai börtönben 64 pol. foglyot gyilkoltak meg a legionáriusok. -

1941. I. 21-24: a Vasgárda puccskísérletét letörve Antonescu I. 28: katonai kormányt alakított, II. 15: megszüntette a Nemz. Legionárius Államot. IV. 23: Antonescu ~nak követelte a ném-ek megszállta Ny-(szerb)Bánátot. VI. 11-12: Berchtesgadenben ~ vállalta, hogy részt vesz a SZU elleni háborúban, melyet VI. 22: első csatlósként megtámadott. VII. 26: elfoglalták Nyeszterfehérvárt (Akkerman) és É-Bukovinát, az VIII. 10-X. 16-i odesszai csata után az oláhok elfoglalták a várost. VIII. 30: oláh-ném. szerződés a Dnyeszter és Bug közötti Dnyeszterentúlt (Transznisztria) oláh közigazg. alá helyezte, de ~ nem kebelezhette be azt. XI. 25: ~ csatlakozott az 5 évre meghosszabbított antikomintern paktumhoz. - XII. 7: Anglia hadat üzent ~nak, XII. 12: ~ hadat üzent az USA-nak, mely 1942. VI. 5: hadat üzent ~nak. XI. 23: a SZU bekerítette a Sztalingrádot ostromló ném-ol-rumén csapatokat, melyek 1943. I. 31: megadták magukat. 1942-43: az oláhok vesztesége kb. 750.000 fő, a ném-ekkel együtt folyamatosan visszavonultak. - 1944. III. 7: a szovjet hadsereg átkelve a Dnyeszteren, megszállta Besszarábiát, III. 28: elfoglalta Csernovicot (Bukovina); az oláhok a Ny-iakkal kiugrási tárgyalásokat kezdtek Kairóban (Egyiptom), VII: az újabb kiugrási tárgyalások is sikertelenek. IV. 2: a SZU megadás esetén garantálta ~ önállóságát és ter. sértetlenségét, IV. 12: közölte fegyverszüneti föltételeit. IV. 9: a ném-oláh csapatok kiürítették Odesszát. VIII. 21: a szovjet csapatok elfoglalták Jászvásárt. VIII. 23: Mihály kir. letartóztatta Antonescut és kormányát. 24-25: győzött a 'népfölkelés', VIII. 25: ~ hadat üzent a Ném. Birod-nak, VIII. 25-27: fölszámolták az ellenállást Resica-Karánsebes-Lugos vidékén, a 2. Ukrán Front bevonult Foksánba, a 3. Ukrán Front elérte Galacot, VIII. 31: ellenállás nélkül bevonult Bukarestbe. ~ban rendelettel visszaállították az 1923-as alkotmányt. IX. 2: a m. kormány tiltakozott, mert több száz D-erdélyi m. értelmiségit, papot internáltak. IX. 5-8: ném. és m. ellentámadás Tordánál és Aradnál, IX. 6: a szovjet csapatok Szörénytornyánál elérték Szerbia határát. IX. 7: ~ hadat üzent Mo-nak. - IX. 12: Moszkvában aláírták a szovjet-brit-amerikai-rumén fegyverszüneti egyezményt, mely szerint: 1. ~ hadat üzent eddigi szöv-eseinek, 17 hadosztállyal szovjet főparancsnokság alatt részt vesz a hadműveletekben; 2. garantálja ~ban a szöv-es haderők szabad mozgását, internálja a ném. és m. hadsereg tagjait, szabadon engedi a háború alatt a szöv-esekkel együttműködőket; 3. az SZU-tól elrabolt értékeket visszaadja, minden 'fasiszta szervezetet' föloszlat; 4. az 1940. VI. 28-as szovjet-oláh határt visszaállították, érvénytelenítették a II. bécsi döntést, az oláhokat 300 millió $ kártérítésre, a 2,5 milliós megszálló haderő eltartására is kötelezték. - X. 17: a moszkvai Sztalin-Churchill érdekeltségi fölosztás szerint ~ 9:1, Mo. 5:5 arányban szovjet ill. Ny-i érdekter. (Mo. megszállása ezt módosította). Foksánban szovjet elosztó hadifogolytábort rendeztek be, X. 4: a szovjet és oláh csapatok elfoglalták Tordát, X. 11: Kolozsvárt, X. 12: Nagyváradot, X. 13: Szamosújvárt, X. 25: a m. és ném. csapatokat visszanyomták a trianoni határokig. X. 16: megalakult a Romániai M. Népi Szöv., csatlakozott az oláh népfrontos Nemz. Dem. Fronthoz. IX. 22-XI. 14: az oláh bandák (voluntárok) vérengzései miatt É-Erdélyben bevezették a szovjet közigazg-t. Az oláhok 248 ezer katonája részt vett I. 19: Kassa, II. 13: Bp., II. 23: Rozsnyó elfoglalásában, kb. 100 ezer sebesültet és halottat vesztettek. -

