🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > M > munkácsi görögkatolikus püspökség
következő 🡲

munkácsi görögkatolikus püspökség: A hagyomány szerint egyike volt a 7 pannóniai püspökségnek, melyeket Szt Metód szervezett és kormányzott. Az okl-ek azonban csupán arról tanúskodnak, hogy a →munkács-csernekhegyi kolostor →igumenjei a 15. sz. végétől fölsztelt pp-ök, akik joghatóságukat kiterjesztették a →ruszinokra, sőt K-i szertartású rum-ekre és m-okra is. 1646-1721: unióra léptek Rómával (→ungvári unió). A Szentszéket úgy tájékoztatták, hogy a ~ csak nevében létezik, ezért →Munkácsra nem mpp-öket, hanem fszt. cpp-öket, mint ap. vik-okat neveztek ki. Ezeket viszont az egri pp-ök a 12. egyhm. zsin. határozatának 9. kánonja alapján saját →rítushelynökeiknek tekintették, ami súlyos bonyodalmakhoz vezetett. - Mária Terézia (ur. 1740-80) előterjesztésére XIV. Kelemen p. (ur. 1670-76) 1771: létrehozta a ~et. Metrop-ja az esztergomi érs., székhelye 1775: Ungvár, szegyh-a a jezsuita r. tp-a lett. A pp. és az egyhm. hiv. az egykori jezsuita koll-ban, a papnev. int. (→munkácsi görögkatolikus szeminárium és teológia) a Drugeth-várban kapott helyet; 7 tagú kápt-t állítottak föl. Róma a ~től ismételten számos parókiát csatolt át más egyhm-khez. 1886: kiterjedt Zemplén, Ung, Bereg, Ugocsa, Máramaros, Szatmár, Szabolcs és Hajdú vm-re. - Főesperességei: Bereg, Máramaros, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa, Ung, Zemplén; esperességei: Alsóverhovina, Beregszász, Berezna, Bező, Bodrogköz, Borzsava, Bubuliska, Dolha, Dombó, Hajdúdorog, Felsőverhova, Gálszécs, Hegyalja, Huszt, Karász, Kisalmás, Komját, Krajnya, Máramarossziget, Máriapócs, Munkács, Nagykálló, Nagymihály, Nagyszöllős, Nyír, Nyírbéltek, Rahó, Ruszkov, Száldobos, Szászfalu, Szatmárnémeti, Szentmiklós, Szerednye, Szobránc, Szolyva, Sztavna, Talaborfalva, Taracköz, Tímár, Tőketerebes, Turja, Újhely, Ungvár, Vásárhely, Verecke, Vinna, Volóc, Zanasztáz. - Az I. vh. után a ~ből Mo-nak 1 parókia és 2 fília maradt. - A munkácsi főpásztorok 1767-ig: 1633: Taraszovics Bazil ort. uniós pp.; 1651: Petrovics Péter Partén g.k. pp.; 1665-89: betöltetlen; 1689-1706: De Camelis János József g.k. pp., ap. vik.; 1707-16: betöltetlen; 1713-16: →Bizánczy György Gennadius egri ppi helynök, 1716-33: g.k. pp., ap. vik., 1718-33: egri rítushelynök; 1733-37: Olsavszky Simon István g.k. cpp., ap. helynök, rítushelynök; 1738-42: Blazsovszky György Gábor g.k. cpp., ap. helynök, rítushelynök; 1743-67: Olsavszky Mihály Mánuel g.k. cpp., ap. helynök, rítushelynök. - A ~ főpásztorai: 1768: Bradács János g.k. cpp., ap. vik., rítushelynök, 1771: mpp.; 1772-1809: Bacsinszky András mpp.; 1809-12: Kutka János kápt. helynök; 1808-12: Bradács Mihály spp., 1812: kápt. helynök; 1814: →Tarkovics Gergely kápt. helynök; 1816: Pócsi Elek mpp.; 1831: →Csurgovics János kápt. helynök; 1837: Popovics Vazul mpp.; 1864: →Csopey Antal kápt. helynök; 1866: Pankovics István mpp.; 1874: pásztélyi Kovács János mpp.; 1891: Firczák Gyula mpp.; 1912: Papp Antal mpp., 1924-45: c. érs. és a miskolci exarchátus ap. korm-ja. - Mpp-e 1944. IX. 24: Romzsa Tivadar, 2003: Milan Šášik (kinev. 2002. XI. 12., szent. Róma, 2003. I. 6., beiktatás: Ungvár, I. 25.). - Stat. 12.800 km²-en 2002: 1.282.000 l, 320.000 h, 300 pb, 170 ep, 12 szp, 12 sz, 12 szn-je volt. P.I.

Dvorzsák 1886:113. - Romanecz Aladár: Tizenöt év a munkácsi egyhm. tört-éből. Máramarossziget, 1905. - Hodinka 1910. - Papp György: A munkácsi ppség eredete. Miskolc, 1940. - Újhelyi István: A munkácsegyhm. gör. szert. szkápt. statutumai. Ungvár, 1944. (Dissz.) - AP 2002:403.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.