poroszló (lat. lictor, praeco, pristaldus): törvényszolga. - A Szentírásban a király embere (1Sám 19,20), a bírósági szolga (Jn 19,22; ApCsel 16,35.38). - Az Árpád-korban 'hiteles személy', az igazságszolgáltatás közreműködője, az ispánok küldötte. A 11. sz-tól egyik feladata a vádlottak bíróság elé idézése és a bírói ítéletek végrehajtása. Később közhivatali feladatokat is ellátott a hiv. szervek megbízásából, v. magánfelek fölkérésére tanúskodott a jogügyleteknél (pl. tulajdonátruházás, végrendelkezés), ill. a hiv. eljárásoknál (pl. idézés, birtokbaiktatás). A törv. szerint a bíró és a poroszló munkáját a fölperesek fizették. Az írásbeliség elterjedésével a →hiteleshelyek megalakításával a ~i tisztség jelentősége csökkent. II. András (ur. 1205-35) kir. 1231. évi dekrétumának 21. cikkelye a hamis ~kkal űzött visszaélések meggátlására korlátozta a ~k tevékenységét, nyilatkozataik érvényességét; fontosabb ügyekben a pp-ök és kápt-ok, csekélyebbekben a ktorok és monostorok szolgáltak bizonyítványokkal. Így váltak kápt-ok, konventek törvényesen hiteleshelyekké. A 22. cikkely kimondta: „A ~t senki se tartsa éveken át magánál; csak addig, míg az ügy, melyre hozzá rendelték, el nincs intézve”, vagyis a ~t mint hatósági közeget senki ne használhassa fel magáncéljaira. Erdélyben Báthori Zsigmond fejed. (ur. megszakításokkal 1586-1602) korában is említik a ~kat. Heves vm-ben Poroszló közs. névadója. 88

Hóman-Szekfű I: 507. - Eckhart 1946:176.

Poroszló, Heves m.: 1. egykori apátság. 1219: a Sártiván-Vecse nemzetség birtokán épült monostor apátját és kegyurát a tereskei apát perelte. IV. Béla kir. 1263: itt kötött békét István fiával. 1292: János apát és Péter plnos egy végrendeletnél tanúskodtak. 1299: patrónusa elcserélte Ohat monostorával. 1420: a monostor védőszentje Szt Péter és Pál, a plébtp-é Szűz Mária és Szt Margit szűz. 1427: a faluban két kőtp. állt, az egyik kéttornyú. 1790: a monostor helyén ref. tp. épült. - 2. plébánia az egri főegyhm. erdőtelek-kiskörei esp. ker-ében. 1200 k. Purozlou. 1292: már létezett. 1427: a faluban két kőtp. állt: egy kéttornyú, de a tornyokon nem volt tető, és egy torony nélküli, cseréppel fedve. Lakói 1639 e. ref-ok lettek. 1772: alapították újra. Mai Szűz Mária neve-tp-át 1796: építették. Org-ját (1/10 m/r, op. 455.) 1904: az →Angster gyár építette. Harangjait 1887: 59,5 cm átm. Walser Ferenc, 1922: 88, 65 cm átm. a Harangművek Rt. öntötte. Kegyura 1880: az egri kápt. - Filiája 2000: Újlőrincfalva. - Plébánosai: Nagy Gábor Ágoston, 1803: Ress Ferenc, 1811: Schmidt Márton, 1822: Skopery Tamás, 1828: Jankovits András, 1838: Sipos Ignác, 1889: Farkas Vilmos, 1909: Nádasy Ferenc, 1916: Török Dezső, 1930: Vanyek László, 1933: Király Kálmán, 1945: Lengyel István, 1956: Nagy József, 1957: Káldi György, 1959: Kis Pál, 1964: Stibál Károly, 1966: Gyulai Ferenc, 1969: Kádár István. 1978-tól Sarud, 2003 e. Tiszanána látja el. - Lakói 1785: 310 r.k., 5 g.kel., 2221 ref., össz. 2612; 1840: 708 r.k., 8 g.k., 1 g.kel., 3400 ref., 98 izr., össz. 4215; 1910: 1516 r.k., 4 g.k., 3 ev., 3457 ref., 149 izr., össz. 5129; 1940: 1958 r.k., 19 g.k., 3 g.kel., 3 ev., 3001 ref., 128 izr., 30 egyéb vall., össz. 5142; 1983: össz. 3684. - 1948: 4 tanerős r.k. ált. isk-jában 195 tanuló. H.F.L.-**

1. Györffy III:126. - Ppl. 2001:535. - 2. Gerecze II:374. - Patay 1969, 1982. - Soós I:254.