1945. I: Kolozsvárt a Ferenc József Tudegy. (1872-1944) helyén, tanáraival és tulajdonaiból megalakult m. tannyelvű Bolyai Egy. II. 6: a Nemzetiségek Statútuma papíron egyenlő jogokat biztosított minden állampolgárnak nemzetiségre, nyelvre, fajra és vallásra való tekintet nélkül. A II. 27-i, népfrontkormányt követelő szovjet jegyzék után III. 6: kinevezett Ekésfront vez-je, Petru Groza kormánya III. 8: visszaállíthatta az oláh közigazg-t. III. 23: a földreform kisajátított minden 50 ha-nál nagyobb, ill. minden ~val hadban álló országba ill. VIII. 23. után külf-re menekült személy birtokát, 1.468.000 ha-t, amit 918.913 nincstelen ill. törpebirtokos között osztottak szét (átlag 1,3 ha-t családonként), ezzel a földbirtokos oszt. megszűnt. III. 30: a 217. sz. törv. alapján a „fasiszta magatartású” papok 'tisztogatásakor' 196 m. és 7 oláh papot, VII. 1: 30 lelkészt és hitokt-t távolítottak el állásából. IV. 4: a 261. sz. törv. csak azok állampolgárságát ismerte el, akik 1940. VIII. 30: állandó lakosok és rumén állampolgárok voltak; a 3822. sz. végrehajtási utasítással a „vélelmezett ellenség” m-ok tízezreit fosztotta meg állampolgárságától és vagyonától. IV. 8: megkezdték a zsilvásárhelyi internálótábor kb. 1500 m. lakójának szabadon engedését. V. 8: szovjet-rumén gazd. szerződéssel vegyesváll-okat (pl. Szovrompetrol) hoztak létre. VII. 11: az 526. sz. rendelettel a kolozsvári népbíróság hatályát egész Erdélyre kiterjesztették, 1946. IV-ig elítéltek 364 m-t és 40 oláhot. VIII. 18: Mihály kir. fölszólítására a szovjetek támogatta P. Groza min-eln. nem mondott le, ezért a kir. 1946. I. 8-ig nem írt alá rendeletet („királyi sztrájk”). X. 19: a Rumén Komm. Párt az 1944 óta irányító trojka helyett főtitkárául Gheorghe Gheorghiu-Dejt vál. XI. 8: Orvosi és Gyógyszerészeti Int-et alapítottak Marosvásárhelyt. - 1946. III. 14: Kolozsvárt kezdődött perekben gyilkosságokért 63 m. vádlottból 22-t halálra, 7-et életfogytiglanra ítéltek, még 7 csoportos pert rendeztek. V. 6-18: Bukarestben a 24 háborús bűnös perében 13 főt halálra, 4-et életfogytiglani, 2-t 20 évi, 5-öt 15 évi fegyházra ítéltek (Antonescut és 3 társát VI. 1: agyonlőtték), a Regátban és D-Erdélyben 187 elmarasztaló ítéletből 29 halálos (kir. kegyelemmel többségük életfogytiglan), É-Erdélyben 481 ítéletből 100 halálos, 163 életfogytiglani; elítéltek 372 m-t, 82 ném-et, 26 oláhot. V. 17: Dem. Pártok Blokkja (DPB) néven a Rumén Komm. Párt, a Szocdem. Párt, a Nemz. Liberális Párt (Gheorghe Tătărescu), a Nemz. Parasztpárt (A. Alexandrescu), az Ekésfront és a Nemz. Néppárt választási szöv-et kötött (a XI. 19-i választásokon legyőzte a polg. pártokat, melyeket 1947-48: megszüntettek, vezetőiket letartóztatták). V. 24: a 384. sz. rendelettel visszaadták a csíki magánjavakat úgy, hogy tulajdonosai a SOVROLEMM (szovjet-oláh fakitermelő vegyesváll.) alapító tagjai lettek. VI. 22: a 455. sz. rendelettel megszüntették a népbíróságokat. VI. 24: a szerzői jogi törv. csak az oláh nyelvű műveknek adott jogvédelmet. VII. 13: az új választási törv. szavazati jogot adott a nőknek, a katonáknak s az áll. tisztviselőknek; a szenátust megszüntették; az egykamarás parlamentben a 88,2%-os részvétellel tartott választásokon a Dem. Pártok Blokkja 68,7%-kal a 414 mandátumból 347-et, a M. Népi Szöv. 8,2%-kal 29-et szerzett. IX. 20: az anyanyelv használatáról szóló törv megtiltotta a „névelemzést”. X. 13: Kolozsvárt megnyitották a M. Zene- és Színműv. Főisk-t. XI. 19: a párizsi békekonf-n előterjesztették: 1938-as árfolyamon 813.784.055 $ kárt okozott No. ~nak. XI. 23: a 936. törv. 2 m. tanker-et létesített (ezeket 1948. IX. 1: megszüntették). XII. 20: államosították a Nemz. Bankot. - 1947. II. 10: a →párizsi béke visszaállította a trianoni m-oláh határt, többi szomszédjával visszaállította ~ 1941. I. 1-i határait. A Dunát szabad nemzetk. hajóútnak nyilvánították; a Kígyó-szg-et (1878 óta ~ birtokolta, és Eu. egyetlen lepratelepeként használta) ~nak ítélték. 1948. II. 20. k. kiutasították ~ból Andrea Cassulo p. nunciust. IV. 24: m. értelmiségiek és polg-ok tömeges letartóztatásuk után ítélet nélkül a pitești internálótáborban raboskodtak. IV. 30-i interpelláció szerint a költségvetésből kifelejtették az erdélyi magyarságot. V. 9: megszigorították a letelepedést az erdélyi nagyvárosokban, a lakáslefoglalásokkal folytatódott a városok oláhosítása. V. 30-VI. 4: Kolozsvárt az „Erdély partizánjai összeesküvés” perében (a bpi M. Közösség pere megfelelőjeként) 9 főt 5-15 é., 24 főt 1,5-2 é. börtönre ítéltek, 17 főt fölmentettek.

