Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg m.: 1. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye a nyírségi lapályon. A →Váradi Regestrumban 1215: Nyr. 1241/42: a tatárdúlás után szinte teljesen kihalt, csupán romos tp-a maradt fönn. 1307: Károly Róbert a Báthoryaknak adományozta, akik 3 évszázadon át uralták. 1357: Nyreghaza. Az 1250 u. épült tp-ot 1411: átépítették, 1606: a ref-ok elfoglalták. Bocskai hajdúkat telepített ide, az 1606-os →bécsi békétől Erdélyhez tartozott. 1662: fölépítették az első g.k. fatp-ot. 1753/54: kb. 500 fős lakosságához Károlyi Ferenc gr. Csaba, Mezőberény, Orosháza, Szarvas ev. tót telepeseiből 300 családot ~ra költöztetett. 1754: fölépült a g.k. kőtp. 1783: r.k. tp. alapkőletétele. II. Józseftől 1786: korlátozott mezővárosi jogokat kapott ~ 4 országos és szombati hetivásár tartására, X. 22: fölszentelték az ev. nagytp-ot. 1803: a részbirtokos Dessewffy családtól megváltotta magát ~ közössége. 1806: az ev. egyh. „professzori iskolát” nyitott. 1814: a r.k. tp. fölszentelése. 1817: biz-ot alakított a város „pallérozódására”. 1824: a Károlyiaktól is örökre megváltotta magát ~ lakossága mindenféle eddigi szolgáltatás alól. 1827: a ~ Ny-i határában elterülő földeket 27 „bokorszállásként” összeírták. 1831: a kolerajárvány 1000-nél több áldozatot szedett. 1832: megalakult a Magyar Olvasó Társaság (a későbbi Kaszinó Egyesület elődje). 1833: tető alá került a városi ispotály. 1837. VIII. 31: a kir. kiváltságlevelet adott ~nak mezővárosi jogokra. 1848: a forr. védelmére 42 önkéntes, 800 nemzetőr esküdött fel, először küldött ~ önálló követet az ogy-be. 1852: az áll. követelmények teljesíthetetlensége miatt bezárták a professzori isk-t. 1853: ~ nemesi testülete kimondta föloszlását, vagyonát a városi kórháznak ajánlotta. 1858: megindult a Debrecen-Miskolc vasúti forgalom. 1861: megnyitották az ev. gimn-ot. A követválasztáskor első ízben biztosította ~ tanácsa izr. polgárainak „választási képességét”. 1862: megnyitották Szabolcs vm. első takarékpénztárát, 1866: első gőzmalmát. 1868: a nagykállói határból 5000 holdat vásárolt ~ (Császárszállás). 1869: Vidliczkay József (1818-90) helybeli r.k. 48-as párti ügyvédet először választották meg ogy. képviselőnek, majd még további öt ciklusban is. 1871: ~ra telepítették az első m. kir. törvényszéket. 1872: átadták az új városházát. Megnyitották a Kisvárda-Munkács vasútvonalat. ~ rendezett tanácsú város lett, egyedül Szabolcs vm-ben. 1873: lebontották a legrégebbi ~i tp. épületét; helyén letették az új ref. tp. alapkövét. Az 1876:33. tc. intézkedett a nagykállói megyeszékhely ~ra telepítéséről. 1880. IV. 1-1994. X. 20(?): megjelent a Nyírvidék c. ~i újság; megnyílt a közs. polg. leányisk.; az izr-k fölépítették első zsinagógájukat. 1882: Májerszky Barnabás gépgyárat alapított. 1883. VII-VIII: a tiszaeszlári vérvád per a ~i törv-szék előtt; a vádlott zsidókat fölmentették. 1886: megnyitották a városi gőzfürdőt a Népkert sarkán. 1887: társad. szervezkedés az első sportkör megalapítására. 1889: vasöntő gyárat alapítottak, melyet később Irsai Gusztáv vezetett. 1891: „közös” lovassági laktanyát épített a város, bérletére 50 é. szerződést kötött a kincstárral. 1892: fölépült a ~i vm-háza Alpár Ignác terve alapján. 1893: közvilágítási céllal megindult a villanyszolgáltatás, 1894: megnyílt a rt. alapon épült kőszínház. 1895: átadták a „Korona” szálló-vendéglőt (Alpár I. terve). 1896: megépült a ~-Tiszalök-Polgár vasútvonal. 1897. X. 10: új g.k. tp-ot szenteltek a régi helyén. 1898: megalakult a vm. Bessenyei Kör (közművelődési, kulturális egyes.). 