🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > P > Pátzay
következő 🡲

Pátzay Mária (Bp., 1944. jan. 14.-): festő, szobrász. - 1964-68: a bpi Képzőműv. Főisk. festő szakán Bernáth Aurél növ-e. A szobrászatot →Pátzay Páltól tanulta. Bécsben, Bázelben és Párizsban járt tanulmányúton. Festmények mellett grafikákat és szobrokat is készít. Kezdetben lemezdomborításokat, majd kisplasztikákat alkotott. Művészetpedagógusi és művészetelméleti tevékenysége is jelentős. 1995: galériát nyitott piliscsabai otthona kertjében. - Egyh. művei: a győri bencés tp-ban Keresztút, Szt Benedek (vörösréz domborítás), Mária-oltár (Mária-olajkép, két oldalán 6 darab vörösréz lemez domborítás). **

KMML III:98.

Pátzay Pál (Kapuvár, Sopron vm., 1896. szept. 17.-Bp., 1979. szept. 14.): szobrász. - 1912-14: a bpi Képzőműv. Főisk-n Radnai Béla növ-e. 1914: Nagybányán életre szóló barátságot kötött Ferenczy Bénivel és Noémivel. Az I. vh. éveiben a Ma köréhez kapcsolódva expresszionista kisplasztikákat készített. A 20-as évektől az érzelemmentes, dekoratív hatású klasszicista formaadás híve. 1928-30: a római Coll. Hung. ösztöndíjasa, a →római iskola szellemében dolg. Alapítója a Gresham Körnek. A Szinyei Merse Pál Társ-nak 1931: tagja, 1936: titkára. 1937: a M. Kir. Keresk. és Közlekedésügyi Min. megrendelésére a párizsi világkiáll. magyar pavilonjához ~ készítette Szt István hársfa szobrát. 1939: a Kisfaludy Társ. tagja. A II. vh-ban kőbányai műtermében sok üldözöttnek nyújtott menedéket (neve a bpi zsinagóga Wallenberg Emlékparkja emléktábláján is szerepel). A műterem elpusztult, ~ sok munkája megsemmisült. 1945-75: a Képzőműv. Főisk. tanára. 1946-49: a VKM Műv. Osztálya vez-jeként előkészítette a rajztanárképzés reformját és az Iparműv. Főisk. átszervezését. Kígyóölő c. Wallenberg-emlékművét (1949) pol. okokból még felavatása előtt eltávolították a bpi XIII. ker. Szt István parkból, 1953: Debrecenben helyezték el. Kérlelhetetlen ellenfele volt mindenfajta modernizmusnak, s ennek írásban is hangot adott. A II. vh. előtt a látványhoz fűződő korábbi, hűvösen tartózkodó viszonyát az 1950-es években föladta a szoc. realizmus stíluselvárásaihoz alkalmazkodva. Monumentális köztéri művei mellett jelentősek síremlékei, portréi, kisplasztikái. Felesége 2000. III: létrehozta a ~ Műv. Alapítványt, melynek egyik célkitűzése ~ köztéri szobrainak megőrzése. - 1947: az MTA l. tagja. - Egyh. művei: Szt József-oltár, Pietà, 12 apostol a bp-városmajori tp-ban (1933), Szt István az esztergomi szegyh. északi harangtornyában (hársfa, 1937/2001), Szűz Mária és Szt József a bpi Szt István-baz-ban (1947-50), Nyisztor Zoltán bronzszobra a Gödöllői Agrártud. Egy-en (1970), Csernoch János hgprím. a bpi VIII. ker. Rezső téri tp-ban. - M: Márffy Ödön. Berlin, 1930. - Szinyei Merse Pál. Bp., 1941. - Alkotás és szemlélet. Műv. tanulm-ok. Uo., 1967. **

KMML III:98.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.