VII. 15: J. Maniut és más komm-ellenes politikusokat tartóztattak le (XI. 11: életfogytiglanra ítélték), a Nemz. Parasztpártot VII. 30 k. föloszlatták. VIII. 13: a nemzetiségi isk-k tanerőinek létszámát „költségvetési megtakarítás miatt” 30 %-kal csökkentették (1947/48: 2891 állást szüntettek meg). VIII. 22: a 'háborús bűnösök' ügyeinek fölülvizsgálása ürügyén csak Kolozsvárt 47 m-t tartóztattak le. Ősztől fölszólítás nélkül lőttek a határsértőkre. IX. 15: megkezdték az erdélyi m. hadifoglyok elengedését a foksáni táborból (itt 1946: 36 ezer m. hadifoglyot őriztek), a Bákó megyei Klézsén, Lészpeden, Rákosfalván és Újfalun m. isk-t nyitottak. IX. 27: megalakították 9 párttal a Komm. és Munkáspártok Tájékoztató Irodáját (Kominform). X. 16: elbocsátották a Bolyai Egy. 15 oktatóját; Marosvásárhelyt megnyitották az Egy. Gyógyszerészeti Karát. XI. 28: a Kolping Kat. Legényegyletet beolvasztották a M. Népi Szöv-be. XI. 30-: útlevelet csak az Állambiztonsági Hiv. adhatott. XII. 30: Mihály kir-t lemondatva kikiáltották a népközt-ot. - 1948. I. 19-: az engedély nélküli határátlépőt 3-10 é. fogházzal, a külf-ön maradót állampolgársága megvonásával büntették. I. 25: Erdély lakossága 3.420.859 fő (ebből 1.481.903 m. [25,7%], a Regátban 17.948 m-t találtak, holott 1930: 23.894 moldvai m-t [csángót] írtak össze, 1948: 6618-at). Ekkor ~ban a magyarságot 2671 el. isk-ban 4205 tanító, 184 középisk-ban 2035 tanár, 1 egy-en 3500 hallg-t 280 oktató okt. II. 21-23: a komm. és a szocdem. pártot osztályharcos alapon Román Munkáspárt (RMP) néven egyesítették, a Közp. Biz. főtitkára Gh. Gheorghiu-Dej; megkezdték a párton belüli tisztogatást. II. 27: a választásokon a Népi Dem. Arcvonal (RMP, Ekésfront, Nemz. Néppárt, M. Népi Szöv.) a parlamenti helyek 95%-át szerezte meg. III: a csángók között Mo-ra való kivándorlásra buzdító oláh suttogó propaganda kezdődött. A III. 10: hatályba lépett rumén-szovjet barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződéssel a Kígyó-szg-et az Ukrán SZSZK-hoz csatolták (amit olajlelőhelyként föltételezve, az 1961-i határkijelölés megerősített). IV. 13: az új alkotmánnyal megkezdték ~ szovjet mintájú átalakítását: államosították a gyárakat, a bányákat. A Kominform VI. 22: Bukarestben kizárta tagjai közül a Jug. Komm. Pártot, a komm. pártokban a tisztogatásokat műperek követték. - VI. végén „papi bűnszövetkezetet” lepleztek le, A. Russu nagybányai g.k. és Scheffler János szatmári r.k. pp-kel. VI. 17: ~ fölmondta a Vatikánnal 1927: kötött konkordátumot. VIII. 3: államosították az egyh. isk-kat (a gyulafehérvári egyhm-ben 12 óvodát, 173 el. isk-t, 10 főgimn-ot, 2 tanítóképzőt, 1 óvónőképzőt, 1 mezőgazd., 1 iparisk-t, 17 nevelőint-et, 2 árvaházat; a m. isk. egy részét szakisk-vá alakították, nem mindegyikben lett m. tagozat), az 1. o-tól kötelezővé tették az oláh nyelvet (→Lex Apponyi), VIII. 4: a 177. sz. „vallási kultusz” rendelettel csak a gyulafehérvári ppséget ismerték el, a szatmár-nagyváradi és a temesvári esp. ker. lett, a kör- és pásztorlevél kiadását vallásügyi min. engedélyhez kötötték. - VIII. 30: Népbiztonsági Főigazgatóság (→Securitate) néven létrehozták a pol. rendőrséget. IX: államosították a vasúttársaságokat, a szolgáltatásokat (pl. a szállítást). X. 1: Kolozsvárt az 1800 g.k. pap kongresszusán csak 430 fő jelent meg, ennek 38 küldötte X. 3: kérte, 'fogadják vissza őket' a g.kel. egyházba (csak 400 fő tért át; a