1899: fölavatták az „Erzsébet” vm. közkórház első épületeit, fölállították Bessenyei György szobrát (Kallós Ede műve). A megyeházán megnyitották a régiségi gyűjt-t, Jósa András szervezésében. 1902: Samassa József egri érs. elhelyezte az új r.k. tp. alapkövét, a régi közelében, a Fő téren, melyet 1904. VIII. 20: fölszteltek. Megépült a ~-Vásárosnamény vasút. 1906: megnyitották a fiú polg. isk-t. 1908: elkészült a g.k. egyhközs. új parókiája. 1914: áll. fiú tanítóképzőt nyitottak, g.k. kántorképzéssel. A ~ra helyezett g.k. ppség élén X. 3: gr. Miklóssy István pp. elfoglalta székhelyét. 1917: megnyitották az ev. leánygimn-ot. 1918: a vm. fiú felsőkeresk. isk-t. 1921: Klekner-Korompay Károly (1883-1971) kórházi ig. főorvosnak, az AC helyi elnökének buzgólkodása nyomán kir. kat. fiúgimn-ot alapítottak. 1924. IX: az örökváltság 100. évford-ján a Faluszöv. támogatásával mezőgazd. és ipari kiállítást, vásárt, orsz. tanácskozások sorozatát rendezték ~n. 1928: fölállították az I. vh. hősi halottainak vm. emlékművét (Kisfaludi-Stróbl Zsigmond alkotását); megnyitották a ref. tanítóképzőt. 1929: Énekes János (1866-1938) plnos buzgólkodásaként letelepedtek ~n az angolkisasszonyok, első isk-juk: felsőkeresk. leányisk. 1930: megnyitották az angolkisasszonyok leánygimn-át. 1931: ínségmunkával kiásott strandfürdő készült Sóstón. 1933: üzembe helyezték a Rádió körzeti erősítő állomását, 1934-44: megjelent a Bessenyei Kör folyóirata, a Szabolcsi Szemle, 1937: Énekes János hívására ferences szerz-ek telepedtek le ~n; rházuk és lelkigyakorlatos házuk alapkövének letétele. 1944. V-VI: a városi gettóba zárt kb. 14 ezer zsidót elszállították ném. megsemmisítő táborokba. Az IX. 6-i szőnyegbombázáskor sokan meghaltak, nagy anyagi kár keletkezett. X. 22-26: megjelentek a szovjet előörsök a városban, X. 27-30: a visszatért ném. csapatok felrobbantották a villanytelepet, a zsinagógát, stb. X. 31: a szovjet csapatok bevonultak ~ra. XI. 2: 2300 ffit elhurcoltak „malenkij robotra”. 1950: Szabolcs és Szatmár-Bereg vm. ter-ét, közig-át, Szabolcs-Szatmár megye néven egyesítették, székhelye ~; megnyitották a →Nyíregyházi Görögkatolikus Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézetet. 1952: a borbányai határban újra felépítették a M. Rádió erősítő állomását; ezentúl önálló műsort is sugárzott a ~i stúdió. 1958: a Sóstón egyre bővülő termálstrand nyílt. 1959: Felsőfokú Tanítóképző Intézetet alapítottak az 1949: megszüntetettek pótlására. 1960-70: villamosították ~nak a Miskolcon és Debrecenen át Bp-re vezető vasútvonalait. 1961: elkezdődött az egységes vízvezetékhálózat kiépítése. 1962: megindult ~ iparosítása: a SZU-ból érkező áruk, nyersanyagok egy részének, a környékről származó mezőgazd. termékeknek ipari földolgozásával, üzemek felállításával. 1962: Tanárképző Főisk., 1966: Felsőfokú Mezőgazd. Technikum, (ennek fejlesztéséből) 1971: Mezőgazd. Főisk. létesült. 1966: megkezdték a vezetékes gázellátás, a távfűtés és melegvízszolgáltatás hálózatának kiépítését. 1967: megindították a Szabolcs-Szatmári Szemlét. 1979: megyebeli építményekből megnyitották a sóstói múzeumfalut. 1981: felavatták a Tudomány és Technika Házát, a Váci Mihály Városi és Megyei Művelődési Közp-ot. A teljesen átépített színházépületben önálló színtársulatot szerveztek. 1990: megnyitották az Eü. Főisk-t a Debreceni Orvostud. Egy. kihelyezett tagozataként, 1991: fölavatták a II. vh. katonai és polg. áldozatainak emlékművét (Gyurcsek Ferenc alkotását). 1992: ter. átszervezés nélkül a megye új neve Szabolcs-Szatmár-Bereg, székhelye ~. -

