🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > M > munkadal
következő 🡲

munkadal: az →ének ősi típusa, melyet munkavégzés közben énekeltek. - Az ősi m. ~ létezéséről Szent Gellért legedája tudósít. A ~ az 1930-as évekig szinte elmaradhatatlanul hozzátartozott az egyéni és közösségi munkákhoz. Nem elsősorban a →munka megkönnyítése miatt énekeltek ~t, bár a ~nak e szerepe is nagyon fontos. A dal és az éneklés szinte az egész napot átszőtte, meghatározta az ember belső világát, s ebből az énektől meghatározott bensőből következett, hogy a munkának is természetes kísérője volt az ének és a ~. - Az ún. aratódalok a népköltészet fontos emlékei, de a téli asszonyi munkákat (fonás, szövés) is kísérték jellegzetes ~ok. M.F.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.