kb. 1,6 millió g.k. hívő 'visszatérése' után a g.k. egyházat XII. 1: megszüntették). XI. 3: államosították az eü. intézményeket (pl. a csíkszeredai Szt Vince Kórházat), a mozikat, XII. 3: a nyomdákat. XI. 15: betiltották az előző évi tankv-ek használatát. XII. 12: O'Hara p. nuncius Bukarestben temesvári pp-ké szent. Boros Bélát. Az Áll. Tervbiz. a gazd. irányítására 2x1 éves, 1951-: 5 éves terveket dolgozott ki. - 1949. I. 23: a megszüntetett rendőrség és csendőrség helyett „népi milíciát” szerveztek. II. 1: „demokráciaellenes magatartása miatt” törölték a költségvetésből Márton Áron gyulafehérvári, A. Durkovici jászvásári pp-öt, Maczalik Alfréd knk-ot, Adorján Károly osztályfőn-öt és 150 r.k. papot. - I. 25-27: ~ a KGST alapító tagja; bevezették a kötelező beszolgáltatást, korlátozták a termények piaci értékesítését. II. 26: a 161. sz. rendelettel vagyonuk elkobzásával föloszlatták a r.k. egyes-eket. III. 2: kisajátították az 50 ha-nál nagyobb mintagazdaságokat (össz. 342.319 ha földet), a földbirtokosságot megszüntették, s az ún. Bărăgan kényszerlakhelyre (Bukaresttől D-re) hurcolták. IV. 2: a szövetkezetesítési rendelettel 1950-ig kb. 4 ezer szövetk-et alapítottak.

V. 25: elhatározták a Duna-Fekete-tenger csatorna építését (az 1953-ig tartó építkezéseken főleg pol. foglyokat - sokukat ítélet nélkül - dolgoztattak). VI. 12: e korszak utolsó csíksomlyói búcsúja kb. százezres tömeggel. VI. 21: ordináriusok kinevezése után Márton Áron tárgyalásra autózott Bukarestbe, amikor a tövisi úton a Securitate letartóztatta. - VI. 12-i rendelettel városonként csak egy izr. hitközséget engedélyeztek, VI. 26: megnyitották az Erdélyi Múz. Egyes. már államosított levtárát. VII. 31: a 180. sz. rendelet 15 kat. szerzetesrendet föloszlatott (a g.kel. bazilita rendet nem). IX. 2: ~ összes biztosító int-ét megszüntették. IX-: Moldvában 22 isk-ban kezdték el az okt-t m-ul. XI. 3: m. értelmiségieket tartóztattak le azzal a váddal, hogy Tito ügynökei (1950 nyarán még vallatták őket, többeket 1951. VIII. 7: a Márton Áron-perben ítéltek el). XII. 1: a g.k. egyh. minden egyhm-jét és közösségét megszüntették, tulajdonuk az államé és a g.kel. egyházé lett; minden társad. szervezetet föloszlattak (köztük az ASTRA-t is). - 1950. IV. 27: Marosvásárhelyt 120 'békepap' megalakította a Kat. Akcióbiz-ot (elnöke Ágotha Endre nyárádselyei plnos). VI: megszerezték a Kat. Státusban alakított Időközi Biz. vez-ét. VII. 4: kiutasították Patrick O'Hara p. nunciust. VII. 11: a 153. sz. rendelet alapján 10 napon belül be kellett szolgáltatni a „régi egyházi anyagokat”. IX. 8: az 5/150. sz. törv. ~ban a megyék helyett 28 tart-t alakított (Erdély 22 megyéjéből 11 tart. lett, a Sztalin tart. része lett Csík és Háromszék D-i fele). X. 26: az RMP KB jóváhagyta ~ 1951-60: 10 é. villamosítási tervét. - 1951. I. 7: Moldvában 35 négyo-os, és 4 héto-os m. isk-ban tanítottak. II. 1: a levéltárakat a Belügymin. felügyelete alá helyezték. II. 22: Kolozsvárt több tucat m. értelmiségit tartóztattak le, ítélet nélkül a funduleai gumipitypang-ültetvényre, majd a Duna-Fekete-tenger csatorna építéséhez hurcolták őket. III. 20: letartóztatták Sándor Alajost, →Boga Alajost, →Gajdátsy Bélát (a börtönben meghaltak), →Czumbel Lajost, →Boros Bélát. VII. 30-VIII. 7? Márton Áron és társai perében Márton Áront életfogytiglani kényszermunkára, 10 év nehéz börtönre (1955: szabadult); Korparich Edét 5 év, Szász Pált 10 év nehéz börtönre (Ocnele Mare-n éhen halt), Lakatos Istvánt 10 év nehéz börtönre, 25 év kényszermunkára (1964. VIII. 5: szabadult); Kurkó Gyárfást 10 év nehéz börtönre, 25 év kényszermunkára (1964. VIII. 5: elmebetegként szabadult); Teleki Ádámot 10 év nehéz börtönre, 15 év kényszermunkára (1958: egyéni kegyelemmel szabadult); →Venczel Józsefet 5 év nehéz börtönre, 12 év kényszermunkára (1961. I. 11: szabadult); Bodor Bertalant (bankig.) 