Olaszország, Repubblica Italiana: köztársaság Dél-Európában. - Határai: Fro., Svájc, Au., Szlovénia, Földközi-tenger. Ter-e 301.323 km², főv-a Róma. Hiv. nyelve az ol., regionálisan ném., fr. 1997: 57.563.000 lakos (83% r.k., 16% felekezeten kívüli). - I. Története →Itália egyesítésével kezdődik. II. Viktor Emmánuelt (ur. 1849-78) 1861: ~ kir-ává kiáltották ki. Amikor 1870: a piemontiak (É-Itália) bevonultak Rómába, a kir. ide tette át a székhelyét. Róma ekkor lett ~ főv-a. Az addig fr. védelem alatt álló Egyh. Államot bekebelezték Olo-ba, a pápa a →Vatikán foglya lett. Az egységes ~ a szekularizáció szellemében eltörölte a hitoktatást és a szerzetesrendeket. IX. Pius (ur. 1846-78) erre válaszul a kat-okat visszatartotta a pol-tól. 1882: No-gal és az Osztrák-Magyar Monarchiával megkötötte a hármasszövetséget, s gyarmati hódításba kezdett. 1889: Olasz Szomália, 1890: Eritrea lett gyarmata. 1900: egy anarchista megölte II. Umberto kir-t (ur. 1878-1900). Utóda, III. Viktor Emmanuel (ur. 1900-46) idejében Giolitti G. miniszterelnök ált. föllendülést ért el. 1911-12: megszerezték Libiát és a Dodekániszosz szgk-et. - 1914: a hármasszövets. ellenére a vh. kitörésekor ~ semleges maradt, de 1915: az antant oldalán belépett a háborúba az Osztrák-Magyar Monarchia ellen. 1919: a saint-germaini békében megszerezte D-Tirolt, Triesztet és Fiumét; Benito Mussolini vez-vel megalakult a fasiszta párt, mely 1921: a választásokon már jelentős sikereket ért el. III. Viktor Emmanuel kir. 1922. X: miniszterelnökké nevezte ki Mussolinit. A fasiszta párt 1924: abszolút többséget kapott a parlamenti választásokon, ezzel megkezdődött a Duce (ol. vezér), Mussolini önkényuralma. A parlament helyét 1928: hivatásrendi rendszer foglalta el. 1929: a →lateráni egyezményben ~ független áll-má nyilvánította a Vatikánt, XI. Pius elismerte az Ol. Kirságot. 1935-36: Etiópia meghódítása után létrehozták Ol. Kelet-Afrikát, 1939. IV: megszállták Albániát. 1940: ~ No. oldalán belépett a II. vh-ba. 1943. VII: a szövetségesek partraszállása után Mussolinit a Fasiszta Nagytanács leváltotta és elfogta, s P. Badoglio marsallt tette kormányfővé. A ném-ek megszállták ~ é-i és középső részét, kiszabadították Mussolinit, 1943-45: létrehozták a Salói Közt-ot. 1945: a →párizsi békében elvesztette gyarmatait, nagy jóvátétel fizetésére kötelezték. II. Umberto kir. 1946: még trónra lépett, de 1 hónap után népszavazást tartottak, mely elutasította a monarchiát és a kir. elhagyta az ~-ot; a 3 legnagyobb párt a kerdem., a kommunista és a szoc. lett. Az 1947-i alkotmány óta a kormány kétkamarás parlamentnek felelős. 1993: már az 54. kormány alakult meg. - 1951. IV. 18: No-gal, Fro-gal és a Benelux áll-okkal együtt kezdeményezője volt az →Európai Közösségnek. -

II. Érsségei és ppségei az alapítás sorrendjében: Szt Péter alapítása: Róma. Ap. alapítások: Milánó, Nápoly, Reggio Emilia. - 1. sz: Agrigento, Benevento, Brescia, Catania, Cesena, Fano, Fiesole, Firenze, Foligno, Lucca, Nepi, Padova, Palermo, Pavia, Pozzuoli, Ravenna, Reggio Calabria, Spoleto. - 2. sz: Andria, Ascoli, Avellino, Belluno, Capua, Forli, Nola, Perugia, Siracusa, Terni, Tivoli, Todi, Tortona, Trento. - 3. sz: Ancona, Arezzo, Assisi, Asti, Bologna, Camerino, Chiusi, Faenza, Fermo, Frascati, Genova, Manfredonia, Modena, Pesaro, Pistoia, Porto, Rimini, Tuscania, Vercelli, Verona. - 4. sz: