névcsere, névváltoztatás: a születéskor kapott →név megváltoztatása vallási vagy más szempontok miatt. - 1. A Szentírásban Isten változtatta Ábrám nevét Ábrahámra (Ter 17,5), Sarait Sárává (17,5.15), Jákobot Izraellé (32,29); Hosea nevét Mózes Józsuéra (Szám 13,16); Eljakim nevét Nechó fáraó Jojakimra (2Kir 23.34); Mattatiás nevét Nebukadnezár Cidkijára (2Kir 36,10). A →babiloni fogságban az udvari emberek főnöke Dánielnek a Béltsacár, Hananiának a Sadrák, Misaelnek a Mesak, Azarjának az Abednego (→három ifjú a tüzes kemencében) nevet adta. Isten a végső időkben a szolgáinak új nevet ad (Iz 65,14-15). - Az ÚSz-ben Simon nevét Jézus Kéfára ('szikla'), →Péterre változtatta (vö. Jn 1,42). - A pápák ~je a 6. sz-tól szórványos. 533: Mercurius, 561: Catalinus, 955: Octavianus, 983: Paviai Péter Jánosra; 996: Brunó Gergelyre, 999: Gerbert (II.) Szilveszterre változtatta a nevét. IV. Sergius p-tól (ur. 1009-12) e ~ folyamatos. A pápa saját maga választja új nevét, ezzel jelzi, hogy elődjei közül kinek a szellemében akarja végezni szolgálatát. - A szerzetek jelentős részében a belépő a keresztneve mellé új nevet v. melléknevet kap egy szentről (pl. Szt Józsefről nev. ...) v. egy misztériumról (Szt Keresztről nev. ... ), ami meghatározza további életét. - A közéletben a honosodás velejárója a névmagyarosítás, névnémetesítés (1935-44); azonos nevű híres emberek az összetévesztés elkerülése végett kényszerülnek ~re (Sinkovits, Sinkó). - A néprajz tanúsága szerint a ~ világszerte ismert menekvési mód betegségek, bajok és esetleg sikertelenségek ellen. **