Nyírség, Nyírvidék, Nyír: hazánk egyik tájegysége Észak-Tiszántúlon. - Kiterjedt homokvidék, É-on a Tisza, K-ről az Érmellék és az Ecsedi-láp, a Kraszna és a Tisza, D-ről a Sárrét, Ny-ról a Hortobágy és a Hajdúság határolja. - Anonymus szerint Árpád vezér követeket küldött Mén-Maróthoz, kérvén tőle, hogy engedje át neki a földet a Szamos vizétől a nyíri határszélig. Ebben a követségben járt Öcsöb, a Szalók atyja, és Velek. (Ezen Szalók mint helynév fönmaradt a ~ről szóló legrégibb okl-ben). Töhötöm és fia, Harka a nyíri részeken lovagolva, nagy népséget hódítottak meg a Nyír erdejétől a Homosó-érig. - 1270: Turul comes özvegye Onnus intékedett Ruff praediumról, mely a Berettyó mellett fekszik és Szalók faluval határos, a ~ben (in Nyr) fekvő Mihál nevű praediumról. Szalóka falu (1910: 151 ház, 791 lakos) Tuzsértől K-re Szabolcs vm-ben található, de, az említett puszta nem. Pázmán fia Szentjánosi Ders és más e nemzetségbeliek, akik közt egy comes de Szalók is előfordult, Rafain bánnak 1389: Turna nevű, a ~ben (in provincia Nyr) fekvő birtokukat, melyet Rafain bánnál 26 márkáért elzálogosítottak, annak eladták, mert kiváltani nem tudták. E birtok Debrecennel volt határos (mely akkor Rafain báné volt). IV. (Kun) László kir. (ur. 1272-90) megengedte a nyíri nemességnek, hogy személyük és vagyonuk védelmére a Tarczal hegyen, a Tisza és Bodrog összefolyásánál várat építsenek. Így keletkezett a tokaji vár. - Szabó Károly szerint a ~ hajdan tágasabb területek elnevezése volt; Podhraczky József szerint a ~ földr. fogalma Szabolcs, Szatmár, Bihar és Közép-Szolnok vm-t foglalta magában Zilahig és a Meszesig. - ~ vm. nem volt, nyíri comes nem létezett soha, és hogy mégis comitatus, sőt provincia néven fordul elő, Pesty Frigyes szerint vsz. tört. hagyomány következménye: a 11. sz: Géza és László kir. hg-ek a ~ tájegységhez tartozó vm-ket hgség címén kormányozták. Miksa főhg., aki I. (Hunyadi) Mátyás kir. (ur. 1458-90) halála után a m. trónra vágyott, 1490: a vm-hez fölhívást küldő irodája nem szerezhette meg az összes vm. és törv-hatóság névjegyzékét, a ~ről nem tudta, vármegye-e, v. nem, annak is címzett egy fölhívást. - M. lakossága közé a 17-18. sz: ruszinok és tótok (tirpákok) települtek. A 19. sz: a vízrendezések megváltoztatták a táj jellegét, a 20. sz. elején alma- és szilva-, majd burgonya-, napraforgó- és dohánytermesztés lett a jellegzetessége. 88

Pesty I:128. - Kósa-Filep 1975:153.