plébánosválasztás: egy település katolikus közösségének önkéntes szabad döntése arról, ki legyen a helyi vallási vezetőjük. - A kk. Eu. legtöbb országában ismeretlen volt, ellentétes volt a római szokásokkal. Kialakítói azon szabad paraszti közösségek (pl. Skandináviában), melyek maguk fedezték tp-uk építésének minden költségét, s tartották el papjukat (ők lettek a tp. kegyurai, fönntartói). - É-Itáliában a 12. sz-tól főleg a városokban honosodott meg, ahol a lakosság alapított tp-ot, a 13-14. sz: elterjedt, a 15. sz: élte virágkorát. Angliában, Fro-ban, Spo-ban ismeretlen, a ném. ter-en nem egységesen kimutatható rendszerben létezett; Szászo-ban és Türingiában a tp. alapítására, berendezésére, más anyagi hozzájárulásra vezethető a ~ engedélyezése. A Rajna-vidéken és Vesztfáliában a közs. önkormányzat megszerezte a ~t, Cseh- és Lengyo-ban a 12. sz-tól észlelhető. Nem volt azonos a ~ joga a →kegyurasággal, de azt a hívek is megszerezhették (elbirtoklással, erőszakkal, vásárlással). ~sal a hívek az alkalmatlan lelkipásztort leválthatták, az ispotályok föllötti városi rendelkezés révén a pléb. fölötti rendelkezést is megszerezték. - Mo-on 1224: az →Andreanum a bíróválasztás jogával együtt megadta a kir. földekre betelepült szászoknak a ~ jogát is (amit nem eredeti szülőföldjükről hoztak, mert ott - Kurze kutatásai szerint - akkor ez még nem létezett). Mo-on e jog a városi kiváltságok egyik legfontosabbja volt. 1244: a pesti kiváltságlevél alapján a budai polgárság ~i jogot kapott a Nagyboldogasszony-tp-ra, aminek kegyuraságát IV. Béla (ur. 1235-70) a Nyulak-szg. apácaktornak adta, ezután a ~ megmaradt, de a tp. bevételeiből részesült a ktor. Az Árpád-korban egyidejűleg nem engedték át a →főkegyúri jogot, csak ~i jogot adtak, úgy, hogy a megválasztást a kegyúrral engedélyeztetni kellett. A mo-i városokban terjedt el leginkább a ~ szokása (Pozsonyban pl. 1337: a polgárok a kir. kegyurasága alatt álló kápt. tagjai közül - a prép. hozzájárulásával - plnost választhattak a kápt. akarata ellenére, akit a prép. megerősített). - Az alapítás jogán is élvezhetett egy csoport kegyúri jogot a tp. fölött, pl. Kolozsvárt is így alapítottak m. pléb-t. - Világi földesuraknál 1273: Kövi (Gömör vm.) kiváltságlevele az első (megmaradt) irat, mely a tp-építési és papválasztási jogról intézkedett. Vsz. egyh. birtokokon korábban fordult elő ~. A városi pléb-k nagy része nem a főesp. és a mpp., hanem közvetlenül az esztergomi érs. hatósága alá tartozott. Ennek alapján a plnosoknak szentszéki bíráskodási jogkörük volt, amit csak 1552: a →trienti zsinat vont meg tőlük. A ~ jelentősége még a saját nyelvű pap biztosítása, mely a hazai nemzetiségek beolvadását lassította. 88

Kurze, Dietrich: Pfarrerwahlen im Mittelalter. Ein Beitrag zur Geschichte der Gemeinde und des Niederkirchenwesens. Köln-Graz, 1966. - Fügedi 1981:303. - Kubinyi 1999:269.