🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > O > Óradna
következő 🡲

Óradna, Roden, v. Beszterce-Naszód vm. (Rodna, Ro.): plébánia a v. erdélyi egyhm. belső-szolnoki esp. ker-ében. - 1332: már létezett. A hitújításkor (1556) ref. lett. 1782: alapították újra. Tp-át a Szentháromság tiszt-ére szent. Anyakönyvei 1805-től. Kegyura 1880: a Pénzügymin. Anyanyelve 1880: m. - Filiái 1917: Kisilva, Kosna, Les, Magura, Major, Nagyilva, Oláhszentgyörgy, Szentjózsef, Újradna. - Plébánosai: 1516: Symon; 1783: Gáll Albert OFMConv, 1784-87: Csede László OFMConv, 1824-ig a besztercei minoriták látták el. 1824: Sárosi János, 1835: Gámentzi Miklós, 1836: Sárosi János, 1840: Horváth Ferenc, 1849-55: Papp János; 1872: Apostoll Alajos, 1873: Zagyva Mihály, 1904: Kopácz Gergely, 1921: Olasz András, 1926: Lajos Balázs, 1927: Balázsi Endre, 1928: Kocsis Imre, 1938: Bánffy László, 1944: Rónai Alajos, 1945: Csenkey Ágoston, 1968: Antal Árpád, 1976: Siklósi Sándor, 1978: Simon Jakab, 1984: Páll Antal, 1990: Jenei János, 1995: Salamon József. - Lakói 1910: 1717 r.k., 19.949 g.k., össz. 23.858 (9 filiával); 1940: 935 r.k., 3106 g.k., 17 g.kel., 12 ev., 50 ref., 295 izr., 1 unit., össz. 4416. **

Gerecze II:198. - Schem. Trans. 1913:215. - Léstyán 2000. II:487.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.