Munkács, v. Bereg vm. (Mukacseve, Ukrajna): 1. város a Latorca folyó balpartján, 122 m tszf. →Kárpátalja fontos közp-ja. - 2. vára a tatárdúlás (1241-42) után épült kir. várként. Az elpusztult Borsova helyett ispánsági központ. 1395 u. Koriatovics Tódor hg., Brankovics György, majd a Hunyadiak kezén volt. Az 1526 u. harcokban többször gazdát cserélt. Bocskai és Bethlen is birtokolta. 1630: szerezte meg I. Rákóczi György, aki megerősítette. 1686-88: Zrínyi Ilona védte, 1704-11: a kurucok egyik közp-ja, csak a fegyverletétel után adták fel. 1834: tűz pusztította. 1848-49: csak Világos után kapitulált az oroszok előtt. A jelentősen kiépített, bástyákkal megerősített, hegyen álló vár 2000: is nagyjából épen áll. - 3. a volt →Bereg vármegye székhelye. - 4. a →munkácsi görögkatolikus püspökség székhelye. - 5. a →munkácsi latin szertartású püspökség székhelye. - 6. plébánia a v. egri, majd szatmári egyhm. beregi esp. ker-ében. 1138: Munkas. 1332: már létezett. Tp-át a 14. sz: Szt Márton tit-ra sztelték, 1375 k. átalakították. Lakói 1551: ref-ok lettek. 1660: alapították újra. 1686: a cs. sereg a várossal együtt a tp-ot is fölégette, 1725-re építették újjá. Czigler Győző tervei alapján 1905: új tp-ot építettek, mely 1993-tól a →kárpátaljai apostoli kormányzóság, 2002-től a munkácsi latin szertartású püspökség szegyh-a. Főoltárképét 1801: Stipperger Lukács festette. Org-ját 1913: a →Rieger gyár építette. Kegyura 1880: Schönborn-Buchheim gr. család. Anyakönyvei 1712-től. 2003: a lit. nyelve m., szl., ukrán. - Filiái 1917: Alsóschönborn, Bereghalmos, Beregrákos, Beregsárrét, Beregszilvás, Beregszöllős, Borhalom, Csapolc, Cserház, Cserlenő, Csongor, Dercen, Dunkófalva, Fagyalos, Fedelesfalva, Felsőviznice, Hegyrét, Ignéc, Ivanyi, Izsnyéte, Kendereske, Kismogyorós, Klacsanó, Klastromalja, Lakatosfalva, Kölcsény, Lóka, Mezőterebes, Nádaspatak, Nagylucska, Nagymogyorós, Nyárasdomb, Nyírsújfalu, Ódávidháza, Oroszkucsova, Orosztelek, Patakos, Pósaháza, Rónafalu, Szarvasrét, Szerencsfalva, Szidorfalva, Újdávidháza, Várkulcsa, Zsukó; 1993: Alsókerepec, Frigyesfalva, Kékesfüred, Klacsanó, Pósaháza, Puznyákfalva, Szentmiklós, Szentmiklós-Alsógereben, Szidorfalva, Újfalu. - Lelkészei: 1804: Bárdossy József, 1817: Laurencsik József, 1834: Rudolf Pál, 1860: Deswffy Manó, 1863: Ruzsák Lajos, 1878: Pasqual Antal, 1890: Forgách János, 1909: Veszprémi Sándor, 1937: Jóna József, 1937-51: és 1956-58: Sörös (Pirovár) János, 1941: Getlik István, 1943: Sörös János, 1958?-95: Hudra Lajos, 1967-93: Csáti (Czap) József, 1993-tól ellátják: Schönberger Ferenc, Németh Imre OFM. Az istentiszt. m. és ném. nyelven folyik. - Üldözött papjai: Puskás László (1910-69) szegyh. kp-t 1949. I. 21: letartóztatták, III. 28: 25 é. ítélték; 1956: tért haza. Tivadar István (1895-1954) kp-t 1949: 25 é. ítélték; 1954. VIII: a tájseti táborban halt meg. - 7. g.k. esperesség a v. munkácsi egyhm-ben. Parókiái 1904: Gorond, Iványi, Klucsárka, Nagylucska, Oroszvég, Podhering, Sztrabicsó, Újdávidháza. - 8. g.k. parókia. 1771: már létezett. Tp-át 1745: Nagyboldogasszony tit-ra szent. (1771-75: szegyh. is volt), a mait 1842: építették. Kegyura 1880: gr. Schönborn-Buchheim Ervin. Anyakönyvei 1724-től. Anyanyelve 1880: rutén. 1949: az ort. hitre át nem tért papjait bebörtönözték, a parókiát felfüggesztették. Duliskovics Eumén (1889-1958) parókust 1949. I. 26: letartóztatták; V. 8: tárgyalás nélkül közölték vele, hogy 10 é. ítélték; a jávászi táborból (Mordávia) 1955. X. 13: tért haza. A parókiát 1989: állították helyre. - 9. Lakói 1870: 8602; 1904: 14.416 r.k., össz. 22.751; 1910: 12.686 m., 3078 ném., 1394 ruszin, össz. 17.275; 1921: 4864 m., 4936 ruszin, 8394 izr., 1493 cseh, össz. 20.865; 1925: 4346 r.k.; 1929: 25.362; 1940: 6670 r.k., 7864 g.k., 359 g.kel., 295 ev., 2836 ref., 13.488 izr., 12 unit., 69 bapt., 9 egyéb vall., össz. 31.602; 1944: 31.602; 1969: 58.000; 1982: 75.200; 1989: kb. 15.000 m., össz. 80.000; 1991: 4500 r.k. - 10. Kat. sajtója: 1923, 1930-38: Duspasztür ('Lelkipásztor'). Bá.B.-B.L.B.

Schem. Szat. 1901:68. - Gerecze II:189. - Varjú 1932:102. - Gerő 1955:413. - Garas 1955:183. - Györffy I:526. - Fügedi 1977:168. - Deschmann 1990. - Botlik-Dupka 1993:132. - Hetényi Varga I:486, 513, 516, 523. - Tegze József: A munkácsi r. k. templom története. Munkács, 2006.