🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > P > papírmalom
következő 🡲

papírmalom: papírgyártó műhely. - A nyomdák terjedésével az alapanyagot kezdetben Lengyo-ból, Bajoro-ból, Itáliából, Abádi Benedek, Bornemissza Péter, Telegdi Bécsből vásárolták. Hazánkban az első ~ot 1546: Brassóban, a Vidombák partján Hans Frühe lengy. papírkészítő Fuchs János és Benkner János költségén állította, bizonyára ezt használta a Honterus-nyomda. 1573: Szeben város kérelmére Báthori István fejed. (ur. 1571-86) megengedte, hogy ott ~ot létesítsenek, gyártmányait egész Erdélyben árusíthassák. A Zott-patak partján a talmácsi telken 1233 Ft-ért fölépítették, kezelésére 1574: a wittenbergi Berger György vállalkozott, aki az írópapír báláját 10, a nyomópapírét 9 Ft-ért szállította (1 bála = 10 rizsma, 1 rizsma = 20 könyv, 1 könyv = 25 ív). Utóbb Kolozsmonostoron, Déván, Gyulafehérvárt, Görgényben is létesítettek ~okat, de ezek gyártmányai gyengébb minőségűek voltak. - Az első ismert szepességi ~ot 1613 k. a Lőcse közelében levő Teplicen állította föl Spielenberg Sámuel városi orvos. Ennek vízjegye - Ballagi Mór szerint - hármas halomból kiemelkedő kettős kereszt, melyre kétfelől oroszlánok ágaskodnak, fölötte 9 ágú korona. 1640-93: a nagyszombati nyomda a Pálffy-féle bazini ~ termékeit használta, mely az 1620-as években már létezett. A 17/18. sz. fordulóján a Zimány-féle szentmihályi (Liptó vm.) ~tól vásárolt, melynek zálogbirtokosa volt. A nagyszombati koll-nak Znióváralján (Turóc vm.) saját ~ai voltak, melynek bérlői papírban fizették bérleményük díját. 1709: egyik bérlője évi 8, a másik 6 bála irodai nyomópapírt küldött, csak az évi 100 bála fölötti termelését értékesíthette szabadon. 88

Gulyás 1961. II:287.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.