pszaltérion (gör.), pszaltérium (lat.): 1. húros hangszer. A Szentírásban a salamoni templomban a kultusz egyik hangszere (1Kir 10,5; 1Krón 13,8; 16,5; 25,1; 2Krón 5,12; 9,11; 20,28; 29,25). A mulatozásnál is használták (Ám 6,5), a babiloni udvarban is (Dán 3,5; 10,15). A Zsoltároskönyv szerint tízhúrú (32,2; 91,4; 143,9); citerával és dobokkal (149) együtt szerepel: „serkenj föl dicsőségem, ~ és citera” (56,9; 107,3); „dicsérjétek az Urat ~nal és citerával” (150,3). - 2. →Zsoltároskönyv