organológia: tág értelemben a hangszerismeret, szoros értelemben az orgona és az orgonaművészet tudománya. - A magyar orgonakultúra hívei, barátai, művészek és orgonaépítők →Geyer József szellemi irányításával 1917: megalakították az →Országos Magyar Organológiai Társaságot, mely a hazai orgonaműv. és -építészet ápolását, fejlesztését valamint a szabályozott, egységes méretezésű játszóasztal kialakítását tűzte ki célul. A társaság működésének kézzelfogható eredménye 1918: az Országos Magyar Orgonaépítési Szabályzat c. könyv megjelenése, amely felhívta a figyelmet a művészileg értékes orgonaházak megtartására is. - A mo-i orgonaállomány első feltérképezését a hadi célú →harangrekvirálás után 1917: a síprekvirálás indította el. A honvédelmi min. rendelete szerint „az ónból vagy ónötvözetből készült összes külső orgonasípokat hadi célokra igénybevettnek jelentem ki”. A síprekvirálás alól a pléb-k, lelkészi hivatalok kérhettek felmentést, s e felmentési kérelmekben több jelentős hangszer adata került elő. - Geyer József ~i munkásságát az 1960-as évektől →Szigeti Kilián OSB folytatta. 1974-82: megjelent köteteiben az orgonaépítészet központjait mutatta be. Az orgonák felmérésének gondolata már régóta foglalkoztatta az orgonakutatókat. 1985-88: egy orgonaművészekből (Baróti István [helyette 1988: Hajdók Judit], Enyedi Pál, Sirák Péter, Solymosi Ferenc) álló csoport Mo. tp-ait bejárva részletesen összeírta az orgonákat. Rögzítették az orgonák képzőműv., műszaki, hangzásbeli sajátságait, több fényképet is készítettek az orgonák homlokzatáról, játékasztaláról, különlegességeiről. 1990: Solymosi Ferenc összeállította Mo. orgonajegyzékét, mely szerint 1990: össz. 3070 ~ volt Mo-on. 1993: az Enyedi Pál szervezte Országos Orgonás Műemléki Konferencia megállapította a műemléki és muzeális értékű orgonák megőrzéséhez és használatához szükséges irányelveket. Ezt követően számos orgona restaurálása történt meg szakértők bevonásával. So.F.

Organológia, Temesvár, 1918:1. sz.-3. sz.: a Magyar Organológiai Társaság hivatalos lapja. - Megj. havonta. Szerk. Geyer József. Ny: Csanádegyhm. - Főlapja: Zenei Szemle (1907-26). T.E.