Magyar Katolikus Lexikon > N > Nagybánya


Nagybánya, Asszonypataka, v. Szatmár vm. (Baia Mare, Ro.): 1. bányaváros Észak-Erdélyben, az Avas hegység tövében. A tatárjárás (1241-42) után alapították, védőszentje Szt István kir. 1327: Zazarbánya. Károly Róbert kir. egy későbbi okl-ében Rivulus Dominarum (Asszonypataka), mely a mai Klastrom Réten álló kk. apácazárdát jelöli. I. (Nagy) Lajos kir. ~ ném. telepeseit 1347: és 1376: kiváltságokkal látta el, a bányászatot is szabályozta. 1411-ig kir. város, ekkor Zsigmond kir. Lazarovits István szerb uralkodónak adományozta. Később Hunyadi János (háza a főtéren) keze alatt ismét föllendült a bányászat. Isk-ja 1380, kórháza 1408, pénzverdéje 1411: már működött. Mátyás kir-tól 1464: kapott kiváltságok nyomán a bányászat ismét megerősödött. A moldovaiak betörései miatt falakkal, sáncárkokkal és bástyákkal vették körül, melyet 1672: Cobb cs. tábornok nagyrészt felrobbantatott (2000: csak a Mészáros Bástya áll). 1551: ~ Habsburg Ferdinánd birtokába került, a bányászat bérlők kezén hanyatlásnak indult. A ~i ötvösök (pl. Bánfihunyadi Ötvös János, Ocsovai Dániel) ekkoriban országszerte ismertek voltak. 1620: Bethlen Gábor fejed. visszaadta a bányajogot a városnak. A vasvári béke (1664) után ~ osztrák kézre került. Támogatta 1703-11: a Rákóczi-szabharcot, 1848: a forr-at. -

2. esperesség a v. egri, majd szatmári egyhm-ben. Plébániái: 1904: Alsófernezely, Barlafalu, Felsőbánya, Giródtótfalu, Józsefháza, Lajosvölgye, Láposbánya, Nagysomkut, Szinérváralja. -

3. A középkorban 3 tp-a volt: a kéthajós, 50 m hosszú, gótikus Szt István-tp., amelynek építését a 13. sz. végén v. a 14. sz. elején kezdték meg, és 1387: fejezték be. 1769: tűz martaléka lett. Később csak a 40 m magas tornyot állították helyre, amely 2000: is megvan; a Szt Márton-tp., amelynek helyére építették a jezsuiták a Szentháromság-tp-ot; a minoriták Szt Miklós-tp-a, mely 2000: is áll. -

4. plébániái. a) Szentháromság plébánia. 1332: már létezett. Lakói 1547: ref-ok lettek. 1681: alapították újra. 1687: telepedtek ide a jezsuiták, akiknek vezetésével újjáéledt a kat. élet. 1766: egyhm-s papok vették át vezetését. 1936: a tp-ot Kiss Károly festette ki, jellegzetesen ~i a főoltár feletti Hegyi beszéd-freskó. Az orgonát 1944: az Angster cég építette. 1975: új plébház épült. Anyakönyvei 1769-től. Kegyura 1880: a város. Anyanyelve 1880: m., ném., szl.; 1940: m., rum., ném., szl. - Plébánosai: 1333-37: Péter; 1347 k. János; 1402 k. Tibay Péter, 1429 k. Chápy Péter, 1490 k. Fülöp, 1492 k. Csepely Benedek. A reformáció után 1676-tól jezsuiták: Balogh Bálint, 1676: Geödy Péter, 1689: Ravasz Ferenc, 1695: Jakus Pál, 1701: Balázsházi Imre, 1702: Fekete Ferenc, 1705: Görgey Ime, 1713: Ravasz Ferenc, 1726: Reigay Ferenc, 1728: Dugovics Pál, 1732: Schend Fridrik, 1735: Reviczky Ignác, 1763: Trstyánszky Ignác. 1766-tól egyhm-sek: Berényi Sándor, 1780: Gyoroki Edelspacher Miklós, 1852: Smoczer Ignác, 1868: Lukács Theodor, 1897: Rátz Pál, 1900: Szőke Béla, 1936: Pakocs Károly, 1940: Both Pál, 1958: Ágoston István, 1966: Sikolya Bálint, 1995: Lieb József. - Kat. sajtója: 1875-1944: Nagybánya és Vidéke, 1903(?)-05: Revista Catolică. - Lakói 1998: 7500 r.k. -