2. esperesség az egri főegyhm-ben, 1993. V. 31-től a debrecen-nyíregyházi egyhm-ben. Plébániái: Borbánya, Buj, Demecser, Gáva, Ibrány, Kemecse, Kótaj, Nagyhalász, Napkor, Nyírbogdány, ~-I-III., Nyírtelek, Nyírtét, Oros, Pátroha, Tiszabercel, Vencsellő. -

3. plébániái. a) Magyarok Nagyasszonya, ~ I. 1332: már létezett. A 17. sz. elején lakói ref-ok lettek. A r.k. kegyúr 1752: csak lutheránusokkal tudta megkezdeni benépesítését, plnost csak 1768: kapott. 1783: lerakták ugyan a plébtp. alapjait, de nem fejezték be, ezért a görögök tp-át használták. 1815: Urunk Mennybemenetele tit-ra sztelték a tp-ot, 1819: paplakot is építettek. 1824: a város megváltotta magát, de a túlnyomrészt ág. ev. vezetőség a kegyúri kötelezettségeket nem teljesítette. Pereskedés után 1861: egy összeggel örökre lerótták kötelezettségüket. Közben a város r.k. lakossága gyarapodott, ezért 1902-04: Samassa József érs. új, Magyarok Nagyasszonya tp-ot építtetett. A régi tp-ot lebontották. A tp. 1993. V. 31-től a debrecen-nyíregyházi egyhm. társszékesegyháza. Főoltárának faragványai →Kopits János művei. Org-ját (2/26 m/r) 1903: az →Angster gyár építette (op. 420.), 1967: Erdősi József átépítette. Anyakönyvei 1770-től. Kegyura 1880: a hitközs. Anyanyelve 1880: m., szl., ném.; 1910: m., szl., ném.; 1940: m., rum., szl., ném. - Filiája 2003: Nagycserkesz. - Plébánosai: Dolhay András, 1779: Budaházy András, 1791: Miller József, 1821: Spack György, Paulinyi József, 1845: Szigfrid János, Perger János, 1860: Simon András, 1879: Verzár István, 1903: Kovács Gyula, 1913: Énekes János, 1936: Török Dezső, 1948: Száva János, 1955: Bódis Andor, 1960: Csépányi Ferenc, 1990: Váradi József, 2002: Gáspár Mátyás. - 2000. XI: ~hoz tartozik a 285. sz. Szt László cserkészcsapat. -

