🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > N > Nagyvázsony
következő 🡲

Nagyvázsony, Veszprém m.: 1. vár. 1469 e. a Vezsenyi család építtette. Később Kinizsi Pálé, majd a Horváth családé. A török közeledtével fontos végvár lett. 1594: rövid időre török kézre került. Bocskai, Bethlen G. és Thököly csapatai is megszállták. 1708: a kurucoké volt. A négyzet alakú lakótornyot téglalap alaprajzú, tornyokkal erősített fal övezte, amelyet még egy külső falöv védett. Jelentős maradványai állnak, lakótornya ép. - 2. plébánia a veszprémi főegyhm. veszprémi esp. ker-ében. 1332: már létezett. Tp-át Szentháromság és Mindenszentek tit-ra sztelték. A törökök 1560: elfoglalták. 1726: alapították újra. Mai Szent Ilona-tp-át 1777: építették. Harangjait 1921: 77 cm átm. Tóth Árpád, 1938: 62, 40 cm átm. Szlezák László öntötte. Kegyura 1880: az uradalom. Anyanyelve 1880: m., ném.; 1910: m., ném.; 1940: m., ném. - Filiái 2000: Nemesleányfalu, Pula. - Plébánosai: Szabó Szentimrey Ferenc, 1736: Komáromi József, 1738: Marenics János, 1747: Szegfü János, 1753: Marenics János, 1758: Berderics István, 1777: Dancs József, 1783: Mittis János, 1792: Szabó Mihály, 1801: Laszkalner Antal, 1811: Mészáros János, 1813: Fekete István, 1823: Kigler János, 1851: Huber János, 1860: Virág János, 1904: Németh Gábor, 1935: Molnár György, 1945: Barthos Pál, 1963: Pauer Antal. 1996-tól Balatonakali (Deák Ákos Ervin) látja el. - Lakói 1840: 1326 r.k., 179 izr., 106 egyéb vall., össz. 1611; 1910: 1868 r.k., 182 ev., 29 ref., 78 izr., össz. 2157; 1940: 1708 r.k., 2 g.kel., 114 ev., 69 ref., 42 izr., össz. 1935; 1983: 1093 r.k., össz. 1702; 1992: 1200 r.k., össz. 1761. - 3. pálos remeték. 1483: Kinizsi Pál temesi ispán és apósa, Magyar Balázs Vászonykő váruk közelében alapított számukra monostort Szt Mihály főangyal tiszt-ére. A monostor közelében 200 hold földet, halastavat és erdőt kaptak. Kinizsi 2 ezer Ft-ért megvásárolta részükre Karakó falut. 1486: 4 ezüstkelyhet és paténát, sztségmutatót ajándékozott tp-uknak, 1489: Háságyon és Gyertyánkúton rétet és kaszálót állataiknak. 1486-1518: a K felé szomszédos Csepelyen kaptak nemesi telket és birtokot. 1509: Horváth Márk végrendelete alapján beiktatták őket Pápától DNy-ra Dabrony birtokába. 1511: Magyar Benigna a Pápától DK-re fekvő Agyaglik és Lihért birtokokat adományozta nekik; 1493 k. az ő részére ford. és másolt egy zsolozsmáskv-et (Festetics-kódex), 1513: egy imádságoskv-et (Czech-kódex) egy pálos barát, melyek nyelvemlékeink. 1494: Kinizsi Pált a monostor tp-ában temették el, sírkövét később a várban helyezték el. 1549: Gergely generális perjel vizitálta a monostort, és az Agyaglikon fölállított malmukat, amelyet a törökök fölgyújtottak, évi járadék fejében örökbérletként átengedte egy pápai polgárnak. 1552: Miksa főhg. jóvátételre utasította vázsonyi Horváth Pétert és Gáspárt, devecseri Csoron Jánost és Gyulaffy Lászlót, mert a ~i monostort kifosztották, a tp. fölszerelését a várba vitték (többek között 4 ökör, több mint 100 sertés, 22 méhkas, 57 hordó bor, egyenként 50-60 Ft értékben, lit. kv-ek, egy Biblia s a konvent ezüst pecsétnyomója került kezükbe. 1578: Ternavai István generális perjel a törökök közelsége miatt a ~i, az örményesi és az enyerei monostorokat birtokaikkal együtt bérbe adta. A 18. sz: a pápai pálosok visszaszerezték a klastrom maradványait és környékét. Vendégfogadót állítottak és Szentmihálypusztának nevezték. Az egykori tp-ból még jelentős falak állnak a temető Ny-i sarka mellett. A konventház É-on csatlakozott, csak alapfalai találhatók. Okl-ei fönnmaradtak. Bá.B.-**-H.F.

Gerecze II:1009. - Éri István: ~. Bp., 1959:68. - DAP III:201. - Patay 1982. - MKA 1984:445. - Kiss 1984:488. - MRTp II:134; VI:136. - VEN 1992:41, 298.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.