Magyar Katolikus Lexikon > P > purim


purim (az akkád pur, 'sorsvetés' szóból): 1. a sorsvetés, mellyel az Agag törzséből való Hamdata fia, Ahasverus kir. második embere meghatározott egy napot, Adar hó (december) 13-át. Ezen a napon akarta az egész birod-ban kiirtatni a fogságban élő zsidókat, bosszúból amiatt, hogy Mardokeus, a zsidó kir. tisztviselő nem hódolt előtte. A teljes tört-et →Eszter könyve mondja el. Mardokeus gyámleánya, Eszter (Hadassza), aki királynői méltóságra emelkedett, megmentette népét, és a pusztulásukra kijelölt napon a zsidók ölték meg ellenségeiket (75.510 embert). - 2. az Eszter kirné által történt szabadulás emlékünnepe Adar 14-15-én: baráti körben tartott örömünnep lakomával és a szegényeknek adott alamizsnával (9,19.22); később böjt is kapcsolódott hozzá (9,31). A ~ot a 2Mak 15,36 Mardocháj-napnak nevezi. A későbbi rabbinista források karneválszerű álarcos mulatságokról beszélnek. A zsinagógában az Eszt-t olvasták, a felolvasást a zsidók ellenségeire szórt rossz kívánságokkal szakították meg (→pilátusverés). **

Singer Leó: ~. Zsidó sors - zsidó szellem. Karcag-Várpalota, 1926. - BL:1509.