mennybevétel (lat. assumptio, az assumo, 'magához vesz, magához emel' igéből): teremtmény átvitele testi valóságban a földi létből a →másvilágba. Az „átvitel” az isteni erőre utal, azaz aki fölvétetett, nem saját erejével lépett ki a mi világunkból; ez különbözteti meg a →mennybemeneteltől. A ~ végleges, ez különbözteti meg az elragadtatástól (→eksztázis). - 1. Az ÓSz-ben a ~ titokzatos halálnem, mellyel Isten néhány kiválasztottat földi élete végén magához ragadott. Hénochot Isten elvitte (Ter 5,24; Sir 44,16; 49,14). A LXX ezeken a helyeken (vö. Zsid 11,5) a gör. 'átvitte' v. 'fölvette' igét tartalmazza megfelelőül; a Sir 49,14 hozzáfűzi: a földről; a Zsid 11,5 viszont azzal egészíti ki: hogy ne ízlelje meg a halált. A Vg-ban a Sir 44,16 szerint Hénoch a Paradicsomba kerül. A zsidó apokrif iratok (Jubileumok kv-e; Hénoch) és a rabbinista irod. leírják, mi lett a sorsa Hénochnak ~e után: →Éden földjén él, a mennyei szentélyben a főpap szolgálatát látja el, s mint metaton (e kifejezésnek még nincs elfogadható megfejtése) a legfőbb angyalok közt foglal helyet. - Illés ~éről a 2Kir 2,11 számol be: tüzes szekér jelent meg tüzes lovakkal, és Illés a forgószéllel fölment az égbe (vö. 2,1). A forgószél és a tűz →teofániára utal (vö. Kiv 3,2; 19,16.18; Iz 30,27; Jób 38,1), a lovak és a szekér földöntúli hatalmakat jelképeznek (vö. 2Kir 6,17; Sir 48,9 [héb.]: a szekérrel tüzes lovak száguldottak; Ez 1,4-28; 10,1-22; Zsolt 68,18). 1Mak 2,58: Illés az égbe vitetett. A LXX a 2Kir 2,11 esetében tartózkodóbban fogalmaz: mintha az égbe vitetett volna. Ugyanakkor a Sir 48,12 azt mondja a LXX-ban Illésről, hogy elragadta (= eltakarta) a vihar. A zsidó apokrif irod. szerint (Hénoch, etióp) Illés is az égbe került, az angyalok közé, és a világ végéig a Paradicsomban marad. - 2. Az ÚSz-ben, miután Krisztus föltámadása és mennybemenetele megnyitotta a mennyek országát, a ~ egy föltámadott ember testben is megvalósuló üdvössége, megdicsőülése. ~ről az →utolsó ítéletig csak a Bold. Szűz Mária esetében tudunk és beszélhetünk. →Mária mennybevétele - 3. Ikgr. Illés ~ét a teofánia előképeként v. a tüzes szekérrel önállóan ábrázolták.  **

BL:1231.