5 év nehéz börtönre, 12 év kényszermunkára (1955: szabadult). - VIII. 21: Csíksomlyóról éjjel elhurcolták a szerz-eket, az épület teljes berendezését elkótyavetyélték, épületüket a Néptanács IX. 3: a helyi tanoncisk-nak adta, a többi ferences ktorból elhurcoltakkal együtt Máriaradnára internálták őket. VIII. 24: letartóztatták →Jakab Antalt, →Dávid Lászlót →Erőss Lajost s több r.k. papot. IX. 10-17: a bukaresti „vatikáni kémper”-ben Pacha Ágoston pp-öt 18 év, Boros Bélát életfogytiglani kényszermunkára, Schubert pp-öt életfogytiglani fegyházra ítélték. - Az 1952. I. 26-i pénzreformmal egyidejűleg rendezték az árakat, a lejt a rubelhez igazították (1 rubel = 2,8 lej), a régi lejt I. 31-ig lehetett bonyolult kulcs alapján beváltani (ez volt a paraszti 'pénzfölösleg' megcsapolása). IV. 15: Bözöd 'kollektivista falu' lett. - VI. 2: Petru Grozát a RNK Nagy Nemzetgyűl. elnökségének elnökévé, Gh. Gheorghiu-Dejt min-elnökké vál.; megszüntették a nemzetiségi min-ot. V. 27: az RMP KB ülésén Dej „nemzeti” vonala győzött a nemzetközi „moszkovitákkal” (Vasile Luca, Anna Paukert) szemben, a testvérpártokhoz igazodva megteremtették 'személyi kultusz'-át. VIII: Bákó megyében 40 csángó isk-ban tanítottak m-ul; megszüntették a Bolyai Tudegy fil. karát. IX. 24: elfogadták a szovjet mintára készített új alkotmányt. IX. 27: a 28 tart-t 18-ra csökkentették, az iparosítással megkezdték a m. többségű városok népességarányának megfordítását; a Székelyföld nagy részén megalakították a →Magyar Autonóm Tartományt, a 740.381 lakosból 539.669 m. (77,3 %), ezzel 'megoldották ~ban a nemzetiségi kérdést'. XI. 1: a rossz termés miatt a Székelyföld kivételével csökkentették a mezőgazd. adókat. XI. 25: a felekezeti értekezleten a vallási vezetők hűségnyilatkozatot tettek a 'párt és a nép' mellett. A XI. 30-i választásokon az addigi 39 helyett 33 m. képviselő jutott be a Nagy Nemzetgyűl-be. -

1953. II. 7: az Ekésfront, majd a M. Népi Szöv., stb. föloszlatása. - 1954. IV. 16: kivégezték az 1948: bebörtönzött L. Pătrăscanu 'nemzeti' komm. elhajlót. - 1955. V. 14: ~ az osztr. államszerződés előtti napon megalakított Varsói Szerződés tagja. XII. 14: ~t 16 állammal együtt fölvették az ENSZ-be. - 1956. X. 30: Temesvárt többezres diáktüntetés a m. forr. mellett, melynek leverésére X. 31(?): ~ból szovjet harckocsi-alakulatok érkeztek Mo-ra; ~ katonái részvételét is fölajánlotta a SZU-nak. XI. 22: Gh. Dej első komm. pártvezérként járt Bpen, e napon a jugoszláv követségről kicsalt és szószegéssel elfogott Nagy Imre-csoport tagjait a mátyásföldi repülőtéren Gh. Dej Walter Romannal meghívatta ~ba, viszautasítás után a SZU a csoportot ~ba internálta. Az „ellenforradalmár” m-ok elleni első perben Marosvásárhelyen (ahol 514 főt ítéltek el) XII. 15: Kelemen Imrét 10 é., 7 társát 4-8 é. börtönre ítélték; az első hullámban kb. 10 ezer m-t hurcoltak meg v. vertek félholtra. 