🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > P > Pétervárad
következő 🡲

Pétervárad, v. Szerém vm. (Petrovaradin, Szerbia): 1. ciszterci apátság. IV. Béla még hg. korában, 1234: anyja, Gertrúd kirné gyilkosának, Gurwey Péternek elkobzott várában és birtokaiból ciszt. apátságot alapított Bélakút (Belae Fons) néven. A szerz-ek a champagne-i Troisfontaines-ből jöttek. IV. Béla 1237: ünnepélyes alapítólevelet és kiváltságokat adott a monostornak, bőven ellátta szerémi és bácsi birtokokkal, sójövedelemmel, Budán pedig átengedte a Szt Gellért kir. egyház és a hozzátartozó sasadi és budaörsi kpnák kegyuraságát, bortizedeit. - Az alapítólevélből nem állapítható meg, hol épült fel a monostor, vsz. azonban, hogy kezdettől fogva a ~i hegyen állt. IV. Béla 1246: tervezte ugyan áthelyezését, feltehetően várat akart építtetni a hegyen újabb tatárveszedelemre gondolva, az apátság azonban megmaradt régi helyén és erődítés épült köré. Mo. legnagyobb jövedelmű apátságai közé tartozott. 1344: a kalocsai érs. pápai engedéllyel a várba akarta áthelyezni székhelyét, de még ugyanabban az évben meghalt. 1356: az apát és 12 szerz. lakta, évi jövedelme ekkor 1340 márkát tett ki. - 1526. VII. 27: török kézre került. A várnak 1688: készült három alaprajza határozottan feltünteti az apátsági tp. körvonalait. A régi épületek nyomait 1692-1780: az új várépítkezés teljesen eltüntette. Okl-eiből csak az alapítólevél maradt fenn kétszeres átiratban 1385-ből. - 2. plébániái. a) Szt György. 1198: már említik. 1702: alapították újra. Jezsuiták, majd minoriták, később pallottinusok vezették. 2004: a szerémi ált. helynök székhelye. - b) Szt Kereszt. 1777: alapították, a tp-ot 1812: építették. - c) Szt Rókus. 1789: alapították, a tp. 1808: épült. - 3. Szűz Mária-búcsújáró hely. Kegyképe a →Santa Maria Maggiore-bazilika Szt Lukácsnak tulajdonított ikonjának másolata. Különös jelentőséget nyert Savoyai Jenő hg. 1716. VIII. 5: Havi Boldogasszony napján aratott ~i győzelme folytán. - A kegytp. helyén takia, dervis-zárda állt. A csatában megsebesült török fővezért ide vitték, és vigasztalásául sok ker. foglyot hosszú láncra verve vezettek eléje. Köztük volt br. Breiner generális, kinek kezét és lábát levágták, majd egy szilfára fölakasztották. Eközben Jenő hg. Mária képe előtt könyörgött, és megismétlődött a hó-csoda: sűrű havazás födte el a ker. sereget a tör. elől, s a vesztésre álló csata Mária híveinek győzelmével végződött. XI. Kelemen p. (ur. 1700-21) e győzelem emlékére terjesztette ki →Rózsafüzér Királynője ünnepét az egész Egyházra. - Breiner generális rokonsága a tör. mecsetet kpnává alakította, hol az emlékezetes napot Havi Boldogasszony római képmásával örökítették meg. A 18. sz. elejéről származó kegykép festője ismeretlen. H.F.L.-**

1. A Ciszt. Rend Bpi Szt Imre-gimn-ának Évkv-e az 1941/42. isk. évről. 19. (Pataki V.) - Hervay 1984:133. - Takács M.: A bélakúti/~i ciszt. monostor. Újvidék, 1989. - 3. Jordánszky 1836:130. - Gerecze II:1103. - Velics III:23. - Szilárdfy 1994:24.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.