Magyar Katolikus Lexikon > M > módszer


módszer, metódus (a gör. meta, 'val, vel ragból' és a hodosz, 'út' szóból): mind alanyilag, mind tárgyilag megalapozott kutatási vagy tárgyalási mód, amely átfogja egy-egy tudomány egészét vagy annak egyik fontos részterületét. - A ~beli pluralizmust az jelenti, hogy minden tud-ág más és más ~t követ (→analízis, →indukció, →dedukció, →logika, →dialektika, →logisztika, →metafizika, →ontológia, →természettudomány). A teol. különösen hangsúlyozza a ~beli különbséget, aszerint, hogy term-es v. hit-ismeretről (kinyilatkoztatott igazságról, kegyelmi tényekről) van-e szó, ezt a kettősséget szem előtt kell tartani a szentírás-értelmezés körében is →szentírás-magyarázat. A különbségek ellenére a tud-ok és így ~eik is egy irányba mutatnak (konvergencia), ugyanazt az egyetlen valóságot más-más nézőpontból közelítik felé. Erre épül az ún. konvergencia-érvelés, mint tud-os ~. Cs.I.G.

LThK VI:368.