Magyar Katolikus Lexikon > N > nyilvánosság


nyilvánosság (lat. publicitas): 1. mindenki számára hozzáférhető ügyek területe (→nyilvános); ellentétes fogalompárja a magánélet, az intimitás és a titkok. - 2. általános alany: a társadalom kisebb-nagyobb közösségei (hivatal, iskola stb.) vagy egésze. - 3. a →közjó szolgálatában álló személyek (köztisztviselő), intézmények, épületek sajátossága. - 4. a →tömegtájékoztatási eszközökben közzétett információk összessége. - 5. a közösség tagjai véleményének megjelenési fóruma. - Legfontosabb kommunikációs formája a →közvélemény. Mint pol. elv a ~ a →felvilágosodás terméke, a →francia forradalom tette a pol. fejlődés alapfeltételévé. A 19. sz. polg. forradalmainak fő célja a parlamenti és bírósági tárgyalások, ill. a →cenzúra eltörlésével a sajtó ~a. - A hatalmat szolgáló tömegtájékoztatás számára a ~ „pártatlannak” mondott, számonkérő és kritikai fórum, hivatkozási alap és döntőbíró. A ~ azonban nagyon manipulálható az eléje vitt és elhallgatott információkkal. A közvéleménykutatáskor és a szavazásokon nem a ~, hanem a személyekből álló →nép fejezi ki véleményét. - A vallásoknak és a kat. Egyh-nak is alapvető joga a ~. **

LThK 1993. VII:1004.