b) Szt Antal, ~-II. 1928: a ~i kat. napokon határozták el alapítását. 1937-38: rházat és Szt Antal-tp-ot építettek, a ferencesek 1938. IX. 8: vették birtokba és lelkészséget vezettek. 1950: világi papok vették át, 1990: pléb. lett. Plnosa: Kis István. - A rházat államosították, 1989: az egri érsség visszavásárolta és Főegyhm. Szoc. Otthont nyitott benne, mely 1993: a debrecen-nyíregyházi egyhm. fenntartásába került, 2002: bőv. - 2000. XI: hozzá tartozik az 1929. sz. Szt Ferenc cserkészcsapat. -

c) Nyírszőlős, ~-III. Az 1922: alapított község Kótaj filiájából 1957: helyi lelkészség, 1973: pléb. lett. Szt István kir.-tp-át 1958-60: építették. Anyakönyvei 1951-től. - Plébánosai: Fekete István Fülöp, 1981: Bohán Béla, 1987: Kalapos József, Buczkó Lajos. 1990: Nyíregyháza-I., 2000 e. Kótaj látja el. - d) Borbánya lelkészség. ~-I. filiájából alapították. Baán Ferenc tervezte tp-át 1983: Szt László tiszt-ére szent. Plébánosai: Csépányi Ferenc, 1994: Váradi József. A plébániaépületet a →kamilliánusok 1994-95: ktorrá alakították és bőv. Házfőnök: Gots Anton OSCam. - e) ~-IV. →Oros. - f) Sóstóhegy. 1991: alapították, tp-át 1991: Szt József tit-ra szent. Oros látja el. -

4. g.k. esperesség a v. munkácsi, 1912: a hajdúdorogi egyhm-ben. Parókiái: Buj, Kótaj, Nagykálló, ~, ~-Borbánya, ~-Jósaváros, ~-Kertváros, Nyírpazony, Nyírszőlős, Nyírtelek, Nyírtura, Oros. -

5. g.k. parókiái. a) ~-Szt Miklós. Kk. alapítás. Tp-a a hitújítás korában a ref-oké lett. A parókiát 1747: alapították újra. A Károlyi gr-ok segítségével 1662: fa-, 1720: kőtp. épült. Ezt lebontva 1897. X. 9: szent. föl a mai Szt Miklós-tp-ot, 1914. IX. 23: a →hajdúdorogi görögkatolikus püspökség „társ-szegyh-a”. Harangjait 1925: 150 és 80 cm átm. a Harangművek Rt. öntötte. Anyakönyvei 1762-től. Anyanyelve 1880: m., rutén. - Parókusai: Lyachovits János, 1794: Bónyi Bazil, 1831: Pásztély János, 1832: Répásy András, 1851: Hrabár István, 1874: Fekete István, 1905: Rutkay Gyula, 1933: Mihalovich Sándor, 1951: Antalóczy Kornél, 1953: Karosi Ferenc, 1960: Rojkovich István, 1971: Keresztes Szilárd, 1976: Bicsánszky György, Kun László, 1982: Bicsánszky György, 1984: Bacsóka Béla, 1984: Oláh Miklós, Tóth Elek, 1992: Mosolygó Tamás. - 2000. XI: hozzá tartozik az 1909. sz. Nagy Szt Bazil g.k. cserkészcsapat. - Filiái: ~-Borbánya, tp-a: Istenszülő tp-ba vezetése; 2000: Sóstóhegy; ~-Kertváros Szt Kereszt felmagasztalása-tp-mal. -

6. Egész ~ lakói 1840: 2005 r.k., 1275 g.k., 13.457 ev., 425 ref., össz. 17.162; 1910: 9289 r.k., 4378 g.k., 37 g.kel., 15.859 ev., 4725 ref., 5 unit., 3882 izr., 23 egyéb vall., össz. 38.198; 1940: 17.713 r.k., 7928 g.k., 104 g.kel. (magyar ort. kpnáját 1944: lakóházból alakították ki, berendezése a tokaji tp-ból való), 18.534 ev., 9746 ref., 4993 izr., 138 egyéb vall., össz. 59.156; 1983: 12.000 g.k., össz. 113.135; 2003: 33.497 r.k., 19.045 g.k., 25.618 ref., össz. 118.795. -

