🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > M > megújítás
következő 🡲

megújítás (lat. renovatio): az eredeti, ép állapot visszaállítása az állapot feltételeinek és összetevőinek fölélesztésével vagy magasabb szintre emelésével. A szó szoros értelmében ~ csak Istentől származhat, a →gondviselés részeként. - 1. A természet, növényvilág ~a a →tavasz. - 2. Az emberiség ~a a →megváltás. - 3. A →kozmosz ~a az →apokatasztaszisz. - 4. A lélek személyes ~a a szentségek által: →megigazulás (→gyónás, →keresztség). - 5. Az Egyh. életében: →katolikus karizmatikus megújulás, →karizmatikus mozgalom, →lelkiségi mozgalmak. - 6. A képzőművészetben épületek, műv. tárgyak →restaurálása valójában nem ~, hanem hiteles minták alapján végzett emberi tevékenység, művészi utánzás. **

BL:1212. - Schütz 1993:258.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.