1957. III. 15: Petőfi fehéregyházi síremlékének megkoszorúzásáért 5-en 25 é., 22-en 20 é., 14-en 18 é. nehézbörtönt, 40-en 5-15 é. börtönt kaptak. Temesvárt 1958: a →Szoboszlay-perben a 11 halálra ítéltből 10-et kivégeztek; →Ráduly István brassó-bolonyai plnost 20 é., Tordán 2 m-t 18-18 é. nehézbörtönre ítéltek, stb. - 1957. IV. 15: egyezményt kötöttek a szovjet csapatok ~i állomásoztatásáról, melyeket 1958. VII. 26-ig kivontak ~ból. - 1959. III: Kolozsvárt megszüntették a Bolyai Tudegy-et, beolvasztása után neve: Babeș-Bolyai Egy. - 1960. XII. 19: a M. Autonóm Tart. átszervezése után a →Maros-Magyar Autonóm Tartomány lakóiból 62,2% m., 35% oláh. - 1963. IV. 8: ~ keresk. egyezményt kötött a Kínai Népközt-gal. - 1964. III: közvetítési kísérlete Moszkva-Peking között. IV. 22: az „áprilisi nyilatkozat”-ban bejelentette: minden szoc. államnak joga van megváltoztatni a szocializmus építésének formáit és módszereit. - 1965. III. 19: meghalt Gh. Gheorghiu-Dej, III. 22: Nicolae Ceaușescut (1918-89) vál. az RMP KB első titkárává. VII. 24: a IX. pártkongressz. után a párt neve ismét Román Kommunista Párt. VIII. 21: kikiáltották a Román Szocialista Közt-ot, új alkotmányt vezettek be. VIII. 27: megalapították a krajovai egy-et. - 1967. XII. 9: Ceaușescut az Államtanács elnökévé vál. - Az 1968. II. 16-i közigazg. reform bevezette a megyék és municipiumok rendszerét. VI. 21: új büntető törvénykv-et fogadtak el. VIII. 20: ~ nem vett részt Csehszl. 'baráti megsegítésében', nyilatkozatában a jogegyenlőséget s a be nem avatkozást hangoztatta. Ceaușescu a Ny-i államok diplomáciai és gazd. támogatását fölhasználva megpróbált dinasztiát alapítani, gyakori külf. útjait fölhasználva propandájában magát a „Kárpátok Géniuszának”, akad. taggá tett feleségét, Elenát a legnagyobb tudósok egyikének reklámozta, tud. írás nem jelent meg tőlük idézett mondat nélkül. Az 1970-es évekre a Securitate segítségével korlátlan hatalomra tett szert. családtagjaival és lekötelezettjeivel töltötte be a legfelső párt-, ill. áll. tisztségeket. Nagyszabású nehézipari fejlesztései a belső viszonyok kiegyenlítetlensége miatt gazd. válságba vitték ~t. - 1971. VII. 14: megindították a Vaskapu-vízerőmű 5. sz. áramfejlesztőjét, X. 12: megnyitották a brassói egy-et. - 1972. II. 24: a Kádár Jánossal (1912-89) aláírt barátsági szerződés szabad kezet adott az erdélyi magyarság ellen. VII: Ceaușescu tervet készíttetett a „homogenizálásról” (a nemz. sajátosságok eltörléséről) és a „szisztematizálásról” (a falu és a város közötti különbségek eltüntetéséről). V. 13: átadták a Vaskapu-Bukarest 400 kilovoltos áramvezetéket, V. 16: fölavatták a Vaskapu vízierőmű- és hajózási rendszert, X. 16: megnyitották az I. (azután évenkénti) bukaresti nemzetk. vásárt. - 1974. III. 28: Ceaușescut ~ államelnökévé vál. - 1975: ~ megkapta az USA-tól a legnagyobb keresk. kedvezményt. - 1977. II: az emberi jogok ügyében írt nyílt leveléért letartóztatták, majd száműzték ~ból Paul Gomát. VIII: leverték a zsilvölgyi bányászok sztrájkját. - 1981: összeomlott a közellátás, szigorú takarékossággal megkezdték ~ államadósságának fizetését, következményeként 1982-83: minden áru hiánycikk lett, a lakosság vásárlóereje 40%-kal csökkent. - 1986: megkezdődött a m-ok menekülése ~ból Mo-ra. - 1987: munkástüntetések Brassóban. - 1988. VI. 27: százezres tüntetés a bpi Hősök terén a „népirtó Ceaușescu-rezsim” ~i falurombolása ellen. -