b) Krisztus Király plébánia. A város területi növekedésével és a hívek számbeli gyarapodásával szükségessé vált egy új pléb. és tp. Scheffler János pp. hívására 1943. X. 1: érkezett Beliczay János SDB ~ra. 1944. V: tették le az alapkövet, de a háború miatt a terveket módosították és a kultúrháznak tervezett épületet tp-má alakították. 1945. V: szent. föl, a főoltár 1935: Godián László műve, a Krisztus Király-oltárképet Szilvási Pál és Balla József festette. 1947: megalakult az első egyháztanács. 1952-1954. II: Beliczay Jánost letartóztatták, a híveket a Szentháromság pléb. látta el. 1953: Oleynik Janka festette a Segítő Szűz Mária és az Oltáriszentség imádása képet. 1954: készült a keresztkút Bolemman Sándor tervei szerint, Weisz Antal asztalosmester kivitelezésében és a Segítő Szűz Mária-mellékoltár Rácz asztalosmester munkája. - 1957: Fiedler István pp. a tp-nak ajándékozta Bosco Szt János ereklyéjét, amit személyesen kapott XI. Pius p-tól. Ezen ereklye előtt hódolnak a hívek a nagyböjti keresztúti ájtatosságok után. A pléb-t 1965. XII. 2: alapították 6 ezer hívővel. 1969: Bódi Endre befejezte a tp. belső festését. 1985: visszakapták a pléb-házat. - Filiája 2003: Farkasaszó. - Lelkészei: 1943: Beliczay János SDB, 1944: Halasi Imre SDB, 1953: Both Pál, Barna Károly, 1954: Beliczay János SDB, 1960: Barna Károly; plnosai: 1965: Szőnyi László, 1984: Ilk Antal-József, 1998: Hankusz József, 1999: Lebedi József, 2002: Melega Péter. - Kántorai: 1945: Takács Endre, 1975: Péter Mihály, 1978: Czol Ernő. - Lakói 2002: 2645 r.k. -

c) Árpád-házi Szt Erzsébet plébánia. A Felsőkohón lévő tp. 1729: épült. 1878-79: renoválták. Titulusa a Szeplőtelenül Fogantatott Szt Szűz. 1905: épült az Árpádházi Szt Erzsébet tiszt-ére felszentelt tp. 1977: új tp-ot építettek, mert a régit a bányaüzem bekerítette. - Filiája 2003: Felsőkohó (hívek száma: 80). Területén van a nagybányai minorita tp. és a nagybányai új lelkészség. (Új tp. épül. Az altp. működik.) Ellátja: Fromherz Attila. - Plébánosai: 1930: Jónucz Mátyás, 1994: Barota Ottó, 1998: Heinrich Ferenc. - Lakói 1998: 400 r.k. -

d) Szent József plébánia. - 1999. VIII. 1: alapították. Tp-a 1991-98: épült. Plnosa Hankusz József, 2003: Resszler Mihály. - Lakói 2000: 4000 r.k. -

5. g.k. esperesség a v. munkácsi egyhm-ben. Parókiái 1904: Alsófernezely, Alsóújfalu, Felsőfernezely, Hidegkút, Láposbánya, Lénárdfalu, Misztótfalu, Tőkés. -

6. g.k. parókia. 1780: alapították. Tp-át Nagyboldogasszony tiszt-ére szent. 1948. X. 21-1989: „visszafogadták” az ortodoxiába. -

7. Szerzetesek. a) Az obszerváns ferencesek 1437: Barankovics György szerb despota hívására kezdtek letelepedni a városon kívül. 1475: custodia székhelye, guardiánja Medgyesalja és Kusaly, 1516-: Nyírbátor és Nagyszőllős ktorai fölött is őrködött. A guardiánok névsorát 1531-1550: ismerjük. A ktort 1542: 7 pap és 7 testvér lakta, 1554: a prot-ok elűzték őket. - b) A minoriták 1687: Csáky István országbírótól megkapták a a prot-októl visszafoglalt Szt Miklós-tp-ot a mellette lévő kórházzal, Giród-Tótfaluval és három malommal. 1703-10: a kurucok részéről üldözést, szémkivetést, fogságot szenvedtek. 1710: a gvárdiánjuk →Kelemen Didák. Az atyák 1776-1887: fenntartották a →Nagybányai Minorita Gimnáziumot, s a líceumban is tanítottak. - c) jezsuita rendház és tp. A jezsuitákat 1688: Fenessy György pp. telepítette meg, s átvették a Szt Márton-tp-ot a korábbi prot. isk-épületekkel együtt. 1696: rházat építettek, a pléb. vezetését is átvették, 4 o-os gimn-ot alapítottak. - Házfőnökei: 1691: Ravasz Ferenc, 1707: Eisankli Ferenc, 1729: Dugovics Pál, 1732: Sendl Frigyes, 1738: Reviczky Ignác, 1739: Horváth Boldizsár, majd Lenczvicz András, 1760: Mihalaky Mátyás, 1766: Gaiger Mátyás, 1770: Szajtli Mihály. - d) A Brigi Szent Orsolya Nővérek 2000: telepedtek meg. Szegény gyermekeket gondoznak, házi betegápolást (együttműködve a Karitásszal), plébániai hitoktatást végeznek. -

8. Egész ~ lakói 1850: össz. 6414; 1890: 3796 r.k., 3601 g.k., 1601 ref., 125 ev., 701 izr., össz. 9838, ebből 7596 m., 109 ném., 52 szl., 1941 oláh, 49 rutén; 1940: 7133 r.k., 6897 g.k., 201 g.kel., 220 ev., 3159 ref., 3623 izr., 75 unit., 69 bapt., 22 egyéb vall., össz. 21.399. H.F.L.-**

Rupp II:362. - MMRN 1883:14. - Pallas XII:923. - Schem. Szat. 1901:57; 1931:45; 2000:40. - Szabó 1921:206. - Karácsonyi II:121, 435. - Schem. El. 1942:32. - Liturgikus naptár 2000:25. - A szatmári egyhm. név- és címtára 2000:39. - Bura 2003:63.