🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > N > nyírfa
következő 🡲

nyírfa (lat. betula): a barkások rendjébe, a nyírfélék családjába tartozó fa. Fajai a hideg éghajlatot kedvelik. - Mo-on 4 faja honos, a szomorú és a vérszínű ~t parkokba, kertekbe is szívesen ültették. A tavasszal megfúrt törzséből nyert folyadék 2% szőlőcukrot tartalmaz nyírbort, -sört készítettek belőle, orvosságnak, nyírvíz néven ivókúrára is használták. Fáját főként a bognárok (→kerékgyártó) dolgozták fel, de facipőt is készítettek belőle. - →Eredetmagyarázata szerint a ~ lombja alá fogadta az Egyiptomba menekülő Szt Családot (miután a →nyárfa és a cser elutasította őket). Letört, leveles ágának oltalmazó erőt tulajdonítottak, Szt Lúcia (XII. 13.) és karácsony éjszakáján kapura, istállóablakba tűzték. **

Pallas XIII:300. - Bálint 1989. - MN 1990. VII:537.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.