1989. II-III: az ENSZ emberi jogi biz-a ~t elítélő határozatot hozott. XI. 21: az RKP 14. kongresszusa Ceaușescut egyhangúlag első titkárrá vál. A kongressz. előtt szerveződött Nemz. Megmentés Frontja Párizsban közölt nyílt levelében 14 pontban kérdezte meg Ceaușescutól, miért van nyomor~ban. A titkosszolgálatok (KGB, CIA) háttérmunkájával XII. 16-17: Tőkés László ref. lelkész meghurcoltatását fölhasználva tüntetések kezdődtek Temesvárt, ami a televíziók közvetítette fegyveres összetűzésekbe torkollott. Néhány napos vérengzés, a tüntetők, a hadsereg s a Securitate közötti összetűzések, a hírháború félretájékoztatásai után (pl. 500 v. 10.000 halottról, Temesvárt utóbb friss tömegsírban 4630 holttestet találtak, tetteseknek a „terroristákat” hirdeti a propaganda) XII. 22: a Nemz. Megmentés Frontja vette át a hatalmat, föloszlatta a RKP-t (de megőrizte hierarchiáját), Ceaușescut és nejét menekülés közben letartóztatták, XII. 24: Bukarestben bejelentették a forr. győzelmét. XII. 25: Tîrgoviștében Ceaușescut és nejét rögtönítélő bírósági tárgyalás után agyonlőtték. - 1990. I. 1: föloszlatták a Securitatét; Bukarestben a hatalmon maradt komm-k ellen tüntettek. Marosvásárhelyt a III. 16-20-i m. tüntetések miatt III. 21: m-ellenes pogromot szerveztek (utóbb sértett m-okat ítéltek börtönre). V. 20: elnöki és parlamenti választásokat tartottak; Ion Iliescut (a RKP KB egykori propagandafőnökét, utóbb jászvásári, majd temesvári párttitkárát) 80%-kal ~ elnökévé vál., a Megmentési Front megszerezte a szavazatok 66,3%-át, a ~i M. Demokraták Szöv-e 7,2%-kal 41 mandátumot szerzett. VI. 13-15: „újfasiszta veszély”-re hivatkozva Bukarestbe rendelt bányászokkal verették szét a komm-ellenes diákok és értelmiségiek tüntetéseit. VI. 28: a reformkomm. Petre Roman min-eln. a nomenklatúra-burzsoáziának biztosította az uralom folytonosságát. - 1991. V. 20: Berevoiești faluban (Argeș megye) a Securitate elrejtett iratai között a m. kérdés akár pogrommal történő „végső megoldása” tervezeteit, értelmiségiek listáit találták meg, amit P. M. Băcanu, a Romănia Liberă főszerk-je nyilvánosságra hozott. VI. 24: ~ semmisnek nyilvánította a Molotov-Ribbentrop paktumot, Besszarábia, É-Bukovina és a moldvai Hertsa szovjet bekebelezését. IX. 24-28: bányászsztrájk a Zsil völgyében, bányászok Bukarestben elfoglalták a parlament épületét, megbukott P. Roman reformkomm. kormánya. XI. 28: ~ bejelentette igényét Besszarábiára, É-Bukovinára s a moldvai Hertsa vidékére, ennek megvalósítására létrehozták az Egyesülés Nemz. Tanácsát. XII. 8: a 20,4% ellenszavazattal bevezetett új alkotmány a fr. típusú elnöki rendszert honosította meg. - 1992. I: a népszámláláskor ~ 22,8 millió lakosából 89,4% oláh, 7,1% m. A Nemz. Megmentési Front, ill. a szakadásával IV. 30: létrejött Dem. Nemz. Megmentési Front (1993-tól Szociális Demokrácia ~i Pártja, PDSR) kormányzása idejét a növekvő pénzromlás és munkanélküliség, megoldatlan társad. feszültségek jellemezték. IX. 27: Iliescu pártja (DNMF) 27,7%-kal győzött a választásokon (az elnökválasztást 61,3%-kal nyerte. IX. 24: ~ és Szlovákia barátsági szerződést kötött. -