Acqui, Acerenza, Albano, Alba, Aosta, Ascoli, Bari, Bergamo, Brindisi, Cagli, Cagliari, Castellamare di Stabia, Civitavecchia, Como, Concordia, Cremona, Ferentino, Ferrara, Imola, Lodi, Narni, Novara, Palestrina, Parma, Piacenza, Piza, Sarsina, Sziéna, Squillace, Tempio, Treviso. - 5. sz: Albenga, Alife, Amelia, Anagni, Aurunka, Bosa, Bovino, Calvi, Cassano, Cingoli, Conversano, Fossombrone, Gerace, Gubbio, Isernia, Ivrea, Larino, Lipari, Matelica, Messina, Nocera, Norca, Ortona, Potenza, Sabina, Rieti, Sassari, Sessa, Sorrento, Sutri, Telese, Teramo, Torino, Valva, Velletri és Segni, Venosa, Volterra. - 6. sz: Alatri, Amalfi, Bagnoreggio, Bressanone, Ceneda, Cervia, Chieti, Comacchio, Crotone, Gallipoli, Iesi, Nicastro, Nicotera, Orvieto, Ruvo, Salerno, Santa Rufina, Senigallia, Solmona, Taranto, Teano, Trani, Trieste, Urbino, Viterbo. - 7. sz: Adria, Ales, Bova, Chioggia, Citta di Castello, Osenza, Nocera dei Pagani, Orte, Osimo, Otranto, Rossano, Santa Severina, Sovana, Ventimiglia. - 8. sz: Conza, Gaeta, Gallese, Veroli. - 9. sz: Caiazzo, Gravina, Marsi, Matera, 804: Mantova. - 10. sz: Bisignano, Civita Castellana, Sant'Agata de' Goti, Savona, Tremoli, Trivento. - 11. sz: Acerra, Ariano, Aversa, Bobbio, Castellanta, Sarno, Lacedonia, Melfi, Mileto, Monopoli, Muro Lucana, Nusco, Oristano, Policastro, Rapolla, San Severo, Tricario, Troia, Venafro, 1057: Lecce, 1093: Mazara de Vallo. - 12. sz: Alghero, Ampurias, Bisaccia, Caserta, Ischia, Molfetta, Patti, Sant'Angelo dei Lombardi, Vallo di Lucania, 1121: Catanzaro, 1131: Cefalù, 1133: Brugnato, 1138: Grosseto, 1175: Alessandria, 1176: Monreale. - 13. sz: Noli, Oppido Mamertina, Osieri, Ugento, 1217: Terracina-Latina, 1239: Recanati, 1251: Atri, 1257: L'Aquila. - 1320: Macerata, Cariati, 1325: Cortona, 1360: Bertinoro, 1388: Mondovi, 1394: Cava. - 15. sz: Irsina, Montefiascone, 1413: Nardo, 1447: Sarzana, 1462: Montalcino, Pienza, 1474: Casale Monferrato. - 1511: Saluzzo, 1515: Lanciano, Sansepolcro, 1525: Campagna, 1530: Vigevano, 1561: Montepulciano, 1579: Crema, 1586: Loreto, Montalto, San Severino, 1591: Oria, 1592: Colle di Vald'Elsa, Fossano, 1600: Citta della Pieve. - 1601: Borgo San Donnino, 1622: San Miniato, 1636: Urbania, 1649: Acquapendente, 1653: Prato. - 1725: Aguino, Pontecorvo, Sora, 1727: Pescia, 1728: Fabriana, 1748: Pinerolo, 1751: Gorizia, Udine, 1763: Iglesias, 1772: Biella, Susa, 1779: Carpi, Nuoro, 1797: Pontremoli. - 1806: Livorno, 1816: Caltagirone, 1817: Cuneo, Nicosia, Piazza Armerina, 1819: Pergola, 1822: Massa Carrara, 1824: Ogliastra, 1828: Guastalla, 1841: Poggio Mirteto, 1844: Acireale, Caltanissetta, Noto, Trapani, 1850: Diano-Teggiano, Modigilana, 1855: Foggia, 1892: Chiavari. - 1926: Pompei, 1937: Piana degli Albanesi, 1950: Ragusa, 1973: Campobasso-Boiano, 1976: Tursi-Lagonegro, 1977: San Marino-Montefeltro, 1978: Massa Marittima, 1982: Pescara. - Egyhkormányzati beosztása 1996: az összevonások után, tartományonként: 1. Abruzzo-Molise: Campobasso-Boiano, Isernia-Venafro, Termoli-Larino, Trivento; Chieti-Vasto, Lanciano-Ortona; L'Aquila, Avezzano, Sulmona-Valva; Pescara-Penne, Teramo-Atri. - 2. Basilicata: Potenza-Muro Lucano-Marsico Nuovo, Acerenza, Matera-Irsina, Melfi-Rapolla-Venosa, Tricarico, Tursi-Lagonegro. - 3. Calabria: Catanzaro-Squillace, Cosenza-Bisignano, Lungro (italo-albán), San Marco Argentano-Scalea; Reggio Calabria-Bova, Cassano all'Jonio, Crotone-Santa Severina, Lamezia