párszik: Indiába került perzsák. - A muszlim arabok már 1 évvel →Mohamed halála után, Kr. u. 633: betörtek Perzsiába. →Zaratusztra vallását nem ismerték el →könyvvallásnak (mint a zsidókat és a keresztényeket), elnyomták őket és megakadályozták vallásuk gyakorlását, ezért azok arra kényszerültek, hogy a sivatagi falvak magányába (Jazd-fennsík) vonuljanak vissza v. kivándoroljanak. A 9. sz: az iszlám elnyomás elől ismét sokan Pakisztánba v. ÉNy-Indiába, Szanjanba menekültek. 936: Szanjan fejed-e megengedte nekik, hogy letelepüljenek és szabad vallásgyakorlást biztosított számukra (itt nevezték őket ~nak, 'perzsáknak'), sőt azt is megengedte, hogy tp-ot építsenek. Átvették a gudzsarati nyelvet és sok mindenben alkalmazkodtak a hindu szokásokhoz. Amikor később a hindukat is megtámadták a muszlimok, a ~ is szembeszálltak velük. A háborút ugyan elveszítették (mogul-birodalom), de vallási önállóságukat megőrizhették. - Amikor az angolok a 17. sz: a Bombay előtti szigeteket keresk. központtá tették (East India Company), sok párszi elfogadta a szabad vallásgyakorlás és a törv. előtti egyenlőség ajánlatát és Bombay-ba költözött. Döntő szerepük volt abban, hogy Bombay a Ny-i part legfőbb kikötője és India gazd. főv-a lett. A gyarmati uralomtól való függetlenséget megszerző Kongresszus Pártban is jelentős szerepet játszottak. A 21. sz. elején mintegy 100 ezer párszi él Indiában. - Vallásuk. A tört. fejlődés hatást gyakorolt a ~ vallására is. Az angolokkal való kapcsolat bizonyos szekularizálódást hozott, ill. Beramsah Schroff (†1929) alatt a →teozófia sajátos irányzatához vezetett. A legtöbb párszi azonban kitartott atyái hagyományos vallása mellett és változatlanul gyakorolja az örökbe kapott rítusokat: 1. Naudzsate (beavatás). 9 é. korukban lépnek a gyermekek „az Isten seregébe”, és elkötelezik magukat a rossz elleni és a jó melletti harcra. Ennek az elkötelezettségnek jeléül megkapják a szt inget és a szt zsinórt, s beiktatják őket vallási kötelességeikbe. A szt inget közvetlenül a testen hordják (ez a tisztaság jele), a gyapjú zsinórt naponta ötször kell csomóra kötni és kibontani (a kibontással az imádkozó elutasítja a gonoszt és annak hatalmát, a csomózáskor megígéri, hogy gondolattal, szóval, tettel, cselekedettel jó lesz). - 2. Dakhma (a hallgatás tornya). Mivel a halált a gonosz átmeneti győzelmének tekintik, a ~ hite szerint sok démon van jelen a halálkor. Ezért a temetési szert-oknak kell megakadályozniok a gonosz hatalmának hatékonyságát. Ha egy párszi meghal, halála után lehetőleg mielőbb megmossák, régi ruhákba öltöztetik, és még a halál napján a hallgatás tornyába viszik. A felül nyitott torony kerek, ablaktalan, magas falai vannak, hogy ne lehessen belátni. A holttestet egy pap (mobed, 'a mágia ura') levetkőzteti és a keselyűknek ill. a varjaknak áldozza. Ezen idő alatt a hozzátartozók egy közeli épületben imádkoznak. A papok 3 napon keresztül bizonyos szert-okat végeznek (a lélek várakozási ideje az ítéletig). A 3. napon meghatározott összeget fordítanak jótékony célra, a halott emlékére. A napszítta csontokat később egy gödörbe dobják. A hallgatás tornyai többnyire messze vannak a mindennapi élettől, hogy a gonosz és a halál pusztítása ne gyakorolhasson befolyást az emberek életére. - 3. Tűztemplom. A szt tűz Zaratusztra óta Isten élő képe és szimbóluma. Ez lett a későbbi szentélyek közp-ja (eredetileg a szabadban végezték a tűz tiszt-ét). A csupasz, többnyire dísztelen tp. közp. helyén 2 m magas edény áll a mennyezetig nyúló fal mögött, ahová csak a papok mehetnek be egy ajtón, a hívek csak ablakon keresztül figyelhetik a szt tüzet. Az imádkozó fát adományoz a tűz fenntartására (ez a papok kötelessége) és kis kanál hamut kap helyébe, s állva imádkozik Istenhez. - Közös istentiszt. nincs, de nincs áldozati közösség se. A papok végzik el a „magasabb” rítusokat a hívők helyett, akiknek kötelessége mindenekelőtt a jó gondolatokra, szavakra és tettekre elkötelezett élet, többször kell imádkozniok és a szt tüzet fölkeresniök. A muzulmánok „tűzimádó” gúnynévvel illették a ~at, de ezzel figyelmen kívül hagyják a lényeget, mert a ~ nem a tüzet, hanem a tűz formájában a láthatatlan jó Istent imádják. Ma Pakisztánban, K-Afrikában, NBr-ban, Kanadában és az USA-ban vannak ~. Számuk az egész világon nem több 200 ezernél. Egy kis csop., mintegy 17 ezer párszi él még ma is Iránban, 1300 éve üldözik, elnyomják őket, de határozott hűséggel kitartanak hitük mellett. **

König 1985:245.