7. Iskolái. a) →Nyíregyházi Királyi Katolikus Gimnázium. - b) angolkisasszonyok leánylíceuma. 1930. IX: indult meg a tanítás, 1935: egységes leánygimn. Az első éretts-t 1938: tartották. 1942: 15 tanár 211 leányt okt. 1948: államosították, egyesítve az ugyancsak államosított ev. leánygimn-mal, Zrínyi Ilona Leánygimn. néven folytatta működését. - c) 1992: Szt Imre Kat. Gimn. és Koll., 1996: Szt Miklós Óvoda, 1998: G.K. Ált. Isk. nyílt. -

8. Kat. sajtója: 1920: Reménysugár, 1921-23: G.k. Népiskola, 1921-26: G.k. Tudósító, 1923-24: Jövőnk, 1925-32: Máriapócsi Virágos Kert, 1935-40: Szabolcsi Credo, 1937-40: G.k. Élet, 1937-38: Királyi Kat. Diákélet, 1939-44: Keleti Fény, 1940-44: Napsugár, 1942-44: G.k. Szemle, 1942-44: Leányszívek, 1989-: G.K. Szertartási Utasítás a Hajdúdorogi Egyhm. és a Miskolci Exarchatus Részére, 1989-: Élet és Világosság, 1990-95(?): G.k. Szemle, 1990-: Ige, 1992: G.k. Értes., 1993-: Nyíregyházi R.K. Egyházközségi Értes., 1993-: Hívogató.  Váradi József-Bodogán László káplán-Margócsy József (levéltáros)

Schem. Univ. 1842:605. - Lukács Ödön: ~ szabad kiváltságolt város tört. 1-2. köt. Nyíregyháza, 1886-87. - Geduly Henrik: ~ az 1000. évben. Uo., 1896. - Éble Gábor: Az ecsedi uradalom és ~. Bp., 1898. - Matuszka Mihály: A ~i Samassa tp. monográfiája. Uo., 1904. - Gerecze II:759. - Kállay András: Utazás ~ körül, hol szekéren, hol gyalog. Nyíregyháza, 1908. - Simkó Gyula: ~ és tanyáinak települése. Kolozsvár, 1909. - Bolgár Lajos: A ~i Önkéntes Tűzoltó Egyes. tört. 1884-től. Nyíregyháza, 1914. - Réthly Antal: ~ éghajlata. Bp., 1924. - Szohor Pál: ~ az örökváltság 100. évében. Nyíregyháza, 1924. - Kardos István: ~ város fejlődése. Uo., 1926. - ~. Bp., 1927. - Győrffy István: ~ és Debrecen település formája. Szeged, 1929. - Kiss Lajos: A ~i szűcsmesterség és szűcsornamentika. Bp., 1929. - ~ és Szabolcs vm. községei. Szerk. Hunek Emil. Uo., 1931. - Kiss Lajos: ~i erdő. Debrecen, 1932. - Vertse Albert-Fekete József: ~ s a Sóstófürdő. Nyíregyháza, 1936. - Szohor Pál: ~ megyei város bokorbérleti gazd-ának ismertetése. Uo., 1937. - Horváth János: ~ és Szabolcs. Uo., 1939. - ~ városképi és műemléki vizsgálata. Bp., 1951. - Patay 1965. - Földr. Közlem. 1968:180. (Beluszky Pál: A ~i tanyabokrok földr. vizsgálata) - Cservenyák László: ~ örökváltsága. Nyíregyháza, 1969. (~i kiskvtár 3.) - Schem. Hd. 1982:77. - Soós I:435. - Mészáros 1988:232. - MKA 2000:170, 449. - Sasvári 2002:82. - Schem. D-Ny. 2003:32, 167.