🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > N > nagyváradi püspökség
következő 🡲

nagyváradi püspökség: Már a 11. sz. közepén mint Bihar pp-ét említik a belgiumi származású Leodvint. A ~et azonban Szt László (ur. 1077-95) alapította (→bihari püspökség). A 6 főespségre osztott egyhm-ben több mint 350 pléb. és sok szerz. rház (apátságok: Gáborján, Biharugra, Gerla, Csolt, Bihartorda, Gyula, Körösszeg, Szalóc, Szerep; prépságok: Monostorpályi, Herpály) volt. A domonkosoknak Debrecenben és Körösszegen volt ktoruk, a ferencesek Debrecenben, Gyulán (1561-ig apácák is) és Gerlán éltek. - A →török háborúk romlásba döntötték a ~et, mely hódoltsági, Erdélyhez, ill. a Partiumhoz tartozó részekre szakadt. Zaberdi Mátyás pp. halála (1556) után a ~ birtokait Izabella kirné (ur. 1556-59) az erdélyi kincstár számára foglalta le. 1566: a tordai végzés száműzte a kat. papokat János Zsigmond (ur. 1559-71) országából. - A papok nélkül maradt hívek lpászt. ellátása némileg javult, amikor 1579: a Báthoriak betelepítették a jezsuitákat, akik nemcsak Várad, hanem a környék népét is pasztorálták és isk-t nyitottak. Az 1588. évi erdélyi ogy. azonban újra száműzte őket (többen 1598-ig maradtak). - 1606: Bocskai bevette Váradot, s az utolsó kat. papnak is el kellett hagyni a várost, melyet 1660-92: a törökök tartottak uralmuk alatt. - A ~ újraszervezésében nagy érdemeket szerzett Csáky Imre váradi pp. (1702-32), egyidejűleg kalocsai érs. és bíb. 1716: Debrecenben letelepítette a piar-kat, akik 1721: megnyitották gimn-ukat. Ugyanekkor behívta a ferenceseket is. - 1882: létesült Debrecenben a →Svetits Leánynevelő Intézet a Miasszonyunkról nev. Iskolanővérek vezetésével (gimn-a 2003: is működik). 1807: a nagyváradi székeskáptalanban 6 új irodalmi stallumot szerveztek. - 1920. VI. 4: a →trianoni béke 27. cikkelye szerint a ~ 2 részre szakadt: →Nagyváraddal együtt a pléb-k nagyobb része (kb. 80 ezer hívő) Romániáé lett, de a népesebb pléb-k 100 ezer hívővel Mo-on maradtak: →debreceni apostoli kormányzóság. - XI. Pius p. (ur. 1922-39) Solemni conventione konst-jával 1930. VI. 5: a ~et és a →szatmári püspökséget →szatmár-nagyváradi püspökség néven egyesítette, a székhely Szatmárnémeti lett. A II. →bécsi döntés után XII. Pius (ur. 1939-58) a két ppséget 1941. VI. 28: szétválasztotta. 1945: a ~ újra kettészakadt, 1948. IV. 9: a p. a szatmári és nagyváradi romániai részeket újra egyesítette, de ezt az VIII. 4-i rumén kultusztörv. nem ismerte el. II. János Pál p. 1982. X. 18: szétválasztotta a szatmári és nagyváradi ppséget, melyek 1983. V. 31: saját ordináriust kaptak. A ~ a kalocsai, 1920: a bukaresti érsség suffr-a. - 12.152 km²-en 2002: 1.014.420 l, 107.609 h, 58 pb, 75 ep, 3 szp, 13 sz, 43 szn, 1 ni, 3 ki-e volt. - Püspökei: 1103-12: Sixtus, 1124-38: Valter, 1156: Mihály, 1163: Miklós, 1180: János, 1186: Vata, 1189: Elvin, 1202: Simon, 1219: Sándor, 1231: Lendvai Benedek, 1244: Vince, 1259-65: Zozimas, 1268-79: Lodomér, 1281-82: Tamás, 1284-85: Bertalan, 1290: Benedek, 1297: Imre, 1318: Ivánka, 1329: Báthori András, 1345: Futaki Demeter, 1373: Bebek Domokos, 1374: Benedek, 1376: Czudar Imre, 1378: Déméndi László, 1383: Czudar János, 1396: Pál, 1397: Szántói Lukács, 1406: Albeni Eberhard, 1409: Scolari András, 1426: Prátói János, 1427: Jakcs Dénes, 1435: Kurzolai János, 1440: Dominis János, 1445: Vitéz János, 1465: Beckensloer János, 1470-71: Stoltz Miklós, 1476: Pruisz Filipecz János, 1490: Farkas Bálint, 1495: Kálmáncsehi Domokos, 1501: Szatmári György, 1505: Thurzó Zsigmond, 1513: Perényi Ferenc, 1527: Macedóniai László (I. Ferdinánd kinevezésével) és Czibak Imre (Szapolyai János kinevezésével), 1534: Fráter György OSPPE, 1553: Zaberdi Mátyás, 1556: Forgách Ferenc, 1567: Radéczi István, 1572-85: Bornemissza Gergely, 1587: Hetesi Pethe Márton, 1598: Migazzi Miklós, 1613: Telegdy János, 1619: Pyber János, 1625: Lósi Imre, 1633: Hosszútóthy László, 1646: Kisdy Benedek, 1648: Zongor Zsigmond, 1656: Pálfalvay János, 1663: Bársony György, 1676: Luzsénszky Joachim, 1681: Benkovich Ágoston OSPPE, 1702: Csáky Imre, 1733: Luzinszky István László, 1734: Okolicsányi János, 1737: Csáky Miklós, 1747: Forgách Pál, 1759-76: Patachich Ádám, 1780: Kollonich László, 1787-95: Kalatay Ferenc SJ, 1800: Kondé Miklós, 1803-11: Miklóssy Ferenc, 1821: Vurum József, 1827: Lajcsák Ferenc, 1843: Bémer László, 1850: Szaniszló Ferenc, 1868: Lipovniczky István, 1886: Ipolyi Arnold, 1887: Schlauch Lőrinc, 1903: Szmrecsányi Pál, 1908: Fetser Antal ap. korm., 1911: Széchenyi Miklós, 1923: Bjelik Imre ap. korm., 1927: Mayer Antal ap. korm., 1930: Szabó István ap. korm., 1930: Fiedler István, 1939: Márton Áron erdélyi mpp., ap. adm., 1940: Napholcz Pál SJ (nem iktatták be), 1942: Scheffler János szatmári mpp., ap. adm., 1948-tól mpp., 1950-től class="szerkmegj">titkos ordináriusok (Schriffert Béla, Czumbel Lajos, Szvoboda Ferenc, Hentes Miklós, Révész Gábor, Sípos Ferenc), 1983: Dászkál István ordinárius, 1990: Tempfli József mpp. - 2002: 12.152 km²-en 1.014.420 l, 107.609 h, 58 pb, 75 ep, 3 szp, 4 sz, 43 szn, 1 ni, 3 ki-e volt.  L.A.

Schem. Mv. 1896. - MKA 1984:758. - Csapodi-Tóth-Vértesy 1987:47. - AP 2003:476.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.