Terme, Locri-Gerace, Mileto-Nicotera-Tropea, Oppido Mamertina-Palmi, Rossano-Cariati. - 4. Campania: Benevento, Ariano Irpino-Lacedonia, Avellino, Cerreto Sannita-Telese-Sant'Agata de'Goti, Sant'Angelo dei Lombardi-Conza-Nusco-Bisaccia, Montevergine (apátság); Nápoly, Acerra, Alife-Caiazzo, Aversa, Capua, Caserta, Ischia, Nola, Pozzuoli, Sessa Aurunca, Sorrento-Castellamare di Stabia, Teano-Calvi, Pompei (prel.); Salerno-Campagna-Acerno, Amalfi-Cava de' Tirreni, Nocera Inferiore-Sarno, Teggiano-Policastro, Vallo della Luciana, Santissima Trinitá di Cava de' Tirreni (apátság). - 5. Emilia-Romagna: Bologna, Faenza-Modigliana, Ferrara-Comacchio, Imola; Modena-Nonantola, Carpi, Fidenza, Parma, Piacenza-Bobbio, Reggio Emilia-Guastalla; Ravenna-Cervia, Cesena-Sarsina, Forli-Bertinoro, Rimini, San Marino-Montefeltro. - 6. Lazio: Róma, szuburbikáriusai: Albano, Frascati, Ostia, Palestrina, Porto-Santa Rufina, Sabina-Poggio Mirteto, Velletri-Segni; Gaeta, Anagni-Alatri, Civita Castellana, Civitavecchia-Tarquinia, Frosinone-Veroli-Ferentino, Latina-Terracina-Sezze-Priverno, Rieti, Sora-Aquino-Pontecorvo, Tivoli, Viterbo, Montecassino (apátság), San Paolo fuori le Mura (apátság), Santa Maria di Grottaferrata (apátság), Subiaco (apátság). - 7. Liguria: Genova, Albenga-Imperia, Chiavari, La Spezia-Sarzana-Brugnato, Savona-Noli, Tortona, Ventimiglia-San Remo. - 8. Lombardia: Milánó, Bergamo, Brescia, Como, Crema, Cremona, Lodi, Mantova, Pavia, Vigevano. - 9. Marche: Ascoli Piceno, Fabriano-Matelica, Loreto (prel.); Ancona-Osimo, Jesi; Fermo, Camerino-San Severino Marche, Macerata-Tolentino-Recanati-Cingoli-Treia, San Benedetto del Tronto-Ripatransone-Montalto; Urbino-Urbania-Sant'Angelo in Vado, Fano-Fossombrone-Cagli-Pergola, Pesaro, Senigallia. - 10. Piemont: Torino, Acqui, Alba, Aosta, Asti, Cuneo, Fossano, Ivrea, Mondovi, Pinerolo, Saluzzo, Susa; Vercelli, Alessandria, Biella, Casale Monferrato, Novara. - 11. Puglia: Bari-Bitonto, Altamura-Gravina-Acquaviva delle Fonti, Andria, Conversano-Monopoli, Molfetta-Ruvo-Giovinazzo-Terlizzi, Trani-Barletta-Bisceglie; Foggia-Bovino, Cerignola-Ascoli Satriano, Lucera-Troia, Manfredonia-Vieste, San Severo; Lecce, Brindisi-Ostuni, Nardo-Gallipoli, Otranto, Ugento-Santa Maria di Leuca; Taranto, Castellaneta, Oria. - 12. Szardínia: Cagliari, Iglesias, Lanusei, Nuoro; Oristano, Ales-Terralba; Sassari, Alghero-Bosa, Ozieri, Tempio-Ampurias. - 13. Szicília: Catania, Acireale, Piana (italo-albán); Messina-Lipari-Santa Lucia del Mela, Nicosia, Patti; Monreale, Agrigento, Caltanissetta; Palermo, Cefalù, Mazara del Vallo, Trapani; Siracusa, Caltagirone, Noto, Piazza Armerina, Ragusa. - 14. Toszkana: Lucca, Monte Oliveto Maggiore (apátság); Firenze, Arezzo-Cortona-Sansepolcro, Fiesole, Pistoia, Prato, San Miniato; Pisa, Livorno, Massa Carrara-Pontremoli, Pescia, Volterra; Siena-Colle di Val d'Elsa-Montalcino, Grosseto, Massa Marittima-Piombino, Montepulciano-Chiusi-Pienza, Pitigliano-Sovana-Orbetello. - 15. Triveneto: Gorizia, Trieszt; Trento, Bolzano-Bressanone; Udine; Velence (patriarchátus), Adria-Rovigo, Belluno-Feltre, Chioggia, Concordia-Pordenone, Padova, Treviso, Verona, Vicenza, Vittorio Veneto. - 16. Umbria: Spoleto-Norcia, Orvieto-Todi, Terni-Narni-Amelia; Perugia-Citta della Pieve, Assisi-Nocera Umbra-Gualdo Tadino, Citta di Castello, Foligno, Gubbio. **

KL III:437. - AP 1996:1142. - Larousse III:151.