🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > P > Perec
következő 🡲

perec (a lat. bracella, 'karperec' és a ném. Bretzel szóból) : →kenyér vagy →kalács tésztájából készült, karika alakú sütemény. - Országszerte el van terjedve, ami régi voltára vall. Közismertek az alföldi (debreceni) sós és édes ~ek, kedves csemegéi felnőttnek, gyermeknek egyaránt. A sósvízben kifőzött, megszikkasztott, s tepsiben kisütött ~ (az Ormánságban: kemence~) sokáig eltartható.  **

MN I:83. - MNL II:708.

Perec: Júda és Támár fia. - A Ter 38,29 a nevet a héb. 'áttör, hogy hasadék, nyílás keletkezzék' igéből eredezteti, mert ikertestvérét, Szerachot megelőzve jött ki anyja méhéből. ~ lett az ősatyja Júda törzsében a pereciták, ill. a hecroniták és hamuliták nemzetségének (Szám 26,20). A hecroniták ágán ősatyja Dávidnak is (Rut 4,18-22; Mt 1,3-5; Lk 3,31-33). A fogság után a nemzetségből egy család visszatért Palesztinába, és Jeruzsálemben telepedett le (1Krón 9,4; Neh 11,4.6). 1Krón 27,3: ~ fiai (= leszármazottai) közül Jasobeám Dávid idején fontos tisztséget töltött be a seregben. R.É.

BL:1472.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.