Magyar Katolikus Lexikon > N > Nagykászon


Nagykászon, v. Csík vm. (Plăieșii de Jos, Ro.): plébánia a v. erdélyi egyhm. alcsíki főesp. ker-ében. - 1332: már létezett. Neve a Kászon vizére utal (a szláv kvasin, 'savanyú' szó a borvízben gazdag patak borvíztartalmát jelzi). Tp-át Mindenszentek tit-ra sztelték, a mait 1500 e. építették. Mindvégig kat. maradt. Anyakönyvei 1701-től. Kegyura 1880: a hitközs. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m. - Filiái 1917: Kászonaltíz, Kászonfeltíz, Kászonimpér. - Plébánosai: 1653-86: Kánya Balázs, 1711: Baráthi Mihály, 1719: Ülkei Gergely, 1722: Bertalan Tamás, 1724: Vizi Lukács, 1732-40: Balló Ferenc, 1744: Zsögön János, 1757: Molnár Márton, 1766: Lászlófi Antal, 1805: Kövendi János, 1810: Andrási Ádám, 1829: Kömény János, 1840: Ferenczi József, 1852: Biró Tamás, 1854: Nagy Lajos, 1859: Székely Lajos, 1866: Kardos Ignác, 1868: Ferenczi Ignác, 1889: Veress Antal, 1903: Mészáros József, 1918: Szőcs Albert, 1923: György Gábor, 1966: Mákszem-Sali István 1967: Dobos Áron, 1975: György Árpád, 1976: Gajdó Zoltán, 1983: Orbán Menyhért (1996: is). - Lakói 1910: 2751 r.k., 579 g.k., össz. 3375. **-Sz.B.

Gerecze II:270. - Schem. Trans. 1913:90. - Léstyán 2000. I:269.