1996. IX. 16: Temesvárt - 4 é. tárgyalás után - aláírták a román-m. alapszerződést. XI. 3: a ~i Dem. Konvencióba (CDR) tömörült pártok 30,2%-kal 122 mandátumot szerezve nyerték a választásokat, az ~i M. Demokrata Szöv. (RMDSZ) 6,6 %-kal 25 mandátumot kapott, az RMDSZ részvételével 2000-ig irányították ~t. XI. 17: az elnökválasztás győztese, Emil Constantinescu 54,4%-kal győzött I. Iliescu ellen. - A 2000. XI: parlamenti választásokat a PDSR nyerte meg, s az RMDSZ, a Nemz. Liberális Párt és a Dem. Párt külső támogatásával kisebbségi kormányt alakított. 1997. X. 18: törv. tiltotta el a Securitate ügynökeit a közéleti feladatok ellátásától (az ügynökök névsorát nem hozták nyilvánosságra). - M. népességkutatás szerint 1918-2004: az Erdélyből elűzött, kivándorolt m-ok száma kb. 600 ezer fő. Évtizedes huzavona után 2006. I. 3: megnyitották Csíkszeredában a m. főkonzulátust, az első főkonzul Szabó Béla. - Érsségei és ppségei: 1077: Nagyvárad, 12. sz: Gyulafehérvár, 1721: Fogaras, 1777: Nagyváradi román, 1804: Szatmár, 1853: Lugosi román, Szamosújvár, 1854: Gyulafehérvári román, 1884: Jászvásár, 1883: Bukaresti román, 1930: Temesvár, Máramarosi román. - Gherlában 1930: az örm. kat-oknak ordinariátust szerveztek. 88

Jancsó Benedek: A román nemzetiségi törekvések története és jelenlegi állapota. 1-2. köt. Bp., 1896-99. - Az erdélyi egyhm. és a román impérium. Uo., 1920. - Jancsó Benedek: A román irredentista mozgalmak tört. Uo., 1920. - Az erdélyi román földbirtoktörv-ek. Uo., 1921. - Az erdélyi tört. egyházak és Ro. Uo., 1921. - Conférence de Paris de la paix, 1919. Az 1919. évi párisi békekonferencia kulisszatitkaiból. Hogyan állapították meg Nagy-~ határait? Uo., 1922. - A kisebbségek védelme tárgyában a szövetséges és társult főhatalmak, valamint ~ között 1919. december 19-én Párizsban kötött szerződés és az erdélyi magyar kisebbség sérelmei. Uo., 1922. - Reszegi Lajos: ~ címere és a dákó román törekvések. Berettyóújfalu, 1934. - Oberding József: Az ó~i magyarság. Pécs, 1940. - Elekes Dezső: Hazánk, népünk, szomszédaink. Az ezeréves, a trianoni és a megnagyobbodott Mo. ismertetője. Bp., 1940. (A M. Stat. Társ. kiadványai 13.) - Mikó 1941:17. - M-ok és románok. Szerk. Deér József, Gáldi László. 1-2. köt. 1943-44. - Groza Péter: A börtön homályában. Nagyvárad, 1945. - Makkai László: M-román közös múlt. Bp., 1948. - Salacz 1975:76. - Történeti kronológia. 2. köt. Jelenkor. Bukarest, 1976. - 70 év. A romániai magyarság tört. 1919-1989. Szerk. Diószegi László, R. Süle Andrea. Bp., 1990. (A Magyarságkutatás kvtára 5.) - Kincses Előd: Marosvásárhely fekete márciusa. Uo., 1990. - Raffay Ernő: A vajdaságoktól a birod-ig. Az újkori(?) ~ tört. Szeged, 1989. - ~ 1944-1990. Gazd- és politikatört. Összeáll. Hunya Gábor. Bp., 1990. (East-European-non-fiction) - Ring 1992. VIII. 26. (Kosztin Árpád: Sírrombolók és tp-építők Erdélyben) - Bandholz, Harry Hill: Napló, nem diplomata módra. Román megszállás Mo-on. Dabas, 1993. - Carp, Matatia: Holocaust ~ban. Tények és dokumentumok a ~i zsidók pusztulásáról 1940-44. Ford. Takács Ferenc. Uo., 1993. - Vincze Gábor: A ~i m. kisebbség. tört. kronológiája 1944-1953. Bp-Szeged, 1994. - Fehér kv. az 1944. őszi m-ellenes attrocitásokról. (Összeáll. Gál Mária, Gajdos Balogh Attila, Imreh Ferenc) Kolozsvár, 1995. - Raffay 1995:15. - A moldvai magyarság bibliogr-ja. Összeáll. Halász Péter. Bp., 1996. (Csángó füzetek 1.) - Kocsis István: A meztelen igazságért. A román-m. viszony megromlásának tört. Uo., 1996. - Durandin, C.: A román nép tört. Ford. Uo., 1998. - Fráter Olivér: Erdély román megszállása 1918-1919. Tótfalu, 1999. - Pándi 1999. - Kosztin Árpád: M-ellenes román kegyetlenkedések Erdélyben. 2. kiad. Bp., 2000. - Balogh L.: ~ tört. (2001). - Földünk 2000:269. - AP 2005:1037.