Magyar Katolikus Lexikon > N > nyőgérek


nyőgérek: udvari nép. - Évszázadokig vitatott értelmezését Németh Gyula tisztázta: a szó mongol eredetű, jelentése: IV. Béla (ur. 1235-70) és IV. (Kun) László kir. (ur. 1272-90) kun származású 'társai, szolgái, katonái'. A ~ arisztokrata-féle emberek, akik szabadon, uraikat váltva, a nemzetség- és törzsfők szolgálatába álltak. Katonai (vezetőket nevelő) gárdát alkottak az uralkodó mellett, béke idején ők alkották a háza népét. Kun László mellett is mint udvari nép jelentek meg. 1285. IX: a szepesi lázadók ellen harcoltak IV. László kir. seregében, a lázadók leverése után kirabolták a szepesi káptalant. - A nyőgér név településnevekben él: Pápától É-ra (Pápanyőgér, Veszprém m.) 1432: Neger, 1488: Newger, ill. Sárvártól D-re (Nyőgér, Vas m.) 1390: Newger, 1492: Neger. 88

Kerékgyártó I:162. - M. Nyelv 1953:304. (Németh Gyula: Kun László kir. nyőgérei; klny. is) - MTK I:178.