Pomeránia (lengy. Pomorze, ném. Pommern): történelmi táj, az Odera és Visztula folyók közötti tengermellék a Balti-tenger déli partvidékén; hozzá tartozik Rügen sziget és az Oderától nyugatra levő terület Stralsundig. - Többnyire síkvidék, kis folyók, a K-i partvonalon tavak tagolják felszínét. - ~t kelták, germánok, az 5. sz-ra a szláv pomeránok és polábok népesítették be. I. Mieszko lengy. fejed. (†992) meghódította, 1000 k. I. (Vitéz) Boleszláv (ur. 992-1025) Kolobrzeg székhellyel egyhm-t alapított. 1107: birtokosa, Swiatibor 3 fia között osztotta szét; Ny-i és közp. részére a 12. sz. végén kezdődött betelepüléssel a városok, a nemesség, majd a vidék is elnémetesedtek, s a Ném-róm. Birod-hoz számították. - A 18. sz-ig lengy. hg-ek kormányozták Ny-~t (Wolgast hgség) és Közép-~t (Szczecin hgség), a hgségeket egyesítő XIV. Boguszláv hg. utód nélküli halála (1637) után ~t a brandenburgi választófejed. szerezte meg. 1648: a →vesztfáliai békében Brandenburg és Svédo. osztozott rajta. 1720: a stockholmi békében nagyobb részét a poroszok szerezték meg, ~ kisebb része 1815. I. 4: került a porosz Brandenburghoz, ill. Poroszo-hoz, amely Ny-~t és Közép-~t egy (Pommernnek nevezett) tart-ban egyesítette. Ter-e 1890: 30.112 km², 1.520.889 fő, 1910: 1.787.193 fő, 1933: 30.269 km², 1.920.897 lakossal. - K-~t 1308-1454: a →Német Lovagrend birtokolta, amikor Lengyo. visszafoglalta. 1772: Poroszo. kebelezte be, és Ny-Poroszo. néven tartományává tette. Kis-~ (lengy. Pomorze) 1919-39: lengy. vajdaság Torun székhellyel, 1931: 16.386 km², 1.086.000 lakossal; 1920: Lengyo-hoz csatolták 9,6 km² határövezetét. 1945: ~ nagyobbik, K-i fele (Közép-~) ismét Lengyo-é. K-~ és Közép-~ ném. lakosságát elűzték v. No-ba telepítették, helyükbe lengy-eket költöztettek. ~ Oderán túli része, Ny-~ (Elő~) a Ném. Dem. Közt. (NDK), annak 1990. X. 3-i megszűnésétől Mecklenburg-Elő~ szöv. államként az egységes No. része. 88

Pallas XIV:95. - Új Idők lex. X:5132. - Brit. Hung. XV:67.