🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > N > Nürnberg
következő 🡲

Nürnberg, Bajoro.: 1. város a Pegnitz patak (2003: a Duna-Majna csatorna) partján, Münchentől kb. 200 km-re északra. 1050: említik először. 1070: Szt Sebaldus-búcsújáró hely, kir. udvarhely. A 13. sz: Szt Sebaldus- és Szt Lőrinc-tp-ot építettek, majd 1300 e. 2 pléb-t alapítottak a kir. udvar népe számára. 1140: a skót bencések, 1209: a Német Lovagrend kapott a kir-tól ktort. Polgárai a minoritáknak és a klarisszáknak, az ágostonos remetéknek, domonkosoknak (ffi és női), kármelitáknak, karthauziaknak építettek ktorokat. IV. Károly cs. (ur. 1346-78) 1355: építette a Szűz Mária-tp-ot, a város a Szentlélek-ispotályt, ennek tp-ában őrizték 1424-1796: a cs. koronozási jelvényeket, köztük a →szent lándzsát. 1425: Szt Sebaldust ~ védőszentjévé nyilvánították. - Luther tanai először az ágostonos ktorban találtak otthonra. 1523: bevezették a →két szín alatti áldozást, 1524: Luther rítusa szerint miséztek, 1525: ~ hivatalosan is csatlakozott a reformációhoz (Andreas →Osiander), s jelentős szerepet játszott bajoro-i terjedésében. 1533: megfogalmazták a brandenburg-~i egyh. rendtartást. Csak a Ném. Lovagrendnek sikerült 1649: kicsi ter-ére szabad vallásgyakorlatot biztosítania a kat-oknak. - Az iparosodás miatt betelepültek számára 1810: alapítottak ~ben újra pléb-t. - Lakói 1997: kb. 500 ezer, ebből kb. 130 ezer r.k. 43 pléb-n, a jezsuitáknak, a minoritáknak és az angolkisasszonyoknak van rháza. - M. kat. sajtója: 1952-53: Karácsonyi Harangok. **

LThK